Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-02-29 / 9. szám

A kézimunkázó hölgyek szíves tudomására adjuk, hogy mint néhány nagyobb városban, úgy Pápán is létesítettünk lerakatot a Tündérujjak előfizetőinek szolgálatára. Japán 3f j. Stern £ipót cégre, mint a legrégibb és legnagyobb kézimunka­üzletre esett választásunk és kérjük az érdek­lődő közönséget, hogy úgy előfizetéssel, mint bármi kívánsággal a Stern-céghez forduljon, ahol állandóan rendelkezésére áll azonnal a kívánt ajándék. Mély tisztelettel: TÜNDÉRUJJAK magyar kézimunka-ujság. Lesz még szőlő és lesz még lágy kenyér! Meghalt a Krisztus az elesettekért is! Akár a dacos felhők odafent, Úgy tornyosodik bennünk az azért is. Az aranyos jövőt a sima ég Elébünk bontja, mint egy tiszta karton, Teleírjuk arannyal: tetteinkkel, Hősök vagyunk a felhős Tiszaparton. Felhők, akik az Arber-csúcs felett Most álmatag bíborban megjelentek, Az otthoniak küldenek talán. Hogy elhozzátok a tiszai csendet? Hogy a könnyet, amely az idegenben Olyan régóta szorongatja torkom, Elsírjam meghitt árnyatok alatt, Otthonosan, akár a Tisza-parton. Sík Sándor. ÚJDONSÁGOK. — Sik Sándor a Jókai-körben. A nő­nevelő-intézet díszterme, mint nagymultu iro­dalmi körünknek, a Jókai-körnek előadó-terme, ismét zsúfolásig megtelt mult vasárnap, mikor a kör a ma magyar költészetének egyik leg­nagyobb díszét, Sik Sándort látta vendégeül előadó-asztalánál. Medgyasszay Vince, a kör elnöke költői szárnyalású megnyitójában, mely­nek első részét Liszt Ferenc emlékének szen­telte, klasszikus-szépen méltatta a vendég lírai és drámaírói költészetét, s a közönség zajos ünneplése közben bensőséges szavakkal üdvö­zölte őt. Ez az ünneplés folytatódott s páratlan méreteket öltött, mikor a költő újabb lírai ter­mésének színes, illatos virágaival lepte meg hallgatóságát s üdítette fel annak lelkét. A köl­temények — így a Ballada a kaszálókról, Egy szomorú kis fiú, Homoki felhők (melyet a szerző szívességéből mai számunkban közlünk), Nyári est, Októberi rózsák, Az acélember, s még egy egész sereg, a maguk mélységes gondolati tartalmát közvetlen hatású érzéselevenséggel egyesítik s nyelvi meg verstechnikai szempont­ból a legmagasabb csúcsokig érnek fel. Hatá­suk a költő nagyságához méltó nagy és egye­temes volt. Sik Sándort a közönség alig akarta a pódiumról leengedni. Örömmel állapítjuk meg, hogy az előadó-ülés helyi szereplői szintén él­vezeteset, szépet produkáltak. Dr. Hermann László érdekes, változatos film gyanánt vetítette elénk Liszt Ferenc életét, kiváló zenetörténeti tudással jelölte ki helyét az egyetemes zene történetében, megértette lelkének örök magyar­ságát s megállapította, hogy „amikor a kultúr­ember csodálja Liszt géniuszát, ugyanakkor a magyar szellemnek is hódol". A zenei részben Hermann Annus finom könnyedséggel szólal­tatta meg a Szerelmi álmot, s nagy erővel, fölényes technikai tudással játszotta el Liszt egyik legnehezebb, de egyúttal egyik leghatá­sosabb darabját, a XIII. magyar rapszódiát. Ugyancsak Liszt emlékének nyújtott hódolat volt a Kárpát-dalkör vegyeskarának Rózsa János karnagy biztos vezetésével megkapó szépen elő­adott énekszáma: részlet az Erzsébet-oratórium­ból, míg a férfikar ifj. Asztalos Sándor lendületes vezetésével előadott zengő ritmusu régi magyar népdalai arra a bűvös forrásra mutattak rá, amelyből a Liszt Ferencek is merítettek. — A Jókai-kör vezetői az előadó-ülés után a kaszinó­ban barátságos vacsorára gyűltek össze Sik Sándor tiszteletére, amikor is dr. Pongrácz Jó­zsef ékes szavakban köszöntötte fel Sik Sándort a költőt, a cserkészt, a papot. — A nyomásfokozó gép próbája. A vízvezeték számára létesített nyomásfokozótelep gépi berendezésének próbája s egyúttal a szük­séges ú. n. beszabályozást március 2-án fog­ják megtartani. A hivatalos átvételt a miniszté­rium kiküldötteinek részvételével később tarják meg s ezt nyomon követi majd a nyomásfokozó gép üzembehelyezése is. t — A városok szövetségének gyűlése. A Városok Országos Szövetségének gyűlésén Szendy Károly, Budapest polgármestere beje­lentette, hogy a szövetség fönntartásához a fő­város hajlandó harmincezer pengővel hozzájá­rulni. A gyűlésen szó esett arról a tervről, amelyik szerint külföldi államok városaival tisztviselőcserét hajtanak végre. A vidéki váro­sok fővárosi idegenforgalmi propagandájának kérdésében Szendy Károly bejelentette, hogy kész örömmel járul hozzá a propagandához, ha a vidéki város biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az idegenek részére megfelelő szállodáról, olcsó árakról és állandó jellegű látványosság­ról gondoskodik. — Az OTI építkezése. Pár hét előtt ir­tunk arról, hogy az illetékes minisztérium nem vette fel programmjába a pápai székház meg­építését, illetve kibővítését éspedig azért, mert az utcanyitáshoz a városnak átadandó telekrész ára fejében nem jött létre a minisztérium által el­fogadható megállapodás. Mint értesülünk, az ügy még sem aludt el, s mivel az építkezést mindkét fél óhajtja, az ügyben újabb tárgyalá­sok indultak meg, amelyekben a döntő szót a képviselőtestület fogja kimondani, amelyet ez ügyben rövid időn belül újból összehívnak. — Állami képzőnk Liszt-estje. Kiváló tanintézetünk, az állam tanítóképző tanári kara és ifjúsága olyan magas színvonalú hangver­sennyel áldozott Liszt Ferenc emlékének, amely ezt az estét nemcsak a képző, *de városunk egyetemének is ünnepévé tette, aminthogy rajta városunk úri közönségének szine-java is meg­jelent, teljesen megtöltvén a Griffnek Liszt Ferenc lombkoszorúzta képével díszített nagy termét. Az est hőse N Varjú Irma budapesti zongora­művésznő volt, aki három ízben ült a zongorá­hoz, hogy Liszt-darabok igazán művészi remek előadásával gyönyörködtesse a hallgatóságot. Bámulatot kelltett a művésznő technikai virtuo­zitása, mely tán a Campanellában ragyogott legteljesebb fényében. Igazi nagy és őszinte sikere volt. De másik hőse volt az estnek a képző pompásan fegyelmezett, alaposan képzett énekkara is, mely Hatvani Lajos egészen első­rendű vezényletével úgy a Liszt-számok, mint a Csokonai-dalok előadásával nagyon jót pro­dukált. A szavalók: Katzianer A., Vágó Zoltán (akiknek melodramatikus számát zongorán Né­meth Kálmán kisérte), s főkép Somogyi István szintén jelentékenyen hozzájárultak úgy a Liszt­hangulatot, mint a hazafius érzés emeléséhez. A műsor minden számát lelkes tetszés kísérte. — Hangverseny után az ifjúság zenekara csár­dásra zendített rá s azonnal kezdetét vette a tánc, amelyet Szemerédi Jánosné, az igazgató neje a polgármesterrel nyitott meg. A táncban, mely persze utóbb cigányzene mellett, (mivel az ifjú­ság maga a táncolók sorába állt), legalább 50 pár vett részt. A hölgyek a képzősök által ké­szített helyes kis palatáblát kaptak táncrendi szimbólum gyanánt. A mulatság a legjobb hangulatban hajnali 4 óráig tartott. — A Kárpát Dalkör hangversenve. A Kárpát Dalkör fokozódó népszerűségét mi sem jellemzi jobban, mint hogy február hó 24 -én tartott hangversenyére zsúfolásig meg­telt a színház, noha február hóban a bálok, hangversenyek sokasága tette próbára a kö­zönség áldozatkészségét, s azon estén is egy másik hangverseny volt a Griffben. De ez a szép érdeklődés bizonysága annak is, hogy a dal kultúra meghódította a közönséget s im­már az önálló dalestélyeknek is meg van a biztos publikuma. Maga a Dalkör — értve a vegyeskart is — a legteljesebb elisme­résre méltót produkált, s mindjárt a Jelige elzengésével magával ragadta a közönséget. A férfikar »Az én tüzem« irredenta dal elő­adásával érte el a legnagyobb hatást, amely­ben az érces férfi-hangok szabadon szárnyal­hattak, a vegyeskar pedig a műsoron 'kívül bemutatott s hat-hangon énekelt Liszt-orató­riummal ringatta szinte templomi áhítatba a közönséget. A vegyeskar e számmal remekelt, s bebizonyította, hogy magasabb művészi fel­adatok megoldására is képes. A kettős kvar­i í t a pénz... ha tud eladni 7 Világmárkás petróleumföző eladásához helyi képviselőkel keresünk. Ha gyakorlott eladó, megkaphatja anyagi támogatásunkat, melynek segítségével elérheti eddigi keresetének többszörösét. Ajánlkozzék eddigi működése részletes leírásával „Biztos alap" jeligére Blockner J. hirdetőjébe, Budapest, IV., Városház-utca 10. tett az »Ei Uchnem« orosz dal interpretálá­sával ért el nagy sikert. Az orosz nép bánatop lelke sírt ebben a dalban. Válogatott népdalok egészítették még ki a Dalkör műsorát. A »Testvériség« szalon zenekara két számmal szerepelt, mind a két alkalommal nagy ké­szültségről, fegyelmezettségről és a hangsze­rek biztos kezeléséről téve tanúságot. Az es­tély sikeréből jelentékeny rész illeti őket is. Két bohózatban Angyal Zoltán, Bolla »Ti­nike«, dr. Csermák Ferenc, s akit legelőször kellett volna említenünk, Marék László ka­cagtatták meg könnyekig a közönséget. Dr. Csermák Ferenc ezenkívül szavalatával is tel­jes sikert arátott. Ady- és Mécs-verseket ladott elő modern felfogásban, a költemé­nyekben rejlő érzelmek szívbéli feltárásá­val. — A férfi-kart és a vegyeskart Rózsa Já­nos karnagy, a kettős kvartettet ifj. Asztalos Sándor h. karnagy tanította be és vezényelte. Alapos munkájuk eredményében és sikerében örömük telhetett, de minden szereplő büszke lehet az elért sikerre. A hangverseny alkalmából a Dalkör ja* vára felülfizettek: Medgyasszay Vince, Pápai Hitelbank Rt. 5—5 P; Karlovitz Adolf 3 P; dr. Kőrös Endre, Fejes Zsigmond, Kari József 2—2 P; Bárány László 1 P. — Fogadják az elnökség hálás köszönetét. — Győr polgármestere nyugdíjaztatását kérte. Dr. Szauter Ferenc, Győr város pol­gármestere 42 évi közszolgálata után nyug­díjaztatását kérte a törvényhatósági bizott­ságtól. A nyugdíjazás a közeli napokban meg­történik s valószínűleg még márciusban sor kerül az új polgármester választására. Jelöltek gyanánt Koller Jenő és dr. Vélsz Aladár pol­gármesterek és dr. Valló István tanácsos neve van forgalomban. > — Molnár Mária misszionáriusnő elő­adása. Molnár Mária misszionáriusnő ittléte al­kalmából a pápai ref. templomban febr. 29-én, szombaton este 6 órakor ünnepély lesz a kö­vetkező műsorral: 1. Közének: VIII. zsolt. 1. v. 2. Megnyitót mond Ólé Sándor lelkipásztor. 3. Vargha Gyuláné: A legjavát, szavalja Pong­rácz Magda gimn. V. o. t. 4. Dicső király . . . énekli a Főiskolai, Kisénekkar. 5. Krisztus győ­zelmei a Csendes Óceán szigetein, előadás, tartja Molnár Mária. 6. Menjetek ezt elbeszélni . . ., énekli a Főiskolai Kisénekkar. 7. Bibliát olvas és imádkozik dr. Tóth Endre theol. tanár. 8. Közének: LXVII. zsolt. 1, 2. — A Werbőczy-utcaiak panasza. A Wer­Doczy-utcaiak panaszolják, hogy utcájuk a leg­elhagyatottabb összes utcáink között. A mos­tani csapadékos időkben nemcsak a kocsiúton lehetetlen a közlekedés, hanem a lakosok la­kásaikba is alig tudnak bejutni a feneketlen sár miatt. Mivel az allanot tarthatatlanságá­ból meggyőződtünk mí magunk is, figyelmébe ajánljuk a polgármester úrnak, hogy az utca­rendezés során az elsők közé vegye fel a nagy magyar törvényalkotó nevét viselő, de törvé­nyen kívüli állapotban levő utca rendezését). — Dicséretet nyert népdal. A Rádió-Ujság 1935. évi magyarnóta pályázatán Sándor Pál egy kedves dala, melyet Nyári Ferenc zenésí­tett meg, dicséretet nyert. A dal a »Daloló Szivek« című hangjegyfüzetben jelent meg, amelyben még Tóth Géza dalszövege mellett Hatvani Lajos és dr. Herrmann László szer­zeményeivel is találkoztunk. — Városközi irodalmi csereelőadás. A mult év februárjában Szombathelyen megin­dult városok közti irodalmi csereelőadások foly­tatásaképen a Pápai Jókai Kör március 8-án déli 1/ 212 órakor matinét rendez a Nőnevelő­intézet dísztermében. Előadók: a győri Kisfa­ludy Irodalmi Kör részéről Jakab Ferenc c. kanonok felolvasással, Spáth Gyula versekkel, a soproni Frankenburg Irodalmi Kör részéről dr. Szentimrey Lajos novellával, dr. Magasy Artúr versekkel, Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete részéről Finta Sándor elbeszéléssel, dr. Kászonyi László versekkel. Teljes műsort a következő számunkban közlünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom