Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.
1936-04-25 / 17. szám
2. PAPAI HIRLAR 1936 április 25. Értesítés* Midőn a n. é. hölgyközönség szíves tudomására hozzuk, hogy iársuliunlz, egyben tisztelettel közöljük, hogy üzzleiünKef a mai kor igényeinek megfelelőleg felszerelve foövíteltute és nagyobb munkaerővel állunk az igen tisztelt hölgyközönség rendelkezésére. Azon reményünkben, hogy a tisztelt hölgyközönség az igényei tekintetében kifejteit eddigi munkásságunkat is méltányolta, a jövőben is minden törekvésünkkel azon leszünk, hogy a bizalmat a legjobb és legpontosabb munkával továbbra is kiérdemeljük. Tisztelettel kérjük a n. é. hölgyközönség szíves pártfogását és vagyunk — teljes tisztelettel: Siticzender és Szeberétiyi női fodrászok, Márton cfsfűán a. 10. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! — Elsőrendűen manikűröz Margit! tett be, mint a husZonkétezeres Pápa. A szerves, átfogó terv hiányának átka rányomja bélyegét a jelenre és béklyóba köti a jövő fej-' lődését. Esztétikailag a regi, homogén városképet megbontotta és elotrombította. A legsúlyosabb baj azonban az, hogy a város fejlődő szükségletei, civilizációs követelményei alig lesznek megvalósíthatók. Mennyivel nehezebb, költségesebb és tökéletlenebb a város utainak kiépítése ebben a széttagolt, szétnyujtott városkomplexumban! A csatornázás megoldásának kérdése ebből a szempontból szinte re-' ménytelennek tekinthető. A vízvezetékének kiépítése és fejlesztése igen kicsi lehetőségekkel kecsegtet. A város egyik része ma távolabb van a másiktól, mint Budapesten Óbuda Kőbányától, mert a közlekedési eszközök fejletlensége miatt soha olyan közel nem került-' hetnek egymáshoz a távolabbi városrészek. Az ember a pályaudvartól a Fő-térig terjedő egykilométeres szakaszt 30 fillérért teheti meg autóbuszon. Az óbudai ember könnyebben jut el Kőbányára, mint itt az egyik városrészben lakó ember a távolabbi másik városrészbe. A hibák egyik csoportja volt ez. És akkor, amikor Pápa ma egészségtelenül nagy területen terpeszkedik el, a város szivében légüres terek vannak — városfejlődési szempontból. Kétfelé szeli a várost észak-déli irányban a várkert, strandfürdő és Mészáros-liget. Ha ennyi zöldterület arányosan lenne szétosztva a város minden részén, a legegészségesebb város lehetne Pápa. Ezen természetesen mja már nem lehet változtatni. De ígty is áldása, tüdeje lehetne a városnak a hatalmas várkert, ha a városnak szerves része lenne. Sajnos, a várkert legszebb része hermetikusan el van zárva a várostól, a külső rész hozzáférhető 1 ugyan, de csak a centrumból kieső helyről közelíthető meg, belépő jeggyel. A város tüdeje tehát légüres tér a városi élet szemporítK jából és légüres tér a fejlődés szempontjából. Kétfelé szeli a várost a Tapolca is, keletnyugati irányban. A Tapolca valaha a város keleti határvonalát húzta meg. Mint határvonal nem képezte rendezés és gond tárgyát. Mióta azonban kiépült a Tókertváros és liget környéke, a Tapolca a várost közepén ketté szelő folyó lett. A város közepén keresztül 7 folyó víz azonban nem maradhat tovább a határfolyó sorsában. És pedig tarthatatlan és tűrhetetlen állapot az, hogy a város Fő-terének és Fő-utcájának közvetlen keleti szon> szédságábati olyan külseje legyen a most márf belvárosi városrésznek, mint a Tapolca partvidéke a Gróf-úttól a Tókert-utcáig, mint a Csáky-utca és Andráss.y-»sétány«. Másodszor pedig tarthatatlan állapot az, hogy a Tapolca felsőbb szakasza a Tókert-utcától a Gyimóti-utig kínai falat vonjon a város közepén a két városrész közé. A Jókai-utca ési Liget-utca közötti széles kert- és rétsáv minél előbb be kell hogy kapcsolódjék a város fejlődési tervébe, építkezési prograjhmjába. Nem maradhat a Tapolca partvidéke a mai rendezetlenségében. Amig a városrendezés homlokterébe nem jut ez a kérdés, a város belterületének sutasága kerékkötője les(z a város belső fejlődésének. A Tapolca-kérdés rendezése nagy fejlődési és szépítési lehetőségeket kínál. És kíván is, mert míg ez meg nem történik, addig a Tókert — mely olyan területnagyság, mint Pápa egész beépített területei egész a mult század közepéig, — több kilométeres távolságra fekszik a szomszédos városrészektől. Csak akkor remélhető esztétikai szempontokat kielégítő és a szükségleteket szolgáló egészséges városfejlődés, ha a külterjes, szórványos építkezéseket megakadályozzuk, a város szívének légüres tereit pedig a város szerves részeivé tesszük. Ha erre egyetemes városrendező terv nem készül, — melybe aztán beleilleszthetők lesznek azok a részletszem^ pontok, melyeknek hiánya a város egyes belső részeiben szültek annyi bosszantó megoldást, — akkor soha helyre nem hozható baklövések pecsételik meg Pápa sorsát. Horváth Elek. Pápa a kuruc-világban. IV. 1709 márciusában már nagyon gyengén állt a kurucok helyzete Dunántúl. Nyíltan beszélték, hogy a veszprémi magisztrátus is, meg a pápai is alkudozik titokban Heisterrel. Esterházy értesülvén e dologról, tőle szokatlan kemény levelet ír a veszprémieknek, hogy a meghódolásról ne beszéljenek, mert ha azt teszik, haddal megy elíeuükf s a várost elpusztítja s fegyverre hányja a gyermekeket is. Nem hiszi, hogy a pápaiaknak is ilyen volna a szándékuk, de ha Igteji, akkor velük is ha-' sonlóképen bánik! Hiába volt már az erélyes hang! Trencsénnél Rákóczi lovának kitörött a lába, Rom L hánynál eldöntetlen maradt maga a harc, de a sereg csak egyre húzódott visszafelé. Labanc lett már Bezerédy s labanc már Ocskay is! Őszre kelve nem szólt többet a tárogató! Dunántúl s hangja egyre távolabból zeng kelet felől s mikor Nágymajthénynél törött zászlók hullanak porba, — utolsó rivallása Lengyelországból, — már nem hallott idáig! Nem volt többé kuruc világ, Pápán csak a diákok kurucoskodtak még évtizedek múlva is, hordván a hosszú tóga, reverenda, simán kefélt haj helyett a pajkos üstökét, meg a\ kurta dolmányt! — A Rákóczi kongókat, a li!bertást csak Eőri Szabó Sándor, egykori kuruc kapitány uram őrizte már Páp'ájnJ, a többi a beszedett Rákóczi pénzekkel együtt — csak Spa L nyolországban járta már. S a kuruc világról csak a népköltészet, a nóta beszélt még, az is csak nagy titokban! A Vak Bottyánról való énekben Pápa is említve van s egy másik, mjég a szabadságharc középső éveiben keletkezett énekben így szól Pápáról a nóta: Kevély Pápa, mint egy páva, de nincsen orcája, Mert akármely nyalka kuruc könnyen fér hozzája. Nem gátolja földből épült posványos bástyája Sem pediglen sárbul csinált sorompós kapuja; Balogh Ádám nótája is felrikolt, pápai származású embert hívogat: Sándor Ferkó sógorom ... Adsz' ide a jó borom .. . S aztán a legszomorúbb, amelyik akkor 'keletkezett, mikor már az Őszi hármát után kezdetű dalt énekelték a bujdosásba indulók' — ez a dunántúli bujdosó kurucok 'dala: Kurucoknak kedves földe Gyöngyös mente, Rába völgye Pápa tája, Győr eleje — Be jó annak a kenyere. Bakony alja, Ság mezeje Vitézek fölnevelője Bő áldással éltetője Hej, de messze estünk tőle. Most a sovány ungi Krajnán A beregi Verhovinán Zabkenyéren, tót hajdinán LÖWY BUTORÁFUHÁZ GYŐR ÜR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR, Nyögünk a nagy inség mián Ád az Isten még oly órát, :.v-" Hogy meglátjuk a Ság ormát, Szülőföldünk szép határát, Isszuk-e majd Somló borát ? Kardunk lovunk még meg volna Í ó szerencsénk ha fordulna, Jalogh Ádám szabadulna, Előttünk járónk ő volna. — Talán az idő megfordul, Katonacsillag megújul, Mink is indulunk azontúl Urak leszünk még Dunántúl! Hej, ha meglátták is mindezt, urak nem lehettek többé. A nagy fejedelem "lába nyofnát lassan-lassan hóval lepte be a tél. Elmfulffe a kuruc dicsőség, el a kuruc világ, csak így ilyenkor emlegetjük néha elbusulva, elmerengve! De az egyik kuruc dallam mintha most is, mintha mindig felharsanna ajkunkról: Megvirrad még valaha, Nem lesz mindig éjszaka - A magyarra. Igazságunk fényes napja Felragyog még, Megint szép lesz, megint fényes A magyar név! (Vége.) Dr. Tóth Endre. ÚJDONSÁGOK. —• Személyi hir. Dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok a hét folyamán városunkban tartózkodott és Medgyasszay Vince püspökkel együtt résztvett a kollégiumban megtartott főigazgatói látogatásban. — Tisztelgés a tankerületi főigazgató előtt. Az új közoktatási törvény egységes nemzetnevelési elgondolása alapján egységes felügyelet és irányítás alá helyezte az összes is1 kólákat. Pápa az új beosztás szerint — megszűnvén a győri (kizárólag középiskolai) tankerület — a székesfehérvári tankerülethez nyert beosztást. Most abból az alkalomból, hogy dr. Balassa Brúnó, a tankerület főigazgatója, a helybeli két gimnáziumban végzi hivatalos látogatását, az itteni összes tanintézetek vezetői és tantestületi kiküldöttei, mintegy 50—60, pedagógus, vasárnap délben a bencés gimnázium dísztermében felkereste őt üdvözlés céljából. Fejes Zsigmond ref. gimn. igazgató; rövid, de tartalmas beszéddel üdvözölte az összes kultúrintézetek nevében az új főig'azj gatót, aki Fedora Sándor tanügyi titkár kíséretében jelent meg a tisztelgő küldöttségek előtt. Az üdvözlésre Balassa Brúnó hosszabb beszéddel válaszolt/[Rámutatván az új nevelési elgondolásra, fejtette, hogy 'az egységes nemzetnevelő munkában ő nem adminisztratív hivatalnok, hanem a közös célért s a tanítással foglalkozó társadalmi rend nagyobb megbecsüléséért folytatott munkában a vállvetve együtt dolgozó pedagógusok között első munkás, első napszámos akar lenni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az igazgatók a küldöttség minden egyes tagját bemutatták a főigazgatónak. — Sólyom Andor táblai elnök halála. Sólyom Andor, a győri kir. Ítélőtábla elnöke, e hét csütörtökén élete 70-ik évében rövid betegség után Budapesten elhunyt. Sólyom Andor, aki a háború előtt az igazságügyminisztérium elnöki osztályának vezetője, majd temesvári táblai elnök volt, 1919 óta állt a győri kir. ítélőtábla élén. Jogászi és egyéni kiválósága folytán személyét a legnagyobb tisztelet vette körül. Elhunyta érzékeny vesztesége a magyar igazságszolgáltatásnak. Temetésén, mely f. h<> 25-én lesz a kerepesi temető halottasházából, a győri kir. ítélőtábla testületileg fog résztvenni.
