Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-12-12 / 50. szám

ÖN IS NÉZZE MEG! Lőwy butoráruház állandó kiállítását Győr, Gróf Tisza István tér 5. szám. (Városházzal szemben.) (neve feledésbe ment szintén, pedig egyike annak a hétnek, akik Bessenyeyvel együtt a Hazafiúi Magyar Társaságot — Tudományos Akadémiánk ősét — megalapítják. Az irodalmi gárda legkiemelkedőbb alakjait sorolom csak föl, akik valamennyien rokon lelkek, társszellemek. Az eszmék rokonsága és az együvé-tartozás azonban Pápay Sámuel föllépéséig csak irói közösség-tudatuk küszöbe alatt él. Tudatossá akkor válik, mikor Pápay Sámuel a Révay-Verseghy-féle nyelvészeti vitát »biróként« lezárva, meg Kazinczy és iskolájának ínyelvújítási túlzásaira válaszolva, kiadja alapvető műveit és kimondja, hogy nyelvünk fejlesztése, megújítása szempontjából a»nyelvbeli uralkodó szokás« mutat irányt. Ezzel Pápay formába öntötte a dunántúli irók eddig ki nem fejezett érzéseit, álláspontját. Azorthológusok táborának születési időpontja tehát Pápay Sámuel kiállása, Kazinczy szavai szerint az ő »fundámentomos megállapításai Az Íróknak ez a tömörülése azonban nem a maradiak összeröffenése, mert Pápay is vallja, hogy újítás nélkül nem lehet elképzelni tökéletesedést. Hiszen nyelvújító Kisfaludy, Pázmándi Horvát, és igen jelentős nyelvújító Pápay is a hivatalos nyelvben, Kazinczy szavai szerint a »tisztbeli magyarság«-ban. De ők a magyar nyelv ősi gyökeréből szívják az új erőt. Kazinczyt pedig a magyar nyelv megrontójának tartják, s ellene — zászlajukon Pápay jelszavával — keresztes hadjáratot indítanak. Zajlik a nyelvújítási harc. Pápay Kazinczy magyar nyelvét és irányát »TeutoGallico-Hungarismus«-nak nevezi. Pázmándi Horvát csúfondárosan azt írja P. Takátsnak, hogy Kazinczy nyelvbővítésének nem-saját kútfeje a római nyelv, amelynek szavain, amint Pápay kiejti, egyet tekerint. Lassankint Berzsenyi is elhidegül, Kisfaludy pedig gyűlölettel harcol ellene. Az orthológusok eddigi különállása tehát a legélesebb szemben-állássá fejlődik. Megjelenik a »Mondolat«, amely bizony kissé mosdatlan stílusban ostorozza Kazinczyt. Pápay azonban nagy kárát látja irodalmunk ennyire kéttáborrá-szakadásában, s segíteni akar a helyzeten. írja is Vitkovits Mihálynak a Mondolatról, hogy »az egy irtóztató bolond esküdtünk (Somogyi Gedeon) műve, aki egy esprit de conduite nélkül való mendikásos legény«. Mondja, hogy égessék, pusztítsák a megyének ezt a szörnyfajzatját, valahol csak találják. A hangulat a dunántúli gárda tagjai között már olyan, hogy fel akarják kérni Kazinczy vármegyéjét, hogy tiltsa el őt az Írástól. Mérsékletét csak Pápay őrzi meg, aki ezekben az időkben is tartja a barátságot Kazinczyval, de leveleiben keményen megmondja véleményét. írja, hogy a nemzet előbbi munkáit kedvesebben fogadta, mert »eleinte szerencsésebben eltaláltad azt a hangot, melyet tartani kell az újságra szoktatásban... ma már publicumod igen megfogyott!« Pápay azonban — szerinte — Kazinczy eltévelyedése ellenére azért küzd, hogy a nyelvi párharcot megszüntesse, mert tudja, hogy vesztes csak nyelvünk lehet. így főtörekvése Kisfaludynak és Pázmándi Horvátnak kibékítése Kazinczyval. Nagy fába vágta a fejszéjét, de törekvését — irodalmi életünk nagy hasznára — siker koronázza. 1822-ben, ismételt sürgetésére Kazinczy levelet ír Kisfaludynak, melyet Pápay személyesen ad át. Kisfaludy a feléje nyújtott jobbot elfogadja, s baráti hangon válaszol, melyet Kazinczynak szintén Pápay küld el. Kisérő levelében pedig büszkén kérdezi, vájjon nem méltán kevélykedhetik-e, hogy neki jutott a dicsődíSizÉár^yaR és Icésizleielc kaphatók legolcsóbb árak mellett KOMN DEZSŐ üveg- és porcellánkereskedőnél Pápa, Horthy Miklós Fő-utca ség, őket kibékíteni. Nemsokára ezután P. Horvát Endrét is összebékíti Kazinczyval. Pápay Sámuel tehát kifelé — a neológusokkal szemben — a * dunántúli gárda követe, diplomatája, bölcs mérséklete miatt közbecsülésben álló vezére. És mint mély kultúráju irodalomtudóst, férfiúi erényei, szeretetreméltósága miatt a dunántúli gárda tagjai is rajongással veszik körül. De nemcsak az

1 élénk levélváltások kapcsa fűzi hozzá a problémáikkal, s tanácsért hozzáforduló dunántúli írókat, hanem személyesen is sűrűn keresik fel őt pápai házában. Gyakran látogatja meg Kisfaludy Sándor, Pázmándi Horvát, Péteri Takáts, nem említve a pápai származású Ruszék apátplebánost, Kreskay Imrét, Zsoldos Ignáczot és sok mást. De különösen becsben tartják őt a Kantot Magyarországra hozó pápai Márton István professzor, valamint Tóth Ferenc ref. püspök. Megfordul nála Döbrentei Gábor is. Irodalmi és nyelvészeti nézeteit tehát könyvein, levelezésén kívül így élőszóval is hirdeti. De maga Kazinczy Ferenc is, amikor Bécsbe utazik, Győrött megszakítva Karácsonyra űri, női divat és rövidárut vásároljon Pápa Kossuth L. utca 6. Telefon: 124. Óriási választék: Pulloverek, harisnyák, kesztyűk, sálak, svájci nadrágok, ernyők, habselyem hálóingek és kombinék, pongyolák, fűzők, melltartók, valamint retikülök, manikűrkészletek és piperecikkek. Továbbá: Férfi ingek, nyakkendők, selyem sálak, bokavédők, zoknik, vadászharisnyák és bőrkesztyűk, valamint az összes márkás nyulszőr- és gyapjukalapok. Kossuth Lajos utca 32 és Fő=tér 22. A két helyen egyforma olcsó árakkal és előzékeny kiszolgálással állunk az Ön szolgálatára. Illatszerek, pipere- és háztartási cikkek. Fényképezőgépek, fotócikkek, amatőrmunka szakszerű kidoldozása. Hőmérők, lázmérők és vegymérők. Betegápolási cikkek. Finom mikulási és karácsonyi ajándékok nagy választékban. 00 00 illatszertár, fotószaküzlet és fényképészeti műterem útirányát, Pápára indul, hogy Pápay Sámuelt személyesen megismerhesse. Tétig el is jut, I de itt megtudja a vele akkor még hadilábon álló, ijedt Pázmándi Horváttól, hogy Pápay nincs otthon. Megfordul tehát és visszautazik Győrbe. A személyi kapcsolatok csupán Berzsenyivel nem fejlődtek ki, aki távolabbra, Somogy megyébe költözik. Pápay Sámuel maga is eljár irói találkozókra — mai vándorgyűlések ősére — s így egyik esztendő nyarán Ruszék apátplébánosnál jön össze Keszthelyen Guzmics Izidorral, Fáy Andrással és a gyakran látott Kisfaludyval. Nem hiába mindene Pápaynknak a mamagyar nyelv és irodalom, nem is ismer fáradságot, nem sajnál sem időt, sem anyagi áldozatot, ha fejlesztése érdekében tehet valamit. Könyvek kiadására állandóan gyűjt előfizetőket, maga is áldoz. Kazinczy munkáinak megjelenését is segíti, mindaddig, mig Dunántúlon népszerűségét nem veszíti. Egy izben a pesti Trattner cégnek 60 forintot küld, bár a mű számára csupán négy előfizetőt sikerült szereznie. Döbrentei Gábor 1817-ben arra kéri Pápayt, hogy tovább segítse az Erdélyi Múzeum szerkesztésében, szellemileg is, anyagilag is. Maga is társaival »idő.s'zaki írás«, folyóirat megindításán fáradozik, ami azonban nem sikerül neki. Amikor viszont a Trattner-kiadóvállalatnál 1817-ben megindul a Tudományos gyűjtemény, Pápayt is fölkérik működésre. Hivatalos elfoglaltsága miatt nincs ideje cikkírásra, de a megindulás után hamarosan figyelmezteti a kiadót hiányosságokra, nyomtatási hibákra. Verseghy magyar »Academia della Cruscát« akar alapítani, s Pápayt is segítőtársául kéri. És a nagy diktátornak, Kazinczynak is irodalmi, kiadói tanácsokat ad. Nemcsak irodalmi kérdéseket feszeget, hanem konkrét javaslattal jön, szempontot ad munkái megjelentetésének sorrendjét illetőleg. Fejedelmi gesztusa végül — hogy a sok közül csak a legjellegzetesebbeket mutassam be — 1826-ban nyilatkozik meg, amikor is a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására három évi jövedelmét, 1000 ezüst forintot ajánl föl, amit rövidesen meg is küld. Pápay Sámuel a dunántúli gárdának nemcsak irányító szelleme, hanem az irodalmi eseményeknek is szinte távirati irodája. Ö a Lipcsében megjelenő Europáische Annalen c. folyóiratot járatja, miből értesül a nyugateurópai irodalmi eseményekről. A magyar folyóiratok mellett Kazinczyval folytatott levelezése a neológusok irodalmi eseményeiről tájékoztatja. Kazinczy viszont rajta keresztül az orthológusok írói lépéseiről. Mert Pápay tudósítja a készülő munkákról, jelenti a kiadandó művek hireit. Gyakran küldi meg Kazinczynak a gárda megjelent műveit, aki saját munkáival viszonozza Pápay szívességét, s^ azonkívül — minthogy tudja róla, hogy nagy könyvgyűjtő, — könyvritkasággal is megajándékozza. S ha Pápay Sámuel házát irodalmi távirati irodának nevezem, ezt legjobban jellemzi az az eset, hogy Döbrentei Gábor Pesten megjelent művét Pápán látta meg •— legelőször. Fejtegetéseim konklúzióját harmadik, be^ fejező cikkemben vonom le. Horváth Elek. tartói szere kezet hölgy! mét fi továbt gá Telj Bal Pápa, Sir hadíe kereszt kőfai gonc Jután Pápa, S) Javításoka Tervek! kai ké