Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.
1936-07-04 / 27. szám
; * iwtMm • XXXIII. évfolyam. 27. szám. t JL? sfl ap Pápa, 1936 július 4. TpTek. Könyvár föis n e\yben. UNDENSZOMBATON Ref. F óis k° U; -« i .^.xievre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. f f = Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Biztató auspiciumok között indult meg az idei aratási munka. Biztató auspiciumok között nem csupán azért, mert az összes termésjelentések szerint az idei esztendő jó közepes eredményre nyújt (kilátást, olyanra, aminőben a világháború befejezése óta csupán egyszer volt részünk, de biztató auspiciummal azért is, mert — mint arról bennünket a legilletékesebb fórum, a miniszterelnökhelyettes földmíveléssi miniszter biztosított — jiem kell semmi gondunknak lenni termésfölöslegünk elhelyezése tekintetében, mert ezt a gondot a kormány előzetes bölcs előrelátó intézkedésekkel és tárgyalásokkal levette az ország és az ország népének vállairól. Ha az a munka, amit így a kormány gondosan előre elvégzett, természetes és kötelességszerű is volt, mégsem szabad annak érdeme elől elzárkóznunk. Annál kevésbbé szabad erre az elégedetlenség, a zúgolódás mesterséges szításával válaszolni, amire nemcsak politikai beszédek alakjában, de tán még inkább s még veszedelmesebben felelőtlen magánbeszélgetések útján való izgatások alakjában láthatunk bőséges példát. Nekünk mindig füleinkben cseng a — sajnos ma egyelőre fáradalmakat nem ismerő tevékenységben betegség által megakadályozott — miniszterelnökünk ajkáról kormányzása kezdetén elhangzott mondat: »Csodákat azonban senki se várjon«. Csoda nem is következett, nem is következhetett be. De hogy külügyileg, pénzügyileg és gazdaságilag a határozott javulás útján vagyunk, azt még ama felelőtlen izgatók is magukban beismerik, azt hogy nyíltan bevallják, tőlük senki sem várja, hisz ez esetben életelemüktől — a méregkeverés gyönyörűségétől — fosztanák meg ők magukat. De hiába minden méregkeverés, a józan magyar nép maga tud ítélni saját dolgai felől s mig egyrészt immár 3 éve terményei értékesítésének állandó lehetőségét biztosítva látja, addig másrészt az árral is meg lehet elégedve, a régi tartozások könnyebb törleszthetése pedig életviszonyai rendezésére, többé nem konjunkjtúrás, de — izgalmakkal terhes világatmoszféra közepette — aránylag nyugodt életmód folytatására van módja és lehetősége. Ez viszonylagosan tényleg nem csoda, de győztes államokhoz — csak a francia és oláh példákra hivatkozunk! — hasonlítva, talán-talán csodának is beillőnek volna tekinthető. De emberi vonatkozásban káromlás is volna csodát emlegetni. Csodát egyedül Isten tehet. És ő, a magyarok Istene, ismét megcselekedte a maga végéremehetetlen nagy csodáját: teremtő erejével a magból kalászt, a kalászba termést teremtett s migj dől a gabona rendje, mig majd zúg a cséplőgép motorja, a csodatevő Isten dicsőségére szállnak fohászok és dalok az égbe. Antonius, kinek utóbb Afrika okozta vesztét, csak Caesar felett mondhatott gyászbeszédet, Hailé Szelassziének, aki elvesztette Afrikát, viszont megadatott az a különleges végtisztesség, hogy önmaga fölött mondhatta el a gyászbeszédet. Ezért mindenesetre hálás lehet a császár s még hálásabbak az újságok, melyeknek ritkán adatott ilyen csemege, hogy egy exotikus excsászár nyilvános fellépéséről számolhattak be. Ne tessék azt gondolni, hogy ezek a sorok a szegény háborúvesztett uralkodó gúnyolását célozzák, ellenkezőleg, őt csak részvét illeti meg, mert ő — vagyonán kívül — mindenét: hatalmát és hazáját elvesztette és ő igazán nem tehet róla, ha nem érttették meg vele, hogy egész népszövetségi fellépése telj jesen meddő és idejét mult volt, ő nem tehet róla, hogy neki ezt a szereplést — önmaga elparentálását — megengedték a helyett, hogy őszintén feltárták volna előtte a valóságot. És mi a valóság? Az, hogy Abesszínia — tekintet nélkül arra, hogy elismerték-e, va,gy nem ismerték el és hogy mikor! ismerik el s hogy egyáltalán valaha is elismerik-e, avagy csak tűrik és hallgatólag tudomásul veszik — az olasz hódítást — megszűnt már népszövetségi probléma lenni. A Népszövetség ,alaposan blamálta magát Abessziniával s ha valakit gúny és gáncsolás érhet azért, amiért a szegény inégust felengedték amhara-előadásra a pódiumra, akkor az legfeljebb a vezető hatalmakat S a vezető hatalmak diplomatáit illetheti meg. Ezeknek az uraknak már egészen más dolguk van azóta, hogy az olasz! hadak bevonultak Addisz-Abebába s ha az esőzés egy;szer megszűnik, bevonulnak még a legszélsőbb nyugati barbár területekre is. Itthon Európában forr, erős;en forr a boszorkányüst, itt veszedelemben forog az az unalomig agyonemlegetett egyetemes biztonság. Népszövetségi reformmal akarják a boszorkányüst kotyvalékának forrongását lecsillapítani. Igen, de mit akar, hova céloz ez a reform? Vájjon ma űjabb, még az eddiginél is erősebb biztosítékokat akarnak-e szerződésileg megszerezni a rablott préda további megőrzésére. Ha ezt jelentené a népszövetségi reform, aminthogy a »vadak« kultúr-üldözőjének, Titulescu űrnak felfogása szerint bizonyára nem is jelenthet mást, akkor e szerény helyről és Genftől és a genfi hatalmasoktól nem hallottan ugyan, de bejelenthetjük, hogy ez esetben a Népszövetség ép úgy meghalt, mint ahogyan meghalt a (négus számára t. i.) a négus birodalma s a temetési gyászbeszédre épúgy elkészülhet Eden vagy akár Leon 6lum, aminthogy ^ négus elmondottad héten pártfogói és barátai díszes kara előtt a maga és birodalma gyászbeszédét. Városi közgyűlés. — 1936 junius 20. — Városunk képviselőtestülete e héten kedden d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen mintegy 30 v. képviselő volt jelen. A közgyűlés két érdemleges — egyhangúlag elintézett pontja —< a repülőtérre vonatkozó szerződés és a dr. Weltner Sándor tiszti orvosi kinevezése tárgyában a belügyminiszterhez intézendő felirat volt. Hamuth János polgármester az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása után bejelentette, hogy az újonnan épülő belvárosi emeletes házak 20 évi rendkívüli állami adómentességére vonatkozó határozat felsőbb hatósági jóváhagyást nyert. A tárgysorozat első pontjaként a repülő telep és repülőtérre vonatkozó új szerződéstervezetet mutatták be. A szerződés — apróbb stiláris módosításoktól eltekintve — teljesen egyezik az előző közgyűlésen elfogadottal, csupán egy új pont van felvéve benne: hogy ha a szükséges területek kisajátítás útján volnának csak megszerezhetők, a város vállalja a kisajátítási költségek viselését. Ezt annál is könnyebben elfogadhatta a 'képviselőtestület, mert mint a polgármester bejelentéséből értesült, a telep céljaira megvásárlandó ingatlanra nézve a Pápa-ugodi hitbizományi uradalommal már megegyezés jött létre s a repülőtéri 200 hold is a bérlőkkel kötendő békés megegyezés folytán, kellő időben rendelkezésre fog állani. Mint a teljes erővel folyó előkészületekből látható, a termények betakarítása után azonnal megkezdhetők lesznek a város részéről vállalt planirozási, átépítési munkák s valószínűleg még aZ ősz előtt az építkezés is megkezdődik. A fogyasztási adóról alkotott szabályrendeletet a minisztérium kiigazításai szerint módosították. A ferences hősi harang céljaira dr. Kardos Károly javaslatára 200 P hozzájárulást szavaztak meg. A belügyminiszter rendeletének megfelelőleg dr. Weltner Sándor v. ügyvezető orvost hadi évei beszámításával teljes szolgálati időt betöltésének megfelelőleg nyugdíjazták ugyan, ugyanakkor azonban felirattal fordulnak a belügyminiszterhez, hogy egyrészt a város anyagi érdekeire, másrészt dr. Weltner kiváló erdemeire és frontszolgálatára való tekintettel is, őt újból v. orvosnak nevezze ki, s bizza meg egyúttal a tiszti orvosi teendők végzésével is. A Lehel-utcai háztulajdonosok abbeli kérelmét, hogy utcájukat a szabályozási tervnek megfelelőleg nyissák meg, illetve építsék meg, arra való tekintettel, hogy az utcanyitáshoz szükséges területeket a háztulajdonosok nem akarják a városnak ingyen átengedni, elutasították. Még ezt a határozatot egyhangúlag hozták meg, a Meggyeskerti lakosoknak ugyanilyen jellegű kérdése körül nagy vita támadt. Dr. Nagy György, dr. Adorján Gyula, Böröczky Lajos, Ruip Jenő, dr. Csarmasz Ferenc a lakosok lehetetlen helyzetét, közlekedési, s egyéb bajait ecsetelve a kérést pártolták,, dr. HIRDETMENY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1936 julius hó 1-én megalakította XÍX-IK ÉVTÁRSULATI LYZÖ-EGYLETÉT hároixi és öt évi időtartammal részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Tetszés szerinti heti részletek jegyezhetők. A betétek havi részletekben is fizethetők. A jegyzett betétrészek arányában kölcsön igényelhető. Takarék- és folyószámlabetéteket legmagasabban gyümölcsöztet, kölcsönöket folyósít. — Mint főügynökség képviseli a „DUNA" Általános Biztosító Részvénytársaságot. A pápai Hitelbank Részvénytársaság.
