Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-02-16 / 7. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Rádióbeszéddel lépett Oömbös Gyula miniszterelnök ismét a nyilvánosság el, hogy az ország népét nyiltan és őszintén, becsületesen és magyarán tájékoztassa az összes aktuális kérdésekről. Röviden szólott előbb a külpolitikai helyzetről. Örömmel állapította meg, hogy Európa a megbékélés és kiengesztelődés útjára kezd lépni, ennek jelei a római egyezmény, a Saar-vidék átadása, a német egyenjogúság elismerése. Mi is szívesen kapcsolódunk bele ez irányzatba a béke és igazság szellemének érvényesülése érdekében. Reményünk van rá, hogy a tisztultabb légkörben jogos törekvéseink megértésre fognak találni. A belpolitikára áttérve megállapította, hogy kormányra lépése óta a szenvedélyek elültek s ez elősegítette a külpolitika előnyös alakulását is. Újabban bizonyos nyugtalanság jelei mutatkoztak. Nem a nemzeti egység pártjában, bár természetes, hogy 150 embernek nem lehet mindenben egyező nézete, ám ezeket a differenciákat a párton belül mindig simán és közérdeküleg intézték el. Más pártoknak ebbe beleszólása nem lehet. Megemlékezik itt régi bajunkról, a széthúzásról, mely IV. Béla idején és Mohácsnál hozott ránk szörnyű csapást. Ám a vezetésre hivatott meg nem értését, Széchenyi István példája is mutatta, akinek reformtörvényeit sok vármegye törvényhatósága elítélte annak idején. A nemzetnek pedig bíznia kell a vezetéssel megbízottban, bizhat bennem is, aki áll ma is két éve kiadott programmja alapján. Annak azonnali része az államháztartás rendezése. a mezőgazdaság megsegítése és sok más már megvalósult, de a gondterhes helyzet a nagyobb reformok megvalósítását is követeli. »Politikám a jövőbe nézés szent hitvallásai Haladnunk kell, szélesebb rétegeken segíteni, mert ezzel a prevencióval akadályozhatunk csak meg minden revolúciós kísérletet. Sem a történeti hagyományokat, sem a társadalmi berendezkedést, sem az ezeréves ősi alkotmányt megbontani nem kívánja, de szociális változásokkal új életlehetőségeket kivan biztosítani. A hitbizományi reform szükségét már az 193l-es kormányzói beszéd is hangsúlyozta. A nagy latifundiumok közé kisbirtokokat akar telepítés útján beékelni, elismerve e mellett a nagy- és középbirtok minden érdemét. Badarságnak minősíti azt, mintha az ő terve bármi összefüggésben állna egy ifjúsági vezér beszédével, melynek tévedéseit maguk az illetők különben megcáfolták. Ö reálpolitikus, aki sem inflációt nem csinál, sem egyes termelési ágakat jogtalan előnyökhöz nem juttat, aki minden magán- és partikuláris érdekek nélkül a legszélesebb néprétegek javán kiván munkálkodni. E munkáját a nemzefi égység pártjára támaszkodva akarja keresztülvinni. Eckhardtal csupán a titkos választás és a szavazás rendjéről tárgyalt és állapodott meg, de újabb állásfoglalása után felveszi vele a harcot. "Szólt az ifjúság problémájáról, nem szívesen látja, ha az a napi politikába akar beleavatkozni, de a saját jövő sorsát illető kérdésekben véleménynyilvánítási jogát nem korlátozza. Reformpolitikája során a Tagosítás, az egyke elleni küzdelem, a gyümölcstermelés fejlesztése, a gazdabajok végleges szanálása mind sorra kerülnek és megvalósul a kormányzói jogkör kiterjesztése, valamint a titkos választójog is. Mindezt nem a felforgatás, de a békés haladás szelleme követeli. A kulissza mögötti megmozdulásokkal, áskálódásokkal igaza, szándékai tisztasága tudatában bátran néz mindenkor szembe. Hiszi, hogy reformpolitikája Htján a magyar giazság, a magyar élet napsütötte mezőire érkezik a ma boldogtalan magyarja. Városi közgyűlés. — 1935 február 11. — Pápa város képviselőtestülete e hét hétfőjén d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyen több fontos ügyben — így a tókertvárosi iskola megépítése, a vízvezetéki nyomásfokozó gép céljaira a kölcsön felvétele és a köztisztasági szabályrendelet ügyében — hozott határozatokat. A közgyűlésen a képviselőtestület tagjai majdnem teljes számban jelen voltak, a virilis jogon újonnan bekerültek közül egy sem hiányzott. Elnöki bejelentések. Részvétnyilvánítások. Az 1934. évi gazdálkodás. A közgyűlésen Hamuth János polgármester elnökölt, aki a napirend előtt mélységes meghatottsággal, belsőséges szép szavakban parentálta el a város nagy halottját, dr. Antal Géza püspököt. Méltatta a haza és a város körül szerzett érdemeit, s szívjóságát, emberszeretetét s példáját mindenkorra, minden polgár és minden közéleti szereplő számára követendőnek mutatva fel, áldotta dicső emlékezetét. Érdemeit a képviselőtestület í jegyzőkönyvében örökítette meg, gyászoló ! családjához részvétiratot intéznek. Megdöb! benés érzésével jelentette be ezután a pol' gármester Széplaky Rezső, adóhivatali főj nőknek váratlan tragikus elhunytát; a képi viselőtestület gyászoló testvéreinek részvétét ! nyilvánítva. Miután a polgármester a képviselőtestüi letbe újonnan bekerült tagokat üdvözölte, felhívta a különböző bizottságok tagjait, hogy az üléseket pontosan látogassák, mert különben a v. szabályrendelet megfelelő paragrafusát (mely a háromszor igazolás nélkül meg nem jelenőre nézve a biz. tagság megszű1 nését mondja ki) volna kénytelen alkalmazni. 1 Bejelentette a polgármester, hogy az adóhivatali főnöki teendők végzésével helyettesként dr. Takács Lajos számtisztet bízta meg. Majd felolvasta jelentését a mult évi gazdálkodás eredményeiről. Ezek a céltudatos pénzügyi politika további eredményeit mutatták, így például a város a múlt 1934. évben adósságtörlesztésre 107.000, kamatokra 77.000 P-t adott ki, az adósság polgármestersége két éve alatt 200.000 P-vel csökkent. Hasznos beruházásokra és munkálatokra a múlt évben 87.000 P fordíttatott. A bacon-vágásból a város majdnem 15.000 P tiszta jövedelemhez jutott. Dicsérettel emlékezett meg a polgármester a polgárok adófizető készségéről és elismeréssel szólt a tisztviