Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.
1937-01-02 / 1. szám
XXXIV. évfolyam. 1. szám. Pápa, 1937 január 2. . öflYvtat Tp. Tek.F° Í8k0 U ' H ei yben. Ref. FőiskolaA p a^G JELENIK MINDEN SZOMBATON tfHBftU? • & & / Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség J7i. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyoir Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Szilveszter-esíre merleget szokás készíteni a múltról és a mérleg adatai alapj. övetkeztetni a jövőre. Ez az utóbbi ugyai ú nemzedékünk számára fölöslegessé <t Soha, mióta a világ fennáll, annyira nem : "agunktól függött a jövőnk, mint a mai diőkben, amikor tőlünk egészen távol történő események és el nem képzelt változások húzhatják keresztül minden számításunkat és semmisíthetik meg a legszebb mérleg legbiztatóbb reményeit. Mit tudhatjuk ma, mi befolyása lehet a mi most következő évünknek menetére pl. az, hogy a baszkok szabadon engedték ugyan a német szállító hajót, de rakománya egy részét maguknál marasztották, vagy az, hogy a franciák milyen lelkesedéssel és minő csodás egyhangúsággal szavazták meg a lengyel fegyverkezésre szükséges kölcsönt, vagy hogy amerikai repülőgépek is segítségére mennek a kommunista-anarchista spanyol kormánynak, avagy hogy más világrészbe kalandozzunk el, a japánok nagy öröme a németekkel megkötött barátság fölött és Csanghaicsek marsall pártfogása az őt másfélhétig fogságban tartott muszkabarát Csangszüliang érdekében. Minden, tőlünk egészen távol eső, néha sokak szemében egészen jelentéktelennek látszó mozzanat alkalmas lehet arra, hogy elhervassza legdúsabban bontakozó saját virágainkat. Ezért hát ne is próbáljunk a jövőbe látni, a jövő amügy is Isten kezében van. Ámde a múltra való visszapillantás azért helyénvaló, ha egyébért nem, hogy bennünket munkára erősítsen. A magyarság múlt éve ügy külpolitikailag, mint belpolitikában és a gazdasági élet terén is — adott viszonyunkhoz, s ezeket a viszonyokat, jaj, Trianon adja! — kedvezőnek volt mondható. Tekintélynük nőtt, barátaink barátsága erősbödött. Belpolitikában pártközi béke jött létre, megszűnt — vagy legalább megszűnni látszik — az egymás elleni gyűlölködésnek, a »visszavonásnak és durva irigységnek« az a szelleme, mely annyi sorscsapást zúdított már reánk történelmünk folyamán. Legörvendetesebbnek tartjuk az elmúlt évet gazdasági szempontból. A munkanélküliség oly mértékben apadt, hogy kb. 200 millió pengővel többet kerestek munkásaink, mint ezelőtt három esztendővel. A mezőgazdasági helyzet lényegesen javult, ma már a gazda ismé/ jobb kedvvel mer dolgozni, mert ára van annak, amit termel. A takarékbetétek nagy mértékű emelkedése is azt bizonyítja, hogy a letűnt 1936. esztendő bőségesebben hozta meg a munka gyümölcsét, mint a közvetlen megelőzők bármelyike. Hogy ugyanekkor drágulás jelei is mutatkoznak, az bizony fokig érthető és a dolgozó munkásrétegek nti jóindulattal feltétlenül szabályozható .s. A vezetésre hivatottak tudása és energiája hisszük, hogy rendet fog teremteni ebben a tekintetben, így lépünk át jogos önérzettel a mult iránt az új esztendőbe, melynek sorsdöntő fordulatait azonban már nem láthatja előre halandó szem. ELSÖTÉTÜLT CSILLAGOK. Nagyon sötét éjszakák járnak, Megsürösödtek most az árnyak. Valami baj van odafent. Régen nem láttam csillagot, pedig Sokszor virasztunk késő éjjelig Én, s társam, a halotti csend. Órahosszat nézek hiába A mozdulatlan éjszakába, Merengve egy-egy bús dalon, így töltöm el az éj nagyobbfelét, Csak szivemen lesz egyre feketébb A gyászruha, a fájdalom. Miért nincs csillag most az égen? Letépte, szórta tán dühében A vérvihar, a szörnyű mult? Vagy, szánván ezt az árva nemzetet, Oly sokat sirtak balsorsunk felett, Hogy szemük fénye könnybe fúlt? Tán másvilágra tündökölnek, Ügy meggyülölték ezt a földet, A kapzsi fényt, sáppadt nyomort, S az emberférget gőgjével tele, Ki homlokáról maga törli le, Mi rajta Isten képe volt? Rosszul van ez, jó csillagok, ti! Ragyogjatok fel, gyúljatok ki Az éj komor felhői közt. S ha visszatérni nektek nem szabad: Küldjétek ránk szilaj bátyátokat, Az ég kardját, az üstököst! Medgyasszay Vince. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1937 január hö 1-én megalakította XX-IK ÉVTÁRSULATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT háro m és öt évi időtartammal részletenként és hetenként e cj y pengő befizetéssel. Tetszés szerinti heti részletek jegyezhetők. A betétek havi részletekben is fizethetők. A jegyzett betétrészek arányában kölcsön igényelhető. Takarék- és folyószámlabetéteket legmagasabban gyümölcsöztet, kölcsönöket folyósít. — Mint főügynökség képviseli a „DUNA" Általános Biztosító Részvénytársaságot. fl pápa i Hitelbank Részvénytársaság. Társadalmi béke és gazdasági haladás. Irta: Bornemisza Géza m. k. kereskedelem-, közlekedés- és iparügyi miniszter. A karácsony és az új-év ünnepe mindenkiben felkelti azt az érzést, hogy az emberi torzsalkodásokon túl az államhatárok fölé emelkedik egy, az államoknál is nagyobb erő, az a hatalom, amely 1936. évvel ezelőtt született meg, s melynek helyét megmutatta a betlehemi csillag. A békehangulatnak ebben a nyugodt légkörében két gondolat domborodik ki, az egyik a társadalmi béke szükségessége, a másik a gazdasági haladás szemelőtt tartása. Társadalmi béke csak akkor van, ha a kormányzat gondoskodik arról, hogy politikai és gazdasági intézkedései a társadalmi osztályok között mindig fennálló ellentéteket a legkisebb mértékre szorítsák. Ha ellentétekről beszélek, elsősorban azokra az ellentétekre gondolok, amelyek társadalmunkban az agrár és iparos rétegek, s másodsorban a munkaadók és munkavállaló tömegek között keletkeznek. Iparostársadalmunk belátja, hogy nincs magyar jólét és nincs magyar élet addig, amig agrár társadalmunk helyzete meg nem javul. Ezért, belső örömmel nézzük a statisztikának azokat a szürke és mégis beszédes sorait, amelyek arról számolnak be, hogy az agrár és ipari cikkek árszintjét meghatározó index az agrárcikkek javára az utóbbi években jelentékenyen megjavult. A mezőgazdaságtól is el kell azonban várnunk azt, hogy megérti ipari életünk számtalan nehézségét és nem tagadja meg az életlehetőséget a magyar ipartól. A munkaadó és munkás közötti ellentétek lecsiszolására is segítő kezet nyújt a kormányzat. A szociálpolitikának minden eszközét latbavetjük, hogy a munkásság életszínvonalát emeljük. Erre, elsősorban, a munkabér és munkaidő rendezése alkalmas. A legkisebb munkabér rendszer« megadja a munkásnak a megélhetés minimumát, ezenkívül arra is törekszünk, hogy a munkásság munkaereje túlzottan ne vétessék igénybe, hanem maradjon a munkásnak elég ideje arra, hogy ügyes-bajos dolgát elintézhesse, s az életnek nyugalmát, csendjét és békéjét is élvezhesse. Ezekben a kérdésekben, természetesen, a gazdasági adottságokat és lehetőségeket is figyelembe kell vennünk, mert a munkásságnak sem lehet érdeke az, hogy az esetleg túlzott mértékig hajto'tt szociálpolitika megbénítsa a vállalkozások rentabilitását és lehetetlenné tegye a termelő munkát. A másik nagy feladat a ^gazdasági előrehaladás biztosítása. A világháború összeomlásából kikerült Magyarország 1920-ban lépett arra az útra, amely az 1926—27-es esztendőkben a gazdasági élet fellendülése terén már komoly eredményeket tudott felmutatni. Az 193l-es évben bekövetkezett világgazdasági krizis hazánk gazdasági fejlődését is visszavetette. Akkor azonban újabb nagy erőfeszítés következett be s az 1936-ik év gazdasági eredményei, a statisztikai számsorok tükrében már minden kétséget kizárólag igazolják azt, hogy gazdasági életünk a világháború óta, íme, már másodszor talpraállott. A magyar gazdasági élet az elmúlt évben megtette kötelességét, rendületlenül küzd | a magyr jövőért, amely munkájában a magyar társadalom egyetértéssel támogatta. Ez i a munkakészség és ez az egyetértés volt a I legszebb ajándék, amelyet a magyar társadalom és gazdasági éljet a magyar élet karácsonyfájára tehetett.
