Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-12-05 / 49. szám

a M einl Gyula r. t. csokoládét, bonbont, süteményt és minden egyéb jót készített elő. Tekintse meg kirakatainkat; áz üzletben még nagyobb a választék! Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a választójog a modern parlamentáris rendszer leglényegesebb alkateleme, amely azonban — szerencsétlen körülmények között — igen veszedelmessé válhatik. Ezért az új magyar választójogi törvény megalkotásánál sem szabad hazárdjátékot folytatni a nemzet sorsával, nem szabad kockára tenni a nemzet jövőjét, hanem annak fejlődését és zavartalan életét feltétlenül biztosítani kell. Ezért várja a magyar közvélemény a pártközi értekezlettől azt, hogy a mai igényeknek megfelelő s a nemzet jelenlegi helyzetével számoló törvényjavaslatot készít, amely nem veszedelmes útra fogja sodorni a magyarságot, hanem megnyugvást és kiegyenlítődést hoz a politikai életben s végleg elintézi a magyar belpolitikának ezt a régi hagyatékát. Pápay Sámuel emlékezete i. Mai irodalmi életünk nem volna elképzelhető Budapest nélkül. Pedig a főváros e hegemóniáját csak — alig előbb mint egy évszázaddal — a mult század húszas éveiben teremtette meg Kisfaludy Károly munkálkodása. Azelőtt az irodalom a vidéken sarjadt, ott élt, virágzott. A XVIII. század második felében meginduló nemzeti megújhodás írói közül emelkedett ki a Zemplén megyében élő Kazinczy Ferenc, s nőtt a magyar irodalmi élet diktátorává. így az ország sarkában fekvő kis Széphalom lett a magyar írók Helikonja. Óriási jelentőségű Kazinczy vezéri, írói és nyelvújító működése. De mű-í ködése — mint minden újítóé — nagy ellenhatást váltott ki az országban. Főkép Dunántúlon, ahol nagy — azóta halhatatlanná vált — írói alakok éltek, akik nemzetibb és magyarabb írónak tartották magukat Kazinczynál és iskolájánál, őket a magyar nyelv megrontójának hitték és hirdették és Kazinczyval mindinkább szembefordulva, az »orthológusok« irodalmi körévé kovácsolódtak. Az idő igazolta, hogy ez a dunántúli írói kör nem a maradiak tábora volt — mint Kazinczyék hirdették —, hanem a nyelv ősi tisztaságának megőrzése érdekében Kazinczyval szemben igen nagy és fontos ellensúlyozó szerepet töltött be. Ennek az írói körnek volt vezéralakja Pápay Sámuel, s az ő működése tette Pápa nevét az irodalmi életben országosan ismertté. Pápay Sámuel alakját először mint íróét és nyelvészét, azután pedig mint irodalmi vezérét szeretném bemutatni. Harminc éves korában, 1800-ban telepedik meg Pápán, mint diplomás ügyvéd, s 1802-ben gróf Esterházy Miklós uradalmi főügyésze lett. Pápára jövetele előtt az egri érseki liceum magyar nyelv- és irodalmi tanszékének tanára volt, tehát nyelvészeti és irodalmi búvárkodását természetesen itt is tovább folytatja. Amikor 1805-ben megengedi az országgyűlés, hogy a vármegyei közigazgatás a magyar nyelvet használja, vármegyénk Pápayt bizza meg, hogy a közigazgatási nyelv megmagyarosításáról tanulmányt készítsen, s azt javaslatban terjessze elő, miután Pápay nyelvprofesszori működését jól ismerik. A munka elkészül, s a tekintetes vármegye nagy lelkesedéssel fogadja. Ki is nyomtatják »Észrevételek a magyar nyelvnek a polgári igazgatásra és törvénykezésre való alkalmaztatásáról, az oda tartozó kifejezések gyüjteményévek címmel, és az összes vármegyéknek megküldik követés céljából. A 255 oldalas munka, mint címe is elárulja, nyelvészeti fejtegetésekből és egy magyar irodalmi szótárból áll. E szótár az új magyar szavak egész tömegét adja, melynek tekintélyes része mai nyelvünkben is életben van. Pápay nevét a munka országosan ismertté teszi. Az írók örömmel keresik föl levelieikkel. A dunántúliak különös melegséggel fogadják a közülük valót. A »Hazai Tudósításod című, komoly folyóirat igen jelentős filológiai munkaként fogadja. Pápay bekopogtat munkájával a nagy Kazinczyhoz. Tiszteletteljes, alázatos levélben mutatkozik be, elmondja életkörülményeit, megemlíti, hogy Kazinczynak már mint diák nagy tisztelője volt Kassán, ahol gyakran látta. Kazinczy nagy örömmel válaszol, barátságába fogadja, s mindjárt első levelében a legszemélyesebb ügyeiről is ír, elmondja, hogy a 21 évvel fiatalabb Török Zsófia grófnő a felesége. Barátságuk Pápay haláláig tart. Kazinczy nem egyszer nevezi Pápayt a »magyar Adelung«-nak, aki tudvalevőleg a XVIII. század legnagyobb német nyelvésze. 1808-ban adja ki második munkáját, a »Magyar literatura esmérete« címmel. Egy darabig ugyan tanakodik, hogy ne várja-e Kossuth Lajos utca 32 és Fő=tér 22. A két helyen egyforma olcsó árakkal és előzékeny kiszolgálással állunk az Ön szolgálatára. Illatszerek, pipere- és háztartási cikkek. Fényképezőgépek, fotócikkek, amatőrmunka szakszerű kidoldozása. Hőmérők, lázmérők és vegymérők. Betegápolási cikkek. Finom mikulási és karácsonyi ajándékok nagy választékban. „K./1IICZJIGHV" illatszertár, fc L - ' üzlet és fényképészeti műterem 0N IS NEZZE MEG! Lőwy butoráruház állandó kiállítását Győr, Gróf Tisza István tér 5. szám. (Városházzal szemben.) meg Révait, aki a hír szerint ugyancsak ha-í sonló munkán dolgozik, de Kazinczy és Péteri Takáts biztatására határoz. Pápay e munkáját még nagyobb lelkesedéssel fogadják. Vele alakja az irodalmi élet legelső vonalába kerül. Üttörő jelentőségű Pápay munkája, mert ez a legelső magyar rendszeres, irodalomtörténet. Benne irodalmunk múltja három korszakra oszlik. Az első kor a legrégebbi időktől a hitújításig, a második ettől II. József koráig, a harmadik pedig napjainkig. Ismerteti a Halotti Beszédet, a Margitlegendát, Nagy Lajos eskümintáját, Pannónia megvételéről szóló éneket és a nagy magyar írókat. Alapvető rendszerezése, kritikai önállósága, nyelvészeti bátorsága és határozottsága, s zamatos magyarossága a magyar irodalomtörténet atyjává teszi. A Hálái Tudósító nagy elismeréssel ír Pápayról, Horvát István azonban érdemtelenül megtámadja a Hazai és Külföldi Tudósítások hasábjain, — í mely előbbi művéről oly elismeréssel emlé! kezik. Az ismert ok az, hogy Pápay ellenlábasa Révainak, Horvát István pláne ellenségének tekinti Pápayt, aki róla is élesen írt. munkájában. Egy kevésbbé ismert oka pedig az, hogy Péteri Takáts József — Pápay barátja — Horvát ellen intrikált, s őt az országbírónál betöltött patvarista állásából kipiszkálta. Pápay babérjainak azonban ez nem árt meg, a teljes elégtételt viszont Kazinczy adja meg, aki — különben szintén helytelenítve Horvát eljárását — a Bécsben megjelenő »Annalen der Literatur«-ban igen szépen méltatja Pápay úttörő irodalmi és nyelvészeti í munkáját. Mint Pápaynak írja: »nagy okom j volt minden jót mondánk. Pápay határozott, S bátor nyelvészeti és irodalomtörténeti vértezetét különben jellemzi Vitkovics Mihálynak Kazinczyhez írt kijelentése, melyben nem minden csodálkozás nélkül mondja azt, hogy a Verseghy és Révai között régóta folyó perben mint bíró állt ki Pápay Sámuel. "> E munkája folytatásaként írja meg harmadik müvét, Stylistikáját. Szemere Pál 1816ban írja Kazinczynak, hogy Pápay elkészült új munkájával. De valószínűleg már 1811-ben kész vo't műve, mert ez évben Kazinczy érdeklődésére — aki azt kérdezi, igaz-e az, hogy P. Takáts József verseket adat ki — azt válaszolja, hogy »ha valamit nyomna, az csak az én művem lenne«. Pápay e munkája korának nagy veszteségére nem jelent meg soha nyomtatásban. Talán Darnay Kálmán sür. egi gyűjteménye őrzi kéziratát. Oka valószínűleg Pápay nagy elfoglaltsága és az anyagiak hiánya volt, a valóságot azonban nem tudjuk. Pápay ezekkel az alkotásaival szerezte magának meg azt a nevet és tekintélyt, amely a dunántúli írói kör vezéralakjává tette. Működéséről azonban majd legközelebb. Horváth Elek. Most keressen fel ftenniínfceí! ! ! Okvetlen fog vásárolni, mert zsúfo't raktárunkon kiváló minőségű, Ízléssel és gonddal összeválogatott női- és férfi divatszövetek, selymek, vásznak, szőnyegek, damaszt-garnitúrák, zsúr-teritékek, női- és férfi zsebkendők legolcsóbb leszállított árakon kerülnek eladásra. Nagy maradékvásár! — Hihetetlen olcsó árban! Breuer Lázár divatáruháza Pápa, Kossuth Lajos utca 7. sz.