Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-03-02 / 9. szám

SCHMSDTHAUEK-FÉLE Igmándi A VILÁG LEGJOBB K VIZ EGYBEN GAZDASÁGOSABB IS, MERT „Igmándi "-ból nem kell pohárszámra inni, negyed- vagy félpohár elég szokott lenni. KAPHATÓ MINDENÜTT KIS ÉS NAGY ÜVEGBEN. Az egészség Á-B-C-je Legyen rendes emésztése, Legyen piros-tiszta nyelve. Romlott étel-ital, Ha gyomrát elrontja, Fél pohár „Igmándi'

1 Gyorsan helyrehozza! Ha betegség környékezi, „Igmándi"-víz megelőzi. LŐWY BUTÖRÁRUHAZ GYÖR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. 1934. évről szóló ügyforgalmi jelentését ter- > jesztette elő, amelyből kivesszük a következő | fontosabb adatokat: A testület naplóiban nyil- | vántartanak 847 iparost, akik 478 segédet és i 254 tanoncot alkalmaznak. Az 1934. év folya- ! mán beszegődtettek 154, felszabadítottak 105 tanoncot. Iparigazolványt váltottak 69-en, iparát beszüntette 52 iparos. Braun Miksa pénztáros bemutatván a számvizsgáló-bizottság jelentését/az 1934. évi zárószámadásokat tudomásul vették. Eszerint bevétel volt 10.698-47 P, kiadás 8560 96 P, készpénzmaradvány 2137-51 P; alapok betéteken 2683 51 P. A székház-alap 212 r 10 P. — A felmentvényt minden irányban megadták. — Ugyancsak tudomásul vették az 1935. évi költségvetést 10.152'51 P szükséglettel és ugyanennyi fedezettel. A költségvetésbe az új székházra 2000 P-t állítottak be. A be nem hajtható tagdíjhátralékokat törölvén, a választásokat ejtették meg — Tamás József indítványára — egyhangúlag a következőképen : Elnök, a közgyűlés tüntető ovációja közben kikiáltva: Hajnóczky Ferenc; alelnökök : Böröczky Lajos, Szabó Sándor; ügyész: dr. Nagy György; pénztáros: Braun Miksa; számvizsgálók: Nánik Pál, Németh Imre, Schmiedl Gyula. Választmányi tagok: Bakos Sándor, Bolla Lajos, Fekete István, Görög Imre, Getző Gyula, Grünberg Mór, Jamnitzky Károly, Hápli József, Hoffer Károly, Kocsis Ferenc, Kocsmáros József, ifj. Laluk Pál, Balogh Lajos, Laázs Ferenc, Maradics Gyula, Török Jenő, Tamás József, Nikodém Pál, Pados Ferenc, Vágó Dezső, Süpek Pál, Szabó István I., Szalai István, Szabó Mihály, Szilágyi Ferenc, Toch Henrik, Somogyi József, Koloszár Ferenc, Csehi István, Rozs Ödön. Karcsay Béla üdvözölvén az újonnan megválasztott elnököt, Hajnóczky Ferenc az iránta és a többi megválasztott iránt spontán megnyilvánult bizalomért meghatva mondott köszönetet, s ugyancsak köszönetét fejezte ki a helyi sajtónak is, amely őt három éven át törekvéseiben önzetlenül támogatta és kérte, hogy legyen továbbra is az iparosságnak jóindulatú szószólója. A tanoncvizsgáló-bizottságok megválasztása után az indítványokra tértek rá Engel József azt indítványozta, hogy az országos vásárok helyett Pápán tartassanak havi vásárok, amelyeken idegen árusok ne vehessenek részt. Ádám János, Getző Gyula, Karcsay Béla, Böröczky Lajos hozzászólása után az indítványt elvetették, mert ennek az lenne a következménye, hogy a pápai vásárosokat viszont más piacokról zárnák ki. Grünberg Mór kifogást emelt az ellen, hogy az iparostanonciskola igazgatósága a szezoniparosoktól megvonta azt a kedvezményt, hogy tanoncaik a szezon idején felmentettek az iskolábajárás alól. A panaszt eljuttatják az iparostanonciskola felügyelő-bizottságához. — Csehi István országos mozgalom indítását tartaná szükségesnek a tekintetben, hogy a munkaadók a társadalombiztosítói járuléknak csak 25—30° /

