Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-07-04 / 27. szám

; * iwtMm • XXXIII. évfolyam. 27. szám. t JL? sfl ap Pápa, 1936 július 4. Tp­Tek. Könyvár föis n e\yben. UNDENSZOMBATON Ref. F óis k° U; -« i .^.xievre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. f f = Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Biztató auspiciumok között indult meg az idei aratási munka. Biztató auspiciumok között nem csupán azért, mert az összes ter­mésjelentések szerint az idei esztendő jó kö­zepes eredményre nyújt (kilátást, olyanra, aminőben a világháború befejezése óta csu­pán egyszer volt részünk, de biztató auspi­ciummal azért is, mert — mint arról bennün­ket a legilletékesebb fórum, a miniszterelnök­helyettes földmíveléssi miniszter biztosított — jiem kell semmi gondunknak lenni termésfö­löslegünk elhelyezése tekintetében, mert ezt a gondot a kormány előzetes bölcs előrelátó intézkedésekkel és tárgyalásokkal levette az ország és az ország népének vállairól. Ha az a munka, amit így a kormány gondosan előre elvégzett, természetes és kötelességszerű is volt, mégsem szabad annak érdeme elől el­zárkóznunk. Annál kevésbbé szabad erre az elégedetlenség, a zúgolódás mesterséges szí­tásával válaszolni, amire nemcsak politikai beszédek alakjában, de tán még inkább s még veszedelmesebben felelőtlen magánbeszélgeté­sek útján való izgatások alakjában láthatunk bőséges példát. Nekünk mindig füleinkben cseng a — sajnos ma egyelőre fáradalmakat nem ismerő tevékenységben betegség által megakadályozott — miniszterelnökünk ajká­ról kormányzása kezdetén elhangzott mondat: »Csodákat azonban senki se várjon«. Csoda nem is következett, nem is következhetett be. De hogy külügyileg, pénzügyileg és gazda­ságilag a határozott javulás útján vagyunk, azt még ama felelőtlen izgatók is magukban beismerik, azt hogy nyíltan bevallják, tő­lük senki sem várja, hisz ez esetben életele­müktől — a méregkeverés gyönyörűségétől — fosztanák meg ők magukat. De hiába min­den méregkeverés, a józan magyar nép maga tud ítélni saját dolgai felől s mig egyrészt immár 3 éve terményei értékesítésének állandó lehetőségét biztosítva látja, addig másrészt az árral is meg lehet elégedve, a régi tartozások könnyebb törleszthetése pedig életviszonyai rendezésére, többé nem konjunkjtúrás, de — izgalmakkal terhes világatmoszféra közepette — aránylag nyugodt életmód folytatására van módja és lehetősége. Ez viszonylagosan tény­leg nem csoda, de győztes államokhoz — csak a francia és oláh példákra hivatkozunk! — hasonlítva, talán-talán csodának is beillőnek volna tekinthető. De emberi vonatkozásban káromlás is volna csodát emlegetni. Csodát egyedül Isten tehet. És ő, a magyarok Istene, ismét megcselekedte a maga végéremehetetlen nagy csodáját: teremtő erejével a magból kalászt, a kalászba termést teremtett s migj dől a gabona rendje, mig majd zúg a cséplő­gép motorja, a csodatevő Isten dicsőségére szállnak fohászok és dalok az égbe. Antonius, kinek utóbb Afrika okozta vesztét, csak Caesar felett mondhatott gyász­beszédet, Hailé Szelassziének, aki elvesztette Afrikát, viszont megadatott az a különleges végtisztesség, hogy önmaga fölött mondhatta el a gyászbeszédet. Ezért mindenesetre hálás lehet a császár s még hálásabbak az újságok, melyeknek ritkán adatott ilyen csemege, hogy egy exotikus excsászár nyilvános fellépéséről számolhattak be. Ne tessék azt gondolni, hogy ezek a sorok a szegény háborúvesztett uralkodó gúnyolását célozzák, ellenkezőleg, őt csak részvét illeti meg, mert ő — vagyonán kívül — mindenét: hatalmát és hazáját elvesztette és ő igazán nem tehet róla, ha nem érttették meg vele, hogy egész népszövetségi fellépése tel­j jesen meddő és idejét mult volt, ő nem tehet róla, hogy neki ezt a szereplést — önmaga elparentálását — megengedték a helyett, hogy őszintén feltárták volna előtte a valóságot. És mi a valóság? Az, hogy Abesszínia — te­kintet nélkül arra, hogy elismerték-e, va,gy nem ismerték el és hogy mikor! ismerik el s hogy egyáltalán valaha is elismerik-e, avagy csak tűrik és hallgatólag tudomásul veszik — az olasz hódítást — megszűnt már népszövet­ségi probléma lenni. A Népszövetség ,alaposan blamálta magát Abessziniával s ha valakit gúny és gáncsolás érhet azért, amiért a szegény inégust felengedték amhara-előadásra a pó­diumra, akkor az legfeljebb a vezető hatal­makat S a vezető hatalmak diplomatáit illet­heti meg. Ezeknek az uraknak már egészen más dolguk van azóta, hogy az olasz! hadak be­vonultak Addisz-Abebába s ha az esőzés egy;­szer megszűnik, bevonulnak még a legszél­sőbb nyugati barbár területekre is. Itthon Európában forr, erős;en forr a boszorkányüst, itt veszedelemben forog az az unalomig agyon­emlegetett egyetemes biztonság. Népszövet­ségi reformmal akarják a boszorkányüst koty­valékának forrongását lecsillapítani. Igen, de mit akar, hova céloz ez a reform? Vájjon ma űjabb, még az eddiginél is erősebb biztosíté­kokat akarnak-e szerződésileg megszerezni a rablott préda további megőrzésére. Ha ezt jelentené a népszövetségi reform, aminthogy a »vadak« kultúr-üldözőjének, Titulescu űrnak felfogása szerint bizonyára nem is jelenthet mást, akkor e szerény helyről és Genftől és a genfi hatalmasoktól nem hallottan ugyan, de bejelenthetjük, hogy ez esetben a Nép­szövetség ép úgy meghalt, mint ahogyan meg­halt a (négus számára t. i.) a négus birodalma s a temetési gyászbeszédre épúgy elkészülhet Eden vagy akár Leon 6lum, aminthogy ^ négus elmondottad héten pártfogói és barátai díszes kara előtt a maga és birodalma gyász­beszédét. Városi közgyűlés. — 1936 junius 20. — Városunk képviselőtestülete e héten ked­den d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tar­tott. A közgyűlésen mintegy 30 v. képviselő volt jelen. A közgyűlés két érdemleges — egyhangúlag elintézett pontja —< a repülőtérre vonatkozó szerződés és a dr. Weltner Sán­dor tiszti orvosi kinevezése tárgyában a bel­ügyminiszterhez intézendő felirat volt. Hamuth János polgármester az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása után bejelentette, hogy az újonnan épülő belvárosi emeletes házak 20 évi rendkívüli állami adómentes­ségére vonatkozó határozat felsőbb hatósági jóváhagyást nyert. A tárgysorozat első pontjaként a repülő telep és repülőtérre vonatkozó új szerződés­tervezetet mutatták be. A szerződés — apróbb stiláris módosításoktól eltekintve — teljesen egyezik az előző közgyűlésen elfogadottal, csupán egy új pont van felvéve benne: hogy ha a szükséges területek kisajátítás útján vol­nának csak megszerezhetők, a város vállalja a kisajátítási költségek viselését. Ezt annál is könnyebben elfogadhatta a 'képviselőtestü­let, mert mint a polgármester bejelentéséből értesült, a telep céljaira megvásárlandó in­gatlanra nézve a Pápa-ugodi hitbizományi ura­dalommal már megegyezés jött létre s a re­pülőtéri 200 hold is a bérlőkkel kötendő bé­kés megegyezés folytán, kellő időben ren­delkezésre fog állani. Mint a teljes erővel folyó előkészületekből látható, a termények betakarítása után azonnal megkezdhetők lesz­nek a város részéről vállalt planirozási, átépí­tési munkák s valószínűleg még aZ ősz előtt az építkezés is megkezdődik. A fogyasztási adóról alkotott szabály­rendeletet a minisztérium kiigazításai szerint módosították. A ferences hősi harang céljaira dr. Kar­dos Károly javaslatára 200 P hozzájárulást szavaztak meg. A belügyminiszter rendeletének megfele­lőleg dr. Weltner Sándor v. ügyvezető orvost hadi évei beszámításával teljes szolgálati időt betöltésének megfelelőleg nyugdíjazták ugyan, ugyanakkor azonban felirattal fordulnak a bel­ügyminiszterhez, hogy egyrészt a város anyagi érdekeire, másrészt dr. Weltner kiváló erde­meire és frontszolgálatára való tekintettel is, őt újból v. orvosnak nevezze ki, s bizza meg egyúttal a tiszti orvosi teendők végzésével is. A Lehel-utcai háztulajdonosok abbeli ké­relmét, hogy utcájukat a szabályozási tervnek megfelelőleg nyissák meg, illetve építsék meg, arra való tekintettel, hogy az utcanyitáshoz szükséges területeket a háztulajdonosok nem akarják a városnak ingyen átengedni, eluta­sították. Még ezt a határozatot egyhangúlag hoz­ták meg, a Meggyeskerti lakosoknak ugyan­ilyen jellegű kérdése körül nagy vita támadt. Dr. Nagy György, dr. Adorján Gyula, Bö­röczky Lajos, Ruip Jenő, dr. Csarmasz Ferenc a lakosok lehetetlen helyzetét, közlekedési, s egyéb bajait ecsetelve a kérést pártolták,, dr. HIRDETMENY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1936 julius hó 1-én megalakította XÍX-IK ÉVTÁRSULATI LYZÖ-EGYLETÉT hároixi és öt évi időtartammal részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Tetszés szerinti heti részletek jegyezhetők. A betétek havi részletekben is fizethetők. A jegyzett betétrészek arányában kölcsön igényelhető. Takarék- és folyószámlabetéteket legmagasabban gyümölcsöztet, kölcsönöket folyósít. — Mint főügynökség képviseli a „DUNA" Általános Biztosító Részvény­társaságot. A pápai Hitelbank Részvénytársaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom