Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.
1936-09-05 / 36. szám
I Ne hagyja magái | megtéveszteni hangzatos hirdetésekkel. Kárpitos árút bizalommal vehet | Hápli József I kárpitos-mesternél. Intézeti matracokat legolcsóbban készít. Ugyanitt egy tanuló felvétetik. A kormányzati kezdeményezés megtörtént, október végén összeül a pártközi konferencia és most már a pártokon a sor. Lássuk, kinek milyen programja van és van-e egyáltalán választójogi tervezete azoknak a pártoknak, amelyek politikai működésük tengelyébe a választójog reformjának sürgetését állították? Mindenképen szerencsés dolognak kell tartani, hogy a konferencia összehívására irányuló intézkedés hetekkel a parlamenti munka megkezdése előtt történt. így megfelelő idő áll rendelkezésre, hogy a pártok és politikusok kellően felkészülhessenek ennek a magyar jövő szempontjából feltétlenül sorsdöntő problémának megoldására. Alapos és a legkisebb részlettel is tisztában levő tájékozottság szükséges e probléma megvitatásához. A választójogi reformmal összefüggésben all a a felsőház reformja és a kormányzói jogkör kiterjesztése is. Csupa olyan kérdés, amely gyökerében érinti egész politikai és közigazgatási berendezkedésünket. Sorsdöntő problémák felett kell döntenünk, a választójogi reformot nagyon tárgyilagosan, tudós felkészültséggel, részletező alapossággal és lelkiismeretességgel kell előkészíteni, megvitatni, aztán megvalósítani. A választójogi reform nem a pártok ügye, a nemzet holnapját, jövőjét formálja ennek a kérdésnek megoldása és amikor a miniszterelnök kezdeményezésére majd megkezdi működését a pártközi konferencia, egyedül a nemzet valódi érdekeinek szabad érvényesülnie. Pápa várának története a török idők alatt. Pápa a török hódoltság alatt Veszprém felegye egvik legfontosabb végvára volt. A vár környéke a végbeli vitézek küzdőhelyei, az állandó harcok színhelye volt. Ezen vár védte a megye nyugati részét a török becsapások, a török pusztítása ellen. 1552-ben Veszprém várának elfoglalása után az egész megye a török adófizetője lett, csak Pápa vára és környéke nem hódolt be. Védte magát évtizedeken át és magyar maradt a Vár. A török hódoltság alatt az egyetlen ivár Veszprém megyében, mely néhány évet kivéve, állandóan magyar kézen van. Ezen századokban a megyei élet központja, a megyei gyűlések székhelye volt. Csak egyszer nyitotta meg kapuit a török csapatok előtt, mikor a vár kapitányát, Huszár Pétert a tizenötéves háború alatt, a győri felmentő sereghez rendelték, távolléte alatt az idegen őrség Priam kapitányuk vezetése alatt megszökött, mielőtt ellenséget láttak volna. 1596-baij újra magyar kézen van és tovább teljesíti szent hivatását, a magyarság megvédését, a magyar megyei élet folytonosságának fenntartását a hódolság korában. Pápa várának és városának rövid történetét, hőskosrát akarom issmertetni a török idők alatt. A cikkemet részint már feldolgozott munkák, részint az Országos Levéltár kéziratos anyaga alapján állítottam össze. A feldolgozott munkák közül legértékesebbek! Takáts Sándor, a török idők nagynevű historikusának cikkei, a legfontosabb kéziratos munka pedig az Országos Levéltár Kincstári Osztályán levő »Dicalis Conscriptio«, rovásadó összeírás. A vár és a város történetét együtt tárgyalom, mert az örökös harcok idején olyan szoros kapcsolatban van egymással, hogy különválasztani nem is lehet. A város csak addig játszott szerepet, ameddig vára meg tudta védeni, a város határa csak addig terjedt, ameddig a vár őrségének a kardja elért. Bevezetésként néhány szóval a vár és város középkori történetét vázolom. Pápa városa 1225-ben főesperesi székhely. 1345— 1347-ben és 1389-ben Pápán királyi jobbágyok laknak. 1383-ban zálogként Zámbó Mi|klós kezén van. 1389-ben újra királyi birtok. A XV. sz.-ban a Garaiak birtoka Üjfalu a két Borsosgyőr és Gerzseny falvakkal legyütt. Garai-birtok az utolsó Garaina<k, Jobnak a haláláig. Ezután a Szapolyai-család kezére került. 1488-ban Szapolyai István a földesúra. Vámhely. A vár szintén Garai, majd Szapolyai-birtok. 1520 és 1525 közt Pápa várának parancsnoka Essegvári Ferenc. A mohácsi vész után a birtoklás szempontjából nem az okleveles, hanem az 'ököljog uralkodott. Mindenkinek annyi birtoka volt, amennyit meg tudott védeni a török hordák elől. A birtokok állandóan gazdát cseréltek. Az egyházi birtokok világi urak kezére kerültek. A kisebb birtokosok a birtokaikat önként is átadták egy-egy hatalmas főúrnak, ki a 'birtokot megvédte, a Kisnemesi pedig a zsoldjába fogadta. Pápa is gazdát cserélt, 1531-ben a Terdinánd-párti Thurzó Elek kezén van. Itt közlöm az adóösszeírás adatait. A Piac-utcában (Pyarcz wcza) van 5 szegény szeren való, 5 szolga és 40 adófizető jobbágytelek, a Hosszúutcában (Hossw wcza) van 4 szegény sz. v., ^ puszta, 2 szolga, 30 adófizető, Szent László utcában (Zentlazlo wcza) van 4 szegény sz. v., 6 puszta, 3 szolga, 30 adófizető, az Uj-utcában (Wj wcza) van 5 szegény sz. v., 2 puszta, 1 szolga, 32 adófizető, Laki-utcában (Lak wcza) van 7 szegény sz. v., 3 puszta, 2 szolga, 38 adófizető, Viz-utcában (Wyz wcza) van 5 szegény sz. v., 3 puszta, 2 szolga. 24 adófizető jobbágytelek. A következő adóösszeirás alkalmával, 1536-ban Enyingi Török Bálint kezén találjuk Pápát. Enyingi Török Bálint nagyatyja Ambrus királyi udvarnok testvérével, Péterrel együtt 1466-ban minden birtokára nézve kegyelmet kap. Atyja Imre nándorfehérvári bán. Török Bálint követte atyját a bánságban, de 1521-ben a török elfoglalta a várat és ezért az országgyűlés jószágvesztésre ítélte és száműzte. 1527-ben Ferdinándhoz csatlakozott, 1536-ban János király hive, kitől Hunyad várát és Debrecen városát kapta. Ezen időben szerezte meg a Ferdinánd-párti Thurzó kezén levő Pápát is. Török Bálint a század egyik legtípusosabb, legnagyobb magyarja. Egyesítette magában a kor bűneit és erényeit. Hatalmaskodó, a kisebb nemesek, az egyháziak birtokát elfoglalja, de valamennyi kortársa kiemeli az eszességét, hazaszeretetét. Még ellenségei is elismerték, hogy a török elleni harcmódot senki nála jobban nem ismeri. Ezért kérik I. Ferdinándot tanácsosai, hogy Rogendorff fővezér mellett ő legyen a tanácsadó. Számos egyházi birtokot foglal el. Szalaházy Tamás egri, előbb veszprémi püspök írja 1533 november 30-án Veszprémből Oláh Miklósnak, hogy Török Bálint által elfoglalt falvakat — bár a király is közbelépett — nem tudja visszafoglalni. 1537 augusztus 27-én Mihály pannonhalmi főapát jelenti a királynak, hogy Török Bálint az apátság összes birtokát elfoglalta a monostor és vár kivételével és segítséget kér. Ö és felesége az új hit l'eghívebb terjesztői. Felesége Pemflilger Márk szebeni királybíró és huszártiszt leánya, Katalin. A férj és feleség nagy patrónusai voltak az íróknak, versszerzőknek. Az ő udvarában talált otthont Tinódi Sebestyén, Martonfalvai Imre deák. Az ő kenyerén élt Földvári Bálint, Szabadkai Kis Ambrus, Verebélyi Fülöp, Deregdy Pál. Megfordult udvarában Méliusz Juhász Péter is. Felesége lutheránus, ő kálvinista volt. 1541-ben, Budavár elfoglalásakor a szultán magával vitte Konstantinápoljyba. 1536-ban 72 szegény szeren való, 5 újra települt, 7 szolga és 170 adófizető jobbágy telke van Török Bálintnak Ezenkívül a Bellerszegen 3 szegény sz. és 8 adófizető portát írt össze a róvó. 1542-ben 206 jobbágytelek van Pápán. A jobbágytelkek elosztása a következő: Piacon (Pyarcz) van 6 szegény Sz. v., a birónak egT> 37 adófizető, Hosszu-utcában (Hozzw wcza) van 18 szegény sz. v., a birónak egy, 38 adófizető, Szent László utcában (Zentlazlo wcza) van 6 szegény sz. v., a birónak egy, 28 adófizető, a kórháznak (domus hospitalis) egy, Kovács-utcában (Kowacz wcza) van 7 szegény sz. v., 34 adófizető, Lak-utcában (Lak wcza) 8 szegény sz. v., 37 adófizető, Vizutcában (Wyz wcza) van 8 szegény sz. v., 19 adófizető, Bellegszegen (Bellegzeg) van 12 szegény sz. v., 12 adófizető jobbágytelek. Török Bálint fiai, János és Ferenc örök bosszút esküdtek a töröknek. Teljesítették! is esküjküet. Török Ferenc mint országos főkapitány harcolt a török ellen, Török János, Izabella királyné pártján volt, de mikor a királyné behívta Erdélybe a törököt, azonnal elhagyta és csapatával Ferdinándhoz állott. Török Bálintnak és az özvegyének leghűbb embere Martonfalvai Imre deák volt. Pápa várában írja naplójának egyes részeit^ az 1543-as években. Ö maga is állandóai? harcol a törökkel, ő is részt vesz ur,ánakí birtokszerző hadjárataiban. 1543-ban a hántai prépostság jószágát és Semlert foglalja el ura számára. 1550-ben halt meg a konstantinápolyi fogságban Török Bálint. A birtokát két fia örökölte, Ferenc és János. Ferenc Pápa várát és tartozékait, János pedig Vajdahunyad várát kapta meg. Török Ferenc a Dunántúl egyik legvitézebb harcosa. A Dunántúl főkapitánya és Pápa főkapitányi székhely. Nevét a török elleni küzdelemben örökítette? meg. Számtalanszor tette kockára életét. Résztvesz huszárjaival Szigetvár, Veszprém elfoglalásában. A kortársai az ország bástyájának s a haza ékességének nevezték. Pápa nem is volt az ő főkapitánysága alatt török kézen. Az 1550-es években, mikor már az egész megye török birtok, még akkor is meg tudta védeni a várat és tartozékait a rablások ellen. Csak Pápa vára és közvetlenül környéke királyi birtok ezen időben is. Udvarának vezetője és jószelleme felesége, Országh Borbála volt. A kor szokása szerint számos nemes ifjú és leányka nevelkedett a pápai kúriában. Borbála asszony katholikus volt, de férje kedvéért áttért az új hitre. A főkapitány keze alatt a nemes ifjak a mindennapos harcban vitézséget, hazaszeretetet tanultak. Borbála asszony a gondjaira bízott leányokkal együtt font, varrt, káposztát ültetett, dinnyét és zöldséget vetett, virágokat gondozott, gyógyvizeket főzött. Házasságukból egy fiú, István és három leány, Zsuzsanna, Fruzsina és Ilona született. Zsuzsanna Nyáry Pálhoz, Fruzsina Homonnai Drugeth Istvánhoz ment nőül. Fia, István, Széchy Margit unokáját, Salm Magdolna és Poppel László leányát, Juliannát vette feleségül. Török Ferenc 1568-ban betegeskedni kezdett, nem birta tovább a nehéz tisztet és ezért a főkapitányságot Batthyány Boldizsárra ruházta át. Nem sokkal utóbb meg is halt. Felesége másodszor Salm győri generálishoz, ennek halála után, harmadszor Geszty Ferenchez, Veszprém kapitányához ment nőül. Geszty Ferenc 1574-ben Erdélybe, Báthory Zsigmond udvarába ment, valószínűleg vele ment felesége is. Atyja birtokainak kezelését Török István veszi át. Ö örökös nélkül halt meg 1618-ban és birtokát Nyáry Miklós örökölte. (Vége köv.) Dr. Pákay Zsolt. ÚJDONSÁGOK. — Új felsőházi tag. A magyar országgyűlés felsőházába az elhunyt dr. Baltazár Dezső püspök helyébe a ref. egyház rangban következő püspöke Medgyasszay Vince dunántúli püspök nyer behívást. — Harangok érkezése. Nagy örömnapjuk volt múlt szombaton a pápai reformátusoknak. E napon érkeztek meg az épülő új templom számára rendelt harangok, amelyeket virággal, lelkesedéssel fogadtak. A vasúti állomásról gyönyörű menetben vonultak a Széchenyi-térig, elől az ifjúság: elemisták, diákok, cserkészek, leventék, majd a négy szép harangot szállító feldíszített kocsik, melyek mellett két oldalt zöld füzéreket tartó magyarruhás lányok haladtak, a kocsikat a lelkészek kara, a református és evangélikus egyház presbitériuma és pápai, valamint környékbeli hívek sokasága kisérte. A Széchenyi-téren megállott a menet, tagjai példás rendben felsorakoztak, s a rögtönzött emelvényre felment a gyülekezet lelkésze, Ólé Sándor, hogy égbe szárnyaló imával és szívbemarkoló szavakban hangot adjon a gyülekezet érzésének, mely 218 év után végre ismét hallani fogja Istenhez hívó saját harangjai megkondulását. Utána dr. Trócsányi Dezső igazgató a