0~át fizessék. Az indítványt átte.tték az elöljárósághoz. — Nagy Sándor az Otiválsztásokra hívta fel a figyelmet. Elnök bejelentette, hogy a pápai ipartestület a jövő évben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját, amely alkalomból ipari kiállítást fognak rendezni. — Ezekután a közgyűlést bezárta. N. P. A valódi WAI nHEIM f

éJs TIBLETT^

A WALIiflCSM es TABLETT

A enyhe-gyors-biztos Antal Géza, az író és tudós. Irta : Dr. Pongrácz József. Feltűnő, hogy 1888-ból, amikor megházasodott és elvette feleségül Opzooiner utrechti egyetemi tanár leányát, az akkor már híres írónőt, akit írói álnevén Wallis A. S. C. néven ismer a holland, német, angol és svéd irodalom, egyetlen verse sem jelent meg nyomtatásban. 1889-ben még egy Tennyson, Swinburne fordítása, 1890-ben egy Longfellow és két ó-angol ballada fordítása jelenik meg, Szegény özvegyasszony című eredeti verse mellett. 1891-ben holland költőkből fordít verseket. 1895-ben még egyszer felajzza a lantot és megénekli a kollégium új épületének felavatását s ezzel be is fejezte versírói pályáját. Az ő meggyőződése az volt, hogy a költészet megelőzi a tudományt, a virágzás a gyümölcsöt, a dal a prózát. 1891-ben, Kiss Gyula költeményeinek bírálatában, ahol arról beszél, hogy a lírai költészetben a könyv tárgya az író maga, ezt írja „az érzelmi motívumok gyöngültével a költői ér is cserben hagyja őket", így történhetett nála is. A szépirodalom terén később a regény érdekelte, mint írót, mert lefordította felesége egyik legszebb regényét, a három kötetes A harcok napjaiban című, holland tárgyú regényt, amelyet a Kisfaludy-Társaság elfogadott kiadásra, meg is kezdték a szedését, amikor kitört a forradalom és a regény kézirata, a kiszedett résszel együtt, a kommunizmus áldozata lett, az egészet megsemmisítették. A másik nagy regény, amit magyar nyelvre lefordított: Scheffel Ekkehardja, mely német nyelven 255 kiadást ért. Ekkehard és Hadwig édes-bús története nagyszerű tolmácsolóra talált Antal Gézában. Scheffel nyelvezete oly tősgyökeres német, hogy alig lehet más nyelven visszaadni. A X-ik század korrajza oly kívánalmakkal lép fel a fordítóval szemben, hogy csak a legkiválóbbaknak adatik Scheffel e művét idegen nyelvre lefordítani. Antal Gézának ez sikerült. így ír róla Heinrich Gusztáv, a Kisfaludy-Társaság hivatalos bírálója: „Nemcsak a két nyelvnek teljes birtokát, hanem sokoldalú és jelentős tudományos műveltséget is feltételez. Igen sikerült. A fordító kitűnően érti a német szöveget, teljesen tájékozott a középkori theoIogia és egyháztörténelem terén és ügyesen igyekszik az eredeti szövegnek népies jellegét magyarul visszaadni, ami neki sokszor meglepően sikerült. Nyelve zamatos, színes és igen gazdag." Most, hogy e megemlékezés írására készültem, kezembe vettem, hogy majd átlapozom, de megragadott a regény bűbája és mégegyszer átolvastam az egész remekművet és lelkem gazdagodott. És még erősebbé lett szívemben a fájdalom, hogy A harcok napjaiban című regényfordítás kézirata elveszett. Mert én jól emlékszem arra is. Mint theologus diák kaptam 1904-ben Antal Gézától a megbízást, hogy a gyorsírással lejegyzett fordítást írjam át rendes írással. Életem egyik legnagyobb gyönyörűsége az az idő volt, amit ezzel töltöttem el. 1272 oldalt másoltam, de oly megragadó volt a regény tárgya, oly telve volt nagyszerű megfigyelésekkel, az élet finom meglátásával és oly sikerült volt a fordítás, hogy e regényt mindig úgy tekintettem és tekintem ma is, mint egyik legnagyobb hatású nevelőmet. Ha ma előkerülnének a gyorsírással tele írt füzetek, ma hozzá fognék az újra leíráshoz, mert tudom, hogy ezzel a drága kinccsel, gazdagítanám a magyar irodalmat. A szépirodalmi próza terén csak három eredeti müvére akadtam, három beszélyre, melyek közül a Csillaghullás, virághervadás Ocskay árulását írja le izzó hazaszeretettel. IDE MENJEN, HA JŐ BÚTORT AKAR, II. Antal Géza tudományos irodalmi munkássága rendkívül sokoldalú. Ebben szintén nagy mértékben visszatükröződik életének az alakulása. Mint pápai diák, esztetikai és irodalomtörténeti kérdésekkel foglalkozik, főleg a képzőtársaságban ; mint utrechti diák leginkább theologiával, még pedig annak különböző ágaival: ószövetséggel, vallástörténettel, vallásbölcsészettel, egyháztörténettel, de emeilett alaposan belemélyed a bölcsészet különböző ágainak tanulmányozásába is. Mint pápai tanár megosztja érdeklődését a theologia és a várospolitikai ügyek között, majd 1910 óta, amikor országgyűlési képviselővé választják, országos kérdések érdeklik, nála lelkiismereti dolog, hogy az országgyűlésen szóbajövő szakkérdések irodalmát áttanulmányozza az Országgyűlési Könyvtárban, melynek egyik legszorgalmasabb látogatója és használója. Ennek köszönhető, hogy magas színvonalú parlamenti beszédeket mond és jeles cikkeit a legelőkelőbb közgazdasági és pénzügyi folyóiratok közlik. 1919 az ő életében is nagy változást jelent Hollandiai összeköttetéseit, nyelvismereteit felhasználja a magyar kormány és ő a Hollandiába kiküldött magyar protestáns delegáció elnöke, mint ilyen megkezdi azt a felbecsülhetetlen értékű, legnemesebb értelemben vett propaganda munkát, amely a holland nemzet szívében oly nagyszerű eredményeket ért el. Egymásután jelennek meg cikkei a magyar protestantizmusról, egy magyar diák 1714—16. évi útinaplójáról, Comeniusról, a magyar történeti irodalomról, a nagyenyedi kollégium háromszázados ünnepéről, Petőfi Sándorról, a két Bolyairól, Jókairól; e cikkek a legelőkelőbb holland napilapokban és folyóiratokban keltik fel százak és ezrek érdeklődését a magyar igazság iránt. A Petőfi-centennárium alkalmából kiadja felesége Petőfi-fordításait saját, Petőfiről szóló részletes tanulmányával. Gazdag eredményekre vezető kutatásokat végez a holland levéltárakban és a magyar történelemnek új, eddig nem ismert forrásait fedezi fel gróf Rechteren almelói kastélyában. 1924-ben a dunántúli egyhker. püspökévé választja és ettől fogva mint egyházpolitikus és egyházkormányzó gyümölcsözteti írói kész| ségét és tudományát. Külföldi világgyűléseken felszólal Trianon ellen, idehaza sorra látogatja és prédikálja a gyülekezeteket. Előadó-körúton bejárja Dunántúl városait, mindenütt Széchenyi eszméit hirdetve előadásaiban. 1924-ben választotta meg körünk is elnökévé, mint ilyen, mindnyájunk nagy érdeklődése mellett tartotta meg elnöki megnyitóit, megemlékezve Széchenyi István nemzeti politikájáról, Gyurátz Ferencről, Vály Ferencné Jókai Eszterről, Lampérth Géza költészetéről. E meg emlékezésekre is érvényes az, amit Antal Géza Gyurátz beszédeiről mond, hogy „ezek egy! részt szónokilag is teljes, kerekded egészet i képeznek, másrészt hatottak aktualitásukkal". (Vége köv.) eiv Jókai Mór utca 44. sz. alatt.