Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-03-16 / 11. szám

ÍR LAP SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6, szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. DR. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MEGJELENIK MINDÉ A nemzeti géniusz megnyilatkozása Gömböc miniszíerelnök rádiószózata. Vérünkből való vér, hajtásunkból lett hajtás: a magyar nép ősi törzsökén fakadt, a magyar népnek vele mindig együttérző, mindig együttgondolkodó és törhetetlen erővel mindig cselekvő vezére, vitéz jákfai Gömbös Gyula pénteken este a rádió láthatatlan hullámain minden magyar ember szívéhez szólt. Megmutatta a magyarság útját a boldogabb magyar jövendő felé. Bogárhátú, zsupfedeles falusi házak földszagú magyarjai tiszta szobájába, zsellér emberek agyagpadlójú házacskáiba szállott a hangja. Kis ködmönös, barnaarcú magyarok ültek a padkán, vagy a búbos kemence békés melege mellett és gondbarázdálta homlokkal figyelték, mintha hallgatták volna a vasárnapi templomban az isteni, a termékenyítő igét, úgy hallgatták a nemzeti géniusz megnyilatkozását a hivatott vezér ajkáról. Az őszi vetés után, a tavaszi szántás előtt, a tél dermedéséből ébredő magyar lelkek feszülésig telt tavaszt váró bizakodása ég a magyar szemekben. Mintha az Ígéretes tavaszi nap hullott volna a "földre, úgy hullott ez a rádiószózat a tavaszt epedő magyar szivekbe. A legjobban földhöz ragadt magyar zsellér, a legszegényebb sokgyermekes szántóvető is megérezte a rádióból kiáramló, komoly és az egész magyar sorsot jelentő igékből, hogy magyar testvér szól a magyar testvérhez. A véréből, a magyar lélekből lett s a magyar lelkisége t jelentő vezér úgy szólt minden magyar ember számára, mint aki minden magyar testvérének sorsát számontartja. A milliónyi magyarság népi rétegeiben tudja a vezér, hogy itt van az a töretlen, romlatlan és ősi erőtől buzogó erőtartalékja, itt a milliónyi magyarságban él az igazi erős magyar lélek, mely ugyanazzal az energiával áll a nemzeti reformpolitika mellé, amellyel állt minden korokon át, melylyel diadalra vitte a nemzeti gondolatot a tatárdúláson át, a török elleni küzdelemben, a szláv tenger elleni gátatverő erőfeszítésében, Európa védelmében, mint Európa védőbástyája. Ma is Európát védi a magyarság, és a magyar sors egész Európa sorsa. A magyar boldogulás egész Európa boldogulása. A magyar béke egész Európa békéje. A magyar fejlődés egész Európa fejlődése. A világ elérkezett a legnehezebb és sorsdöntő óráihoz. A magyarság sorsa is most dől el. Nem lehet ölbetett kezű, hánya-veti pipázó magyar, ma nem lehet tétlenkedés és nemtörődömség, ma tettek kellenek, gyors és elhatározó cselekedetek, mert minden percnyi késedelem katasztrófát jelenthet a nemzet életében. Adott a ímagyar Isten egy tettrekész, akaratos, kemény magyar (embert, és ini ne*künk vele együtt kell dolgozva cselekedni, vele együtt kell akarni és vele együtt kell érezni azt, hogy ez a mosta(hi választás több minden más választásnál. Ez a választás teljesen mentes az egyéni ambícióktól, ez a választás kaput tör a régi Nagy-Magyarország felé. Ez a választás egy új reformkorszak küszöbét, egy biztos, egyenes, széles és napsugaras útnak az elejét jelenti. Az útnak a végén tisztán látszik a cél, melyet egységes akarattal, lankadatlan munkakedvvel és a vezér irányításával elérhetünk. A választással vezérünk új és hatalmas nemzeti egységpárti többséget akar, mert így kívánják az ország külpolitikai és belpolitikai érdekei és mert így kívánják az ország égetően sürgős megoldásra váró belső problémái. Rádiószózatából megtudtuk, hogy Magyarország is teljesen modern nemzeti konstruktív állammá kiván átalakulni, teljesen nemzeti és szociális magyar reformpolitikát kiván kiépíteni. Kívánja a nemzeti géniusz diadalmaskodását, mert a nemzeti korszellem állította talpra és boldogította Mussolini Olaszországát és a többi nemzeti szellemben megújhodott államokat. Szolgálnunk kell az európai béke ügyét, hűséggel ragaszkodnunk kell külföldi barátainkhoz, tisztáznunk kell a revízió ügyét, meg kell védeni a magyar kisebbségek jogait, ki kell vivni egyenjogúságunkat az európai nemzetek között és érvényesíteni kell az ország gazdasági és pénzügyi .természetű igényeit, nemzetközi vonatkozásukban is. Belpolitikailag pedig munkaGömbös szózata, Annak a programmnak megvalósításához, melyet a mult pénteki rádiószózat tartalmazott s amelyet érdeme szerint lapunk vezetőhelyén méltatunk, olyan munkatársakra van szüksége nemzeti megújhodásunk és boldogulásunk vezérének, akiket ő munkatársakul legalkalmasabbaknak, legmegfelelőbbeknek talál. Minden kétségen felül áll, hogy a személyek megválogatásában a szellemi képzettségeken kívül a politikai megbízhatóság szempontja is, jobban mint bármikor, előtérbe lép. Mit ér el a hadvezér az olyan csapatvtisztekkel, akiktől félni kell, hogy veszedelmek idején nem számíthat rájuk teljes biztossággal, akikről feltételezheti, hogy a legnehezebb fordulatoknál esetleg cserben hagyják? így kell értelmeznünk, így kell a nemzet s ugyanakkor benne e város és a választókerület érdekében is helyesnek és jónak elfogadnunk azt a jelölést, amelyet elsőként az tett meg számunkra, akinek szózatát mi áhítattal hallgattuk, akinek minden szavát helyesnek és jónak fogadtuk el. Aki Gömbösben magában megbízik, annak meg kell bíznia — és teljes joggal meg is bízhatik! — abban a fér fiában, akit jelölt gyanánt ö adott nekünk s akinek harctéri, polgári, hazafias érdemein felül igenis egyik legfőbb erőssége az, hogy bizalmát birja* mindazoknak, akiknek kezébe ma hazánk és nemzetünk sorsa letéve van. Kétkedésnek és ingadozásnak nem lehet itt helye! Azon az úton kell mennünk, amit a szózat kijelölt. Mindenki megérthette, mindenki meghallhatta, hogy e szózattal a nyu- j alkalmakat kell teremteni: nem lehet és nem lesz éhező magyar ember a saját hazájában, nem iehet és nem lesz kenyértelen és nyomorgó magyar abban az országban, melynek Gömbös Gyula a vezére. Jobb megélhetése lesz minden magyarnak, több és lágyabb kenyér kerül az asztalára, mert a nemzeti jövedelem egészségesebb és arányosabb lesz. De mindez nagy áldozatokat és nagy erőfeszítést igényel a nemzet minden egyes tagjától pártra, osztályra és felekezetre való tekintet nélkül. A magyar lelkekből el fog tűnni a tél elmultával a lelki válság dermesztő árnyéka és elkövetkezik ideje az új magyar életnek, mely a magyar faji sajátságokban gyökerező, keresztyén erkölcsön és világnézeten felépülő nemzeti kulturát teremt és jelenti a dolgozó magyar milliók számára a boldogulást és a fejlődést. Új légkört teremt, az alkotó munka légkörét ez a tavaszi választás, mely a nemzeti géniusz verőfényét, termékenyítő napját melegíti az országépítő, új és boldog Magyarországra, hol minden dolgozó magyar ember számára megterem a magyar föld jó Isten áldása : az aranyszemű búza, a több és a lágyabb kenyér. galom, a rend, a minden polgár üdvét egyaránt munkáló szellem hangja szólalt meg*. Ezt az irányt, a békés haladás minden szélsőségtől mentes irányát követi az a jelölt is, akit Gömbös miniszterelnökünk hivatottnak és méltónak tart arra, hogy munkatársai sorába lépjen. Sorakozzunk tehát hazánk, de városunk! érdekében is vitéz Barcy Gábor zászlója alá! * Vitéz Barcy (Barczen) Gábor életrajzát a következőkben ismertetjük: Vitéz Barcy (Barczen) Gábor 1887-ben született róm. kath. kereskedő családból. Középiskoláit a budapesti piarista gimnáziumban végezte, majd a Pázmány Péter-Tudományegyetem jogi karára iratkozott be. Közben, 1907-ben az Országos Központi Hitelszövetkezet szolgálatába lépett, ahol 1920. év közepéig működött, amikor is, mint főtisztviselő, a személyzeti és elnöki osztály vezetője hagyta el az intézetet. A háború kitörésekor az OKH hadikölcsön-osztályába való beosztása következtében a katonai szolgálat alól fel volt mentve. Ennek ellenére ismételten kérte a felmentés visszavonását, hogy mint családjának összes többi férfitagjai, ő is fegyveresen szolgálhassa a Hazát. 1915. évben bevonult katonának a budapesti 1. honvéd gyalogezredhez, ahonnan később a 20. honvédhadosztály távirószázadához osztották be és mint ennek parancsnoka, főhadnagyi rendfokozattal, 38 havi megszakítás nélküli frontszolgálat után a háború végén szerelt le. Végig küzdött tiz isonzói csatát, résztvett a Monté S.-Michele és Gabriele védelmében, majd résztvett az olaszországi előnyomulásban s a háború befejezése ugyancsak az olasz fronton, Mte Tómba harcszakaszán érte. Megszerezte a bronz, a kis- és nagyezüst vitézségi érmet, a bronz és ezüst Signum Laudist és a III. osztályú hadiékítményes katonai érJestvéri jogok és testvéri kötelességek: ]\femzeti Sgység!