Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-10-02 / 40. szám

XXXIV. évfolyam. iskola Te

k• iskolai Kö nyvtár Előfizetési ár negyeu^... Telefonszámok: Szerkesztőség i. . h

elyh

e

n. 40. szám. . Pápa, 1937 október 2. Laptulajdonos főszerkesztő: R. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatalt Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivataltan és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az aradi gyásznapnak a jövő hét folya- ; mán hétköznapok szürkeségében ránk köszöntő emlékezete fájóbb ma nekünk, mint volt a világháborút megelőző esztendőkben. Fájóbb főkép talán azok számára, akik felnőtt korukban élték át a boldog béke éveit. A jelen nemzedék — érthető és menthető is ez — oly mértékben van elfoglalva a megélhetésért való küzdelem gondjaival, hogy kevésbbé van érzéke a régmúlt történeti események súlyát és jelentőségét felfogni. Pedig ezeknek az eseményeknek, történtek légyen bár 79 év — tehát a mai meghosszabbított életkorú számítás szerint alig két emberöltő — előtt, akár a századok előtti vér- | zivataros múltban, ezeknek az eseményeknek j nem csupán kegyeleti szempontból, de a meszszebb jövő kialakítása, vagyis inkább kialakíthatása szempontjából is meg van a maguk jelentősége. Ellenvetheti valaki az imént mondottakkal szemben, hogy annak a jövőnek kialakítása, melynek szaiszi fátyolát szinte félünk fellebbentem, talán nem is tőlünk magunktól, hanem nálunk sokkal nagyobb hatalmi tényezőktől függ. Olyanoktól, akik együttesen 115 millió népnek nevében vannak hivatva beszélni, s akik 10 kilométeres útvonalon felállított embersorfal újjongása közepette köszönthetik egymást. Avagy olyanoktól, akiknek öt világrésznek kincse és gazdagsága és félelmetes csatahajók százai állanak rendelkezésükre — sok-sok néppel való anyagi és erkölcsi érdekközösségükről nem is szólva — amikor akaratukat érvényesíteni akarják. Nem, gyászünnepet ülő és egyre csak gyászban élő magyarjaim í Egy élni akaró és életre elhivatott nemzetnek a maga jövője kialakítása céljából első sorban mégis csak önmagára, saját erejére kell építenie. Az aradi tizenhárom s azok a seregek, akik az ő vezényletük alatt harcoltak tízszeres túlerő ellen, bukásuk, illetve vérpadon történt dicsőséges martirhaláluk után is győzelmet arattak, mert igazságuk tudatát átadván az utánuk következő nemzedéknek, előkészítették a szabadság és a •nemzeti boldogulás újabb korszakát. És így válik az ő tragédiájuk egy újabb, még szörnyűbb tragédia bekövetkezése után is a jövőért folytatandó küzdelmünknek olyan erőforrásává, mely erősebb lesz a bennünket körülvevő acélgyűrünél is, amely — akár folytatódjanak, akár megakadjanak a most „kedvező szellemben" megkezdett tanácskozások — martírok szent emlékezetének szellemében — higyjünk benne rendíthetlenül! — elvezet bennünket nemzeti létünk újabb boldogabb korszakába. A nyilt város fogalmáról — szó lévén e cimen ezúttal Nanking és Kanton kínai városok nyílt város-voltáról — „vitatkoznak a tudósok s róla még most is folyik a per". Amit itt i idézőjelbe tettünk, egy régi bölcs latin mondás fordítása, mely a bölcseségek örök törvénye szerint tökéletesen talál a jelen esetre is. A népszövetségi árkon kívüli hegymesterek nyilt városnak mondják a két fentnevezett távolkeleti metropolist és mi a magunk részéről feltétlenül nekik adunk igazat- Ezt nem azért tesszük, mert mi is — ez idő szerint legalább — a békés polgári lakosság sorába tartozunk, de azért is, mert az olyan hely, ahol a lakosság 95%-a nem tartozik hadrakelt sereghez, az olyan város, melyet nem véd 20 kilométer szélességű erődgyürük háromszoros betonövezete, szerintünk sem tekinthető másnak, mint nyilt városnak. Ezzel szemben azonban a japánok szerint mégis csak vannak már ott bizonyos erődítések, ám ha ezek nem kaszárnyák, fegyverraktárak és ami az ő szempontjukból bizonyára a legsérelmesebb, légelhárító ágyuk bizonnyal mégis csak vannak, s így ők — tarthatatlannak minősítvén a népszövetségi beleavatkozást, illetve megállapítást, kijelentik, hogy Nanking és Kanton igenis nem nyílt város. Hogy mi is gyarapítsuk a derék japánok érveit — ellenkező nézetünk fenntartása mellett — hozzá tesszük, hogy ama két város azért is nem nyílt, de zárt város, mert előttük még ez idő szerint el van zárva, még nem kerítették őket a hatalmukba. Sajnos, azonban — ezrek elpusztított élete a tanú rá — hogy a repülő bombák tömege számára csakugyan nyitva állanak s félő, hogy ugyanily sorsra jutnak más fenyegetett kínai városok is, ha csak jobb belátásra nem tér a japán hadvezetőség, vagy pedig — mivel ehhez nem sok a reményünk — meg nem hátrál a kínai kormány. A nyilt város problémája azonban továbbra is megoldatlan marad, amiként mindazok a problémák, amellyekkel eddig a genfi önbiztosító társaság eddig csak foglalkozott. A belügyminiszter őszi programmja. (my) Széli József belügyminiszter hatalmas munkatervvel megy a közel jövendőnek. E napokban ismertette programmját, amelynek gazdagsága, valóban, az egész magyar közélet részéről meleg elismeréssel találkozott. A munkaterv elsősorban a falu helyzetének megjavításával foglalkozik. A magyar falu szociális és gazdasági védelmét akarja fokozottabban szolgálni Széli József. Különös gondoskodásának tárgya lesz a községi adminisztráció egyszerűsítése és ezzel a községi jegyzők tehermentesítése, hogy a lakosságnak minden jogos igényét gyorsabban, jobban és olcsóbban tudják kielégíteni. Ma a minisztériumok külön-külön adnak munkát a községeknek, tekintet nélkül arra, hogy nincs-e ugyanakkor a községnek hosszabb lélekzetű, feltétlenül elvégzendő sürgős munkája. A községre hárított statisztikai munkák, időszaki jelentések egy átlagos községben 476 munkanapot vesznek igénybe. A rendszeres közigazgatási tennivalók felülvizsgálata és egyszerűsítése, illetve ezek lehetőségeinek megvizsgálása folyamatban van. Igyekezni fog a már szinte feledésbe ment 1901. évi törvény rendelkezésének a községi adminisztráció szempontjából érvényt szerezni. Ez a törvény már harminchat évvel ezelőtt kimondotta, hogy minden olyan kormányintézkedés, amely a községi jegyzőre újabb terhet ró, csak a belügyminiszter előzetes hozzájárulásával legyen kiadható. Igen nagyjelentőségű tétele ennek a mimkaprogrammnak az is, mely a falu közegészségügyi viszonyainak javítását célozza. Orvosi elhelyezkedési lehetőségeket kutat fel, hamarjában 75 olyan községet találtak, melyben és amelynek környékén, nagy távolságra nincs orvos, tehát, ahol fiatal vagy általában munkanélkül levő orvosok, biztos egzisztencia reményében, letelepedhetnek, komoly haladást jelent ez, mert hiszen olyan vidékek kapnak e réven orvosokat, amely vidékek eddig fél napi vagy egész napi járóföldre estek a legközelebbi községi vagy körorvostól s talán épen ezért szívesen adtak menedéket a kuruzslóknak. De jelentős intézkedés ez szociális szempontból is, mert az alkalmaztatás után sóvárgó diplomások számát csökkenti. Gondoskodik a belügyminiszter, hogy a községi és körorvosok számára megfelelő egészséges, modern lakások épüljenek, ami meg természeta legszebb divatszövetekből rendelheti LőriílCZ úriszabónál Pápa, Deák Ferenc ulca 1. Jeles munka, jó Ízlésért arany éremmel kitüntetve ! szerüleg a legtöbb mellékipart foglalkoztató építőiparnak szolgál erősen javára. Tíz községben már megindult az építkezés és Széli belügyminsizter vigyáz arra, hogy ez az akció meg ne álljon, hanem tovább fejlődjék s ennek biztosítására a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete útján megfelelő kölcsönhöz juttatja az érdekelt községeket. A kölcsön igen számottevő, mivel hogy az intézet egy-egy orvoslakás építéséhez 16—25.000 pengő kölcsönt bocsát rendelkezésre. A falu. egészségének védelmét szolgálja a munkaprogrammnak az a része is, amely a Zöld Kereszt akciót fejleszti. Kétségtelen, hogy erre a szociális és egészségügyi szempontból egyaránt szükséges intézményünkre nagy feladatok várnak és éppen ezért örvendetes, hogy a miniszter ezzel a kérdéssel külön is foglalkozik. A Zöldkereszt-akció erőteljesebb fejlesztésének pillanatnyilag az az akadálya, hogy kevés a védőnő. Nos, a miniszter nem

1 elégedett meg ennek a ténynek a megállapításával, hanem rögtön gondoskodik a bajok orvoslásáról. Szegeden újabb védőnőképző intézetet létesít, amelynek növendékei a három éves tanfolyam után, nyomban fizetéses állásba kerülnek. Ez az egészségügyi intézkedés tehát ezen a ponton szociális intézkedéssé érik, hiszen újabb munikát teremt pályát kereső nők számára. Jelezte a belügyminiszter, hogy a jövő januártól kezdve bevezeti a kötelező diftériaoltást. 1938 január 1-től kezdve minden két éves gyermeket be keli oltani diftéria ellen és amikor a gyermek beiratkozik az elemi iskolába, újraoltás következik. Természetesen díjtalanul. Az oltóanyagot a Közegészségügyi Intézet adja, az orvosok díját pedig a belügyi tárca fizeti. Az egészségügyi intézkedések sorát kiegészíti az a rendelkezés, amelylyel a miniszter megszünteti az Országos Társadalombiztosító Intézetnél az orvosi rendelések túlzsúfoltságát, országszerte új rendelők megnyitásáról gondoskodva. Gyakran fölmerül a panasz, hogy Galícia, Bukovina és Oroszország felől nem kívánatos elemek szivárognak az országba, s ezeknek ellenőrzése az eddigi módszerekkel majdnem lehetetlen. Az ezzel összefüggő kérdések megoldására és az állami érdek megóvása céljából elrendelte most a belügyminiszter, hogy a külföldieket ellenőrző országos központi hatóság egyelőre Miskolcon, Nyíregyházán és Sátoraljaújhelyen kirendeltséget állítson fel, >hogy a beszivárgást a legkisebb mértékre csökkentsék, a jogosulatlanul itt tartózkodókat erélyesen felkutassák, s ezzel az ország gazdasági érdekeinek hatékonyabb védelméhez, valamint a közvélemény megnyugtatásához hozzájáruljanak. Említést tett még a belügyminiszter a lázító sajtótermékek ügyéről is, kijelentve, hogy a törvény teljes szigorával fog mindig fellépni a rendbontók ellen. Érdekes volt nyilatkozatának az a része is, amely a névmagyarosítások kérdésével foglalkozott. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a névmagyarosítások ügye tényleg lassú folyamatú, mert alaposan bírálják el a kérdést és érdemesség nélkül senkinek sem engedélyezik a névmagyarosítást. Ami egyébként, nézetünk szerint, természetes és a közfelfogásnak teljes mértékben megfelel. Széli József belügyminiszter őszi programmja hatalmas munkatervet foglal magában. A szociális gondolat a vezető eleme minden intézkedésének és minden intézkedését az a cél és gondolat hatja át, hogy minél eredményesebben szolgálja a magyar nép érdekeit. A Darányi-kormány és belügyminisztere tettekkel munkálja a nemzeti politikát.