Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-01-25 / 4. szám

LŐWY BUTORARUHAZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR. szinte a mennyezetre vannak ráépítve. Itt az épületek frontális képét kapja. — Nézze meg most az egyes freskókat. Mindhárom kupola-freskó a templom védő­szentjének, Szent István vértanú életének egy­egy mozzanatát ábrázolja. Az első Szent Ist­ván diakónussá avatását, a második temp­lomi prédikációját, a harmadik, szentély fe­letti pedig mennyei látomását ábrázolja. Mit lát itt Ön attól a Maulbertschtől, akineki sümegi oltárképéből tényleg Tiepoló szel­leme árad? És mit lát Ön attól a mestertől, akinek művész-kortársai a túlfűtött barokk lélek alkotásaiként az élet realitását eltaszító, kompozíciós fantasztikumot, a megoldás bi­zarrságát, a színek és formák orgiáját vetítik falra? Azt állapíthatja meg, hogy ennek a művésznek a munkájában »új idők új dalai« szólaltak meg. A kompozíció klasszikus felépí­tése uralja a képet. Nézze mindjárt az első freskót, a vértanú diakónussá avatását. A kép három részre van tagolva, baloldalon egy római diadalkapuval, jobbról egy hatal­mas pillérrel, a középső kép-mezőben a vér­tanú csoportja, és mindkét szélső mezőben egy-egy, szinte külön álló csoport. Az alakok egyike sem vonagló, szertelen figura. A színek sem harsogóak, nincsen barokk hangsúlyo­zásuk, hanem a csodás gazdagságuk mélleftt is rendkívül finom harmóniában csengenek ki. Ugyanezt látja Ön a másik két kupola­freskón és a kórus fölötti negyedik nagymé­retű freskón, amelyik különben témájánál fogva a kompozíció nagyobb mozgalmasságát mutatja, benne a Jelenések könyvének »Hu­szonnégy vén«-e dicsőíti az Urat. Az a Maulbertsch, akit alkotásai Német­országban, Ausztriában, Csehországban, Török­országban és hazánkban a barokk művészet nagymesterének mutatnak, pápai freskóiban új művészet harcosa, melyekben először mutat világraszóló irányt. És ennek az új iránynak, a klasszicizmusnak megteremtésében részese egy magyar főúr, gróf Esterházy Károly egri püspök, Pápa város földesura. Esterházy Ká» roly Rómában végezte teológiai tanulmányait, s Európát ismerő, rendkívül nagystílusu, ha­ladó szellemű főpap volt. Amikor Európát új szellemi áramlatok szele járja be — Vol­taire-t, Rousseau-t idézem' csak —, akkor ő a korral lépést tartva, már a művészeti­ben is olyan elveket kiván megteremteni és alkalmazni, amilyeneket például a nagy szob­rász, Canova is csak jóval későbben szólaltat meg vésője alatt. A mecenás püspök annyira megkívánta a koros mestertől, hogy a kor ha­ladó szellemének igazi harcosa legyen, hogy mindenegyes kép vázlatát megküldette ma­gának, s ha azokban »reakciós« elemet fedezett föl, kérlelhetetlenül visszaadta Maulbertsch­nek, hogy azokat átfesse. — Maulbertsch e négy nagyméretű fres­kóján kívül van még négy kisebb freskója is, — ezek is nyolc méter magas ellipszoidek — a sekrestyében, az oldalkápolnában és a két oratóriumban. A nyolc freskón, valamint a ku­pola négy-négy szegélyének grisaille-festmé­nyein, miután Bécsben valamennyihez elké­szítette a vázlatokat, két évben — 1782-83­ban — tavasztól őszig, mintegy hat-hat hó­napon keresztül dolgozott megfelelő segéd­lettel. Bécsből kitűnő freskófestőket is hozott magával, akik a kivitelezés részleteiben mun­katárasi voltak, mint minden freskó-festés­nél, s iműveiért 9000 forintot kapott a püspök­től, ami abban az időben is előkelő honorá­rium volt. És a mester valóban jó munkát végzett, ami abból is látszik, hogy »buon­fresco«-művei még ma is kiváló állapotban vannak. — S most, miután a templom belső teré­nek és freskóinak szépségeiről elbeszélget­tünk, megnézhetjük a részleteket. Ezt azonban majd befejező cikkemben írom meg. Horváth Elek. MESÉK. Irta: Dorosmay János. Majmok. Majomország tudósai gyűlést tartottak, melynek sorrendjén világraszóló probléma szerepelt: A Majom származása. A gyűlést az egész tudományos, de még a laikus világ is nagy érdeklődéssel várta és így az szokatlanul népes lett. A kényes tételt Maki, a Majom Tudomá­nyos Akadémia fiatal tudós tagja fejtegette, aki addig szónokolt, addig teszélt, hol fégi bagolyvárakban folytatott kutatásaira, hol pe­dig évtizedeken keresztül végzett súlyos ta­nulmányaira hivatkozva, míg utoljára is ki­bökte, hogy summa-summarum, szerinte a Ma­jom az — Embertől származik. Mikor a Majmok ezt meghallották, a lé­lekzetük is elállott és csak néztek, néztek' egymásra, mintha egymás képén az ember­vonásokat keresték volna. A tudósok hümmögtek, fejüket bólogat­ták; a nép pedig a döbbenettől szinte meg­kukult. Hanem bezzeg lett tiltakozás, káromko­dás, ordítozás, mikor pillanatnyi szédületük­ből fölocsudtak; de még hadd él hadd is! — Kikérjük magunknak! — Hazudik! A hitvány Embertől mi nem származunk! — Megsértette az egész Majomfajt; le vele! — Egy szó annyi, mint száz, a gyűlés pártokra szakadt; szó szót követett és előbb csak a torkok, de utóbb az öklök, sőt végül már a dorongok is munkába léptek; és nem­csak tudós Maki-uram, de még többi tudós­társai is okosan tették, hogíy a zsibongó zűr­zavarban loppal még idejében elillantak, mert bizony, ami ott következett, annak fele sem volt tréfa! A rémséges lárma éktelen zajára persze az erdő egyéb lakói is odasereglettek, akik az épületes jeleneteken fejüket csóválgatták, mondván: — Nohát! Hogy káromkodnak, civakod­nak, verekednek, marakodnak és még a2Ít mondják, hogy — nem az EmbeMöl szár­maznak! ... A gólya meg a pacsirta. Hogy-hogy' tudsz te, Pacsirta, oly nyíl­egyenesen az égre szállani, holott én — pedig mennyivel nagyobb és erősebb a szárnyam — csak lassan és hosszadalmas keringéssel tudok fölemelkedni? — kérdezi a Oólya a Pacsirtát. — Hát csak úgy barátom, válaszolja a Pacsirta, hogy mikor én a Magasságokba szál­lok, mindkét szememmel az égre' nézek és nem pislogatok fél szemmel sem a földi kí­gyókra, sem a földi békákra, mint te! SzőIIő^gyíimőlcsfatulajdoaosok figyelmébe ajánlom elsőrendű permetezőin­ket, melyek a Csepeli Gépgyár pápai főle­rakatosánál, Weber Albert gépraktárából Boldogasszony útja 3. sz. alatt, kamat­mentesen, egy évi fizetésre kaphatók. Ugyancsak nálam, mint a Csepeli Gépgyár főlerakatosánál kaphatók vetőgépek, 3 évi lefizetésre, továbbá tükörpáncél kormányu ekék, szecska- és répavágók, ten­geri morzsolok, fogasok, tejes kannák és minden egyéb gépek. Ajánlom továbbá Pfaff-rendszerü varrógépeinket 12 évi jótállás­sal, csekély havi részletfizetésre. Használt gépeket veszek és becserélek. Mint a hires Ungár S. ponyvagyár Veszprém megyei főlerakatosa, ajánlom a legjobb vízmentes ponyvákat két évi részletre; elsőrendű zsákokat és pokrócokat. További szives pártfogást kér: Weber Albert Pápa, Boldogasszony-útja 3. UJDONSÁGOK. — Főispánunk katonai előléptetése. A honvédelmi miniszter vitéz Jékey Ferenc fő­ispánt, a volt cs. és kir. 14. huszárezred szkv. főhadnagyát szkv. századossá nevezte ki. — Városi közgyűlés. Városunk képviselő­testülete a jövő héten (valószínűleg szerdán) közgyűlést tart, melynek fontosabb tárgyai lesz­nek: a Heller-féle bérleti szerződésnek Babos István oki. gazdára leendő átruházása, a mozi­igazgató szerződésének és a baleset-biztosítási szabályzatnak ügye. — A Jókai-kör előadó-ülése. Irodalmi értékű nagyon szép előadó-ülése volt mult vasárnap a Jókai-körnek. Medgyasszay Vince, a kör elnöke a klasszikus irodalmi hagyo­mányokat gyönyörűen méltató, költői képek­ben gazdag megnyitója nagy hatást keltve ve­zette be az estiét. Dr. Földy József a kétezer­éves Horatius-ról szóló előadásában a leg­alaposabb felkészültséggel, de a mellett a leg­élvezetesebb formában ismertette hallgatósá­gával Horatius életét és költői működését. A régi Róma szinte megelevenedett szines és formás előadásában. Jellemzései mintaszerűek voltak. Horatius szállóigékké vált gondolatai­nak összefoglalása, valamint a magyar iroda­lomra gyakorolt hatásnak ismertetése egyaránt érdekesek és értékesek. Utána dr. Kőrös Endre öt horatiusi verset mutatott be saját rimes magyar fordításában. Az irodalmi rész ven­dégszereplője, a szomszéd Tapolcafőről szár­mazó soproni dr. Dorosmay János egy ma nem igen kultivált műfaj modern életre kel­tésével lepte meg a közönséget. A túlnyomó­lag állatképekbe öltöztetett, saját korunk sok gyarlóságait époly változatosan, mint amily frappáns ötletességgel gúnyoló, sok erkölcsi tanulságot nyújtó fabulák mindegyike meg­mutatta, hogy ez a műfaj ma is népszerű tud lenni, ha ilyen tehetséges író kultiválja, mint aminőnek Dorosmay bizonyult. (Kettőt meséi­ből mai számunkban közlünk.) Az irodalmi számokat méltóan egészítették ki a zeneszá­mok. Csernussák Olga a maga tudásának ja­vát adta egy Chopin-ballada drámai erejű tökéletes előadásával. Steiner "Sándor hegedű­játéka ma is igaz élvezetet nyújtott. Két száma után, melyek közül a Sarasate cigány­dallamai magyar érzését és technikai tudását egyaránt csillogtatták, ráadásul még Kéler Honvágyát is el kellett játszania. Megérde­melt sikerében finoman árnyalt zongorajátéká­val Friebertné Fischer Juliska is osztozott. A termet teljesen megtöltő közönség a műsor minden egyes számáért lelkes tapsokban jut­tatta kifejezésre háláját és elismerését. — Mint értesülünk, a kör legközelebbi — Liszt emlékének szentelt — előadó-ülését február 23-án tartja meg. Március 8-án pedig a vidéki irodalmi körök csere-előadó-ülése lesz. — A Máv igazgatósága a protekció ellen. A m. kir. államvasutak igazgatósága a minisz­tertanács kifejezett hozzájárulásával szigorú rendeletet adott ki, amely súlyos pénzbir­sággal, ismétlődés esetén pedig fegyelmi el­járással sújtja azokat a tényleges szolgálatban álló vasúti alkalmazottakat, akik akár előlép­tetésük kérdésével kapcsolatban, akár bármely más szolgálati ügyükben közbenjárók közre­működését veszik igénybe. Minthogy pedig az illető alkalmazottak tapasztalat szerint ren­desen azzal védekeznek, hogy a közbenjárás­ról tudomásuk nem volt, a rendelet értelmé­ben ez a hivatkozás nem mentesítheti őket a büntetés alól. A Máv igazgatóságának ez a rendelete a vasúti szolgálati pragmatikáról szóló 1914. évi XVII. tc. 13. és 15. §-ai,n, ille­tőleg a Vasúti Szolgálati és Illetménysza­bályzat 20. és 22. §-ain alapul, amelyek kife­jezetten eltiltják a vasúti alkalmazottakat a külső közbenjárók igénybevételétől, egyúttal pedig intézményesen szabályozzák a vasúti alkalmazottaknak szolgálati úton irásbelileg érvényesíthető törvényes kérvényezési és pa­naszjogát. Az államvasútak vezetősége ezen­felül módot nyújt arra, hogy az alkalmazottak kéréseiket és jogos panaszaikat a vonalakat beutazó igazgatók, üzletigazgatók, sőt maga a Máv igazgatóságának elnöke előtt is "köz­vetlenül is előadhassák. Az államvasutak igaz­gatóságának ez a rendelete a vasúti szolgá­latban elengedhetetlenül szükséges szigorú rendet és fegyelmet ilyen téren is biztosítani kivánja. t Si hac ker< kői g jut Kc Páp Javíti Ter ka

Next

/
Oldalképek
Tartalom