Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-06-06 / 23. szám

Gyümölcsöt, bort, élő- és vágott álla­tot gyorsan és megbizhatóan szállít 99 MATEOSZ" Iroda: Rákóczi-utca 21. szám. Telefonszám: 95. den magyart; eltűnne szomorú következmé­nyeivel az »egyke«, mert látná a létfenntartás nehéz harcát vivó családanya, hogy gyermeke számára a jövő biztosítva van; ámbár el kell ismernünk, hogy az »egyke« pusztít a jobb móduaknál is, de az bizonyos, hogy a szegény­ség, a nyomorúság éppenséggel nem jó ajánló­levél a sok millió magyar eléréséhez. Ezt bizo­nyítják az újságok »angyalcsinálás«-ról szóló, nap-nap után olvasható hírei, az ezzel kapcso­latos bírósági tárgyalások, s a temetők ke­resztjei, melyeken gyakran olvasható a fel­irat: »N. N.-né. Élt 30—40 évek. És ha ku­tatnánk az okokat, igen gyakran reá jönnénk, hogy a fiatal nők e korai elhalálozása össze­függésben áll az angyalcsinálással, ez pedig a szegénységgel, a bizonytalan jövővel. Az elmondottak után én az »egyke« egyik ellenszerét — hangozzék bár talán különösen -— én a kötelező aggkori biztosításban találom meg. Ha a szülők helyzete biztosítva volna, akkor nem kellene gyanakvólag felvetnünk a kérdést: vájjon Somogy, Baranya és a délibá­bos Alföld népét ki, vagy mi mételyezte meg)? — mert hisz az ok kézen fekvő: a holnap bi­zonytalansága. Ezt kell megszüntetni, ezt a rémet kell elűzni a szegény emberek mellől, s az »egyke« pusztítása csakhamar enyhülni fog. Maga a meztelen igazság is kell, Tiogy tiltajr kőzzék a mai állapot ellen, mert hisz a leg­nagyobb igazságtalanság az, hogy mig a haza fiai egyrészének sorsa öreg napjaira a nyűg­díjjal biztosítva van, addig a másik részre; a koldusbot vár. A haza mindnyájunk közös édes anyja, már pedig az édes anyának nem; lehet­nek '.kétféle: édes és mostoha gyermekei, mindegyiket egyformán a keblére kell ölelnie. Ha ez valósággá lesz, ha az ország sorsá­nak intézői — amint ennek örvendetes je­leivel már-már találkozunk — a gazdasági megerősödésre fektetik a fősúlyt: ha a leg­szegényebb családok emberi megélhetésé is biztosítva lesz; ha nem látunk egész élej­tüket becsületes munkában eltöltött, hon­polgári kötelességüknek a gyermeknevelés terén is eleget tett öreg koldusokat, akiké­hez mostoha lett az édesanya, — akkor megvalósul a nagy Széchenyi, a gyakorlati po­litikus álma a sok millió magyarról, s Me együtt elmondhatjuk: »Magyarország nem volt, hanem lesz!« Tamás József ipt. alelnök. í^ápai Motí[ {^ézet SalaiScI. Magyar szívhez: magyar ruhát, magyar táncot! Magyar szívhez: magyar ruhát, magyar táncot, Ennél szebbet, gyönyörűbbet nem találtok! Ha ez a föld Isten földje, Isten kertje, Magyar lány a legékesebb virág benne. Homlokukon gyöngyös párta fénye reszket, Napsugaras tündérálom nem lehet szebb. Valahányszor felhasad a felhőkárpit, Tőlük kapja szivárványszín pántlikáit. Rózsaringás, színvarázs, ha táncra keltek Gyöngybokrétás tündérnépe Napkeletnek. Kiket védtünk s kik hazánkat megrabolták, Dobjátok le háládatlan Nyugat rongyát! Aranyszélű kis levelem. — Zenéjét szerezte: Asztalos Sándor. — Aranyszélű kis levelem Elvitte a posta, Rácsókoltam szívemet a Fehér papirosra. Megírtam, hogy éjszakánként Elkerül az álom, Amióta szívem, lelkem Csak utánad lángol. Aranyszélű kis levelem Érkezett a héten, Gyászba borult az életem, Mikor belenéztem. Nefelejcsszín gyöngybetükkel Reszkető kéz írta: Nem lehetünk egymásé, csak Odalent a sírba'. ÚJDONSÁGOK. I iiiniiie a I Fekete zászlókat lengetett 1 J uniu s I a szél e hét csütörtökjén városunkban, hirdetőit a gyásznapnak, mely reánk köszöntött. Az iskolákban a rendes munka megkezdése előtt megemlékezések történtek jú­nius^-ikének, annak a napnak évfordulójáról, mely szétdarabolta hazánkat, elszakította tőlünk millió és millió testvérünket. Megihletődött gyermeklelkek, gondokkal küzdő férfiszívek, hit­ben, reményben csüggedetlen női lelkek emlék­napja június 4-ike, emlékezés arról a napról, rnelynél tragikusabbat nem ismer történelmünk. És szállt a fohász, szállt a magasba sorsunk Intézőjéhez, szállt könyörgő alázattal, bízó áhí­tattal : Isten áldd meg a magyart! — Kiss József emlékezete. A pápai református presbitérium pünkösd hétfőjén ke­gyeletes ünneppel áldozott nagynevű néhai lel­késze Kiss József esperes emlékezetének. Az ünnepet az új templomban már készen álló, s teljesen berendezett tanácsteremben tartották meg, ahol a presbitérium tagjain kivül nagy­számú közönség gyűlt össze, melynek soraiban ott láttuk néhai Kiss József családtagjai közül özv. Kiss Józsefnél, leányát Ilonkát, dr. Gorondi­Novák Andor min. tanácsos nejét, férjével és Kiss Ferencet, aki Londonból érkezett az ün­nepre városunkba. Ólé Sándor lelkész buzgó fohászkodás után a legbensőségesebb átérzés hangján idézte fel a megjelenteknek Kiss József alakját, jellemezte puritán nemes egyéniségét és méltatta azokat az alkotásokat: az új iskola megépítését, a soproni ref. egyház alapítását, a pápai új templom telkének megszerzését, amik munkásságához fűződnek. Kiss József a temp­lomépítésnek lett vértanuja, gyűjtő körútján érte az az autóbaleset, mely halálos betegségét okozta. A presbitérium örök hálája jeléül fes­tette meg arcképét tanácsterme számára. Most lehullott a lepel Kiss József arcképéről, mely Bodolay Jenő iparisk. igazgató kiválóan sikerült alkotása, élethűen ábrázolja az elhunytnak erélyt és jóságot sugárzó vonásait. Miután az arcké­pet Giczi Gábor gondnok gondozásába vette át, a presbitérium Kiss. József áldozatos érde­meit hálás kegyelettel jegyzőkönyvébe iktatta. Jílek Ferenc indítványára elhatározták, hogy a jegyzőkönyvbe Ólé Sándor szép beszédét is egész terjedelmében beiktatják. A megható ün­nep gyülekezeti énekkel nyert befejezést. — Hősi halottak emlékünnepe. Idén a hősi halottak emlékünnepét a hadifogságban hősi halált haltak harangjának felszentelésé 1­vel 'kapcsolatban tartották meg és tán még soha nem vettek annyian részt az évről évre megismétlődő kegyeletes ünnepélyen, mint ez­úttal. Az alsóvárosi temetőben a hősi halot­tak sírját ezrek és ezrek állották körül és áhí­tatos csendben hallgatták Galánthay-Glock Tivadar ny. tábornok, orszgy. képviselő fen­nen szárnyaló beszédjét, amelyben erős hitj­tel hangoztatta, hogy vitéz katonáink nem haltak hiába, az eszme, amiért életüket ál­dozták, megfogan a nagy, független Magyar­országban. Megkapó beszéde végeztével ko­szorúkat helyeztek a kereszt tövébe. Elsőnek a város koszorúját dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester helyezte el. Majd koszorút he­lyeztek még el a honvéd huszárok, a fronti­harcosok, a leventék, az áll. tanítóképző, a mezőgazdasági szakiskola. A Kárpát Dalkör Rózsa János karnagy vezetésével bevezetőül a Hiszekegyet, az emlékbeszéd után Bajza [ Apotheozisát, s végezetül a Himnuszt énei- | kelte él szabatosan; Hegedűs Gyula VIII. o. t. pedig Gyóni Csak egy éjszakára című köl­teményét adta elő megrázó erővel. Kivonult az ünnepélyre a huszárok díszszázada is, s az áll. polgári leányiskola magyar ruhás nö­vendékei igazgatónőjük és tanárnőik vezeté­sével. — Hadi-kiállítás a bencéseknél. Hősi emlékharang-szentelési ünnepségek emlékezete­sebbé tétele céljából hadi-kiállítást rendeztek a ferencesek a bencések reálgimnázium menzáján, melyet pünkösd előtti szombaton délután nyi­tottak meg ünnepies keretek között. A kiállítás anyagát az esztergomi ferences gimnázium hadi­múzeumából hozták Pápára, ahol P. Deák Flo­rid ferences történettanár rendezte be. A kiállí­tás rendkívül értékes és érdekes anyagot ölel föl a világháború és a hadifogság szomorú évei­ből. Gazdag fénykép-anyag örökíti meg a világ­LÖWY BUTORÁRUHÁZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR, háború véres mozzanatait, a hadifogság szomorú és vig emlékeit. (Köztük P. Markó Marcell em­lékei a hadifogságból.) Bemutatja a kiállítás a háborús sajtót, háborús pénz és bélyeg gyűjte­ményét. Emléktárgyak, használati eszközök világ­háborúból és fogságból, melyeket a halál tor­kából hoztak haza katonáink s amelyek mind­egyikéhez vér tapad. Harci eszközök, fegyverek sorakoznak itt gazdagon, mintaszerű elrendezés­ben. A megtekintésre igazán méltó kiállítás június 13-ig marad nyitva. — Repülőtér városunk határában. Azok a tárgyalások, melyek városunk polgár­mestere és illetékes hatóságok között hosszabb idő óta folyamatban vannak, annyira előre­haladtak, hogy a tárgyalások eredményei elő­zetes bizottsági előkészítés után a mai (szom­bati) napon már a képviselőtestületi közgyűlés elé fognak kerülhetni. A képviselőtestület két­ségen kivül át fogja érezni a repülőtér Pápán leendő létesítésének városunk gazdasági élete szempontjából való nagy jelentőségét és kész­séggel meghozza azokat az áldozatokat, amik a repülőtér felállításához igényeltetnek. — Pünkösdi időjárás. Az idei pünkösdi időjárással bizony nem nagyon dicsekedhetünk. Még az első nap, ha kissé szél fújt is, de estefeléig kitartott és bár az alkonyi órákban esett keveset, este ezért még megtartható volt a sporttelepi ünnep. Másnap azonban már megeredt az eső és eláztatott minden tervezett szabadbeli kirándulást. Azóta a héten változatos, de elég kedAezőtlen az idő. Amikor e sorokat írjuk — péntek délelőtt is — ömlik az eső, melyet szántóföldek és kertek már ugyancsak megsokaltak. Félő, hogy a szépnek ígérkező termést megronthatja a túlbő nedvesség. — A Honsz. közgyűlése. A pünkösd va­sárnapi ünnepség egyik számottevő eseménye volt a Honsz. pápai csoportja közgyűlése. Már a kora reggeli órákban megjöttek a járás* hadigondozottjai, a győri és szombathelyi cso­portok küldöttségei és Pápa város hadigon­dozottjaival együtt vettek részt a díszmenet­ben, valamint a tábori misén. Tábori mise után 11 órakor már zsúfolásig megtöltötték hadigondozottak a városháza nagytermét, ahova a Honsz. közgyűlésére gyülekeztek. Vendége volt a közgyűlésnek vitéz Galánthay Glock Tivadar ny. tábornok. A Honsz. orszá­gos központja képviseletében Lóskay István országos társelnök volt jelen. A közgyűlést vitéz Karcsay Béla ny. ezredes, csoportelnök a Hiszekeggyel nyitotta meg. Az évi jelentésr bői megállapítható az, hogy a csoport dere­kasan megfelelt kötelességének. 1935. évben 976 esetben állott a hadigondozottak rendel­kezésére. Tisztikara nemcsak hogy díjazásban nem részesült, de sajátjából összesen 724 P­vel járult hozzá a csoport fenntartásához, an>­nak eredményes munkája elősegítéséhez. Az évi jelentés után az országos központ képvi­seletében Lóskay István országos társelnök méltatta a csoport tevékenységét, dicséretes munkáját, kiemelte a csoport ügyvezetőjének, Rosinger Lajosnak, mint az országos igazgaj­tóság tagjának is igen figyelemre méltó és áldozatos munkáját. Majd megható beszéd­ben áldozott a világháború hősei emléké­nek. Vitéz Galánthay-Glock Tivadar ny. tá­bornok, orszgy. képviselő felszólalásában a hadigondozottak ügyét tárgyalta és biztosí­totta őket arról, hogy a magyar törvényhozás megértéssel és szeretettel figyeli ügyüket és mindent meg fog tenni hogy ez az "ügy, mint a nemzet becsületügye, a lehetőség keretein belül közmegelégedésre rendezést nyerjen. Közgyűlés után a csoport szegénysofsú tagjai ingyen ebédben részesültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom