Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-08-14 / 33. szám

Bulorvásárlék figyelmébe! Ötven év óta fogalommá vált bútoraink jósága, szép kivitele és olcsósága. Vásároljon tehát Ön is nálunk! Hálók, ebédlők, kombinált berendezések és mindennemű kárpitos-áruk nagy választékban. Kedvező fizetési feltételek! KOPSTEIN CSARNOK Pápa, Fő-tér 14, iparosai közötti kapcsolat kiépítése és gazdasági együttműködése mind-mind azok közé feladatok közé tartozik, amelyek a hivatásos jegyzőt az iparosság apostolává avathatja. Szándékosan hagytam utolsónak az ipartestületi jegyzőknek azt a feladatát, mely az iparosság továbbképzésével hárul reá. Az iparosnívó emelésének említésekor kétirányú munkára kell gondolnunk: a szellemi, illetőleg társadalmi kultúrára és szakmai felkészültségre. Tekintsünk vissza a múltra, 'amikor még a gyáripar nem volt kifejlődve, s ha iparról szóltak, alatta természetszerűleg a kézművesipart értették, s az egyeduralmat gyakorló kézművesiparosságnak tekintélye és a kézművesiparnak nagy becse. volt. A kézművesipar tekintélyét elsősorban jóminőségű készítményei adták meg. A céhek szigorú belső élete főleg a szakmai kiképzés biztosítására terjesztette ki hatását. A céhek dicső múltja, a kézművesiparnak ma is számbavehető nemzetgazdasági jelentősége arra kötelez, hogv a külföldi viszonylatban is elsők között helyet foglaló magyar kézművesiparnak megbecsülését állandó továbbképzéssel fokozzuk, az életviszonyok hatása alatt változó kézművesipart művészetté és önálló megélhetést nyújtó foglalkozássá fefjlesszük. Jamnitzky Nándor ipt. jegyző. „Szabott ár" — vagy alku. A gazdasági konszolidáció kedvező állandósulásának kisérő velejárója a kereskedelem aktivitásának emelkedése és fejlődése. Habár a hazai kereskedelem Trianon óta szűkebb keretek között fejtheti ki gazdasági tevékenységét s bár a világválság felénk is kinyújtotta kórt okozó csápját, aminek következtében kényszerű, mérsékelt devizagazdálkodáshoz kell alkalmazkodnia, nívójából azonban nem szabad veszítenie. A magyar kereskedelem mindenkor szívesen vett példát a művelt nyugattól s talán én sem távolodom el e tradíciótól, ha arra felé tekintek, amikor a magyar kereskedelem egyik égető kérdésére a helyi kereskedők és a vásárló közönség figyelmét felhívom. A »szabott ár« intézményes bevezetése, vagy legalább is helyenkénti alkalmazása évek óta az érdeklődés és megvitatás középpontjába került, s úgylátszik, úgy a kereskedelem,, mint a vásárló közönség részéről közös óhaj ennek bevezetése. Amikor erről, mint bebizonyosodott tényről teszek említést, csodálkozni lehet azon, miért nincs hát ez a *közös, s nagyon is indokolt kívánság megoldva. Szinte paradoxnak tűnik a helybeli kereskedelem ama nemes törekvése, hogy üzletei homlokzatára a legdíszesebb, a legmodernebb portálét igyekszik építeni, s ugyanakkor az üzletvitel e fontos kellékét: a szabott árat nem törekszik bevezetni. Ma már nem szükséges a szabott ár előnyéről statisztikai adatokat közölni, hisz az kézenfekvő igazság, hogy a szabott ár bevezetésével a kereskedő nem veszít, viszont a vevő is csak nyerhet Nem tartom lényegesnek külön kiemelni, hogy a kereskedő az alkuval csak az idegeit, a vevő pedig az idejét pazarolja. Azokon a helyeken, ahol a legutóbbi időkben a »szabott árakat« bevezették (Szolnok, Kiskunhalas, Abony, Gyöngyös) nemcsak a kereskedő, hanem a vásárló közönség is a legnagyobb elismeréssel beszél. Vannak kishitű kereskedők, akik a rendszertől féltik forgalmukat, ez azonban tájékozatlanságon alapszik, mert a közönség épp azokat az üzleteket keresi fel bizalommal, ahol nyugodtan vásárolhat. Ezeknek a soroknak egyedüli célja felhívni az illetékesek figyelmét erre a kérdésre. Ha sikerülne a szabott árakat Pápán is bevezetni, csak lejlőny származhatna mindenkire. A helyi kereskedelem szolid kalkuláció alapján is megtalálná számítását, mert a vidékiek is szivesebben jönnének be hozzánk, a város is emelné forgalmát, de nem utolsó 'sorban a vásárló publikum is kedvezőbben, rövidebb idő alatt szerezné be árúszükségletét Tehát a kereskedőkön a sor! Csillaghegyi Márton. ISKOLA-TASKAK iskola-bőrönd, iskola-aktatáskák legolcsóbban a készítőnél Győri böröndösnél — Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. FELELEM.* Már nem tudom, mi van velem, hangom remeg, torkom rekedt, s megüli testem félelem, mint sűrű köd a völgyeket. Már nem tudom, mi van velem, sikoltanék, vagy szállanék, de fáradt és súlyos kezem, s oly messze, messze van az ég. ALKONYATKOR. Tágas marhákat tisztáson vad iramba. régi kútágas Aztán néz, lábát lassan mint társtalan, lesarazván, bús, öreg zenész. megy Bordás s víg nyájával kutfáján elnyeli a hegy. ott ül a csordás s issza Önti vizét, mig már fényét hű ebe vissza és úgy köszönti, veri mint barát, a nyájat s a békák zengő karát játszva keveri a hold. a bamba BÚTOR VÁSÁRLÓKNAK CSAK i II! EGY CIM ## LOWY Fazekas Mihály. * Szerzőnek szeptember hó elején jelenik meg „Élni akarok" című verses könyve. GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) ÚJDONSÁGOK. — A szentferencrend helytartója Pápán. F. hó 18-án vagy 19-én Leonando Maria Bello, a szentferencrend általános helytartója, vizitációs körútja alkalmából Pápára is eljön. A rendfőnök szándékosan a szentévre halasztotta magyarországi útját, hogy ily módon is lerójja kegyeletét az első szent király emléke iránt. Első eset, hogy a szentferencrend általános helytartója, aki jelenleg 25.000 ferences fiatalság közös atyja, Magyarországra, illetőleg Pápára jön. A rendház ünnepélyesen fogadja a magas vendéget. — Új zsinati képviselők. Medgyasszay Vince püspök elnökletével bizottságilag bontották fel az üresedésben levő zsinati tagsági helyekre a gyülekezetektől beérkezett szavazatokat. Zsinati rendes lelkészi képviselő lett Győry Elemér egyházkerületi főjegyző és Jakab Áron esperes, zsinati világi pótképviselő pedig Thaly Dezső tatai és Kovács Gyula őrségi egyházmegyei gondnok. — Ravatalozó csarnokot az alsóvárosi temetőbe! A helyi sajtó már többször adott hangot annak a kivánalomnak, hogy az alsóvárosi temetőben ravatalozó csarnokot állítsanak fel. Nem akarjuk ez alkalommal az érveket ismételten felsorakoztatni a ravatalozó csarnok szükségessége mellett, csak reá akarunk mutatni, hogy most már a közönség maga lép fel sürgetőleg a mai közegészségellenes magánravatalozás megszüntetésére. Ugyanis az Alsóvárosból sokaktól aláírva kérvényt nyújtottak be Hamuth János polgármesterhez, amelyben ravatalozó csarnoknak az alsóvárosi temetőben leendő felállítását kérik. A polgármester, aki elvben maga is híve a ravatalozó csarnok felállításának, szabályrendeletet készíttet a hatósági ravatalozás kötelezővé tételére, s egyben szabályokba foglaltatja a temetőügyet is, amely szintén rég megérett arra, hogy regulákba foglalják. A ravatalozó csarnok ügye tehát kezd a megvalósulás stádiumába jutni, amit lapunk hasábjain szívesen regisztrálunk. — A szerkesztőség köréből. Lapunk mai és ezt követő számának szerkesztéséért — főszerkesztőnk távollétében — Nánik Pál belső munkatársunk, kiadóhivatalunk vezetője felel. — Névváltoztatás. A m. kir. belügyminiszter engedélyével Tocsik István családi nevét „Tátrai"-ra, Leiner Gyula pedig „Rajtényi"-re változtatta. — Orvosi hír. Dr. Billitz Aladár f. hó 15-től 29-ig elutazása miatt nem rendel. — OTI öregségi járadék. Figyelmébe ajánljuk az OTI és MABI idősebb tagjainak, hogy 65 éves életkor betöltése és 400 heti járulék befizetése után joguk van az öregségi járadékra (segélyre). Ennek elnyeréséhez pedig nem kell semmi más, mint bélyegtelen születési anyakönyvi kivonat és munkaadói igazolvány arról, hogy az illetőnek mennyi a heti, vagy havi fizetése. Ezeket a dokumentumokat a pénztárnál át kell adni, s bejelenteni, hogy igényt tart az öregségi járadékra, mire hivatalból megindítják az eljárást a segély folyósítása iránt tekintet nélkül arra, hogy az igénylő munkában áll-e, vagy sem.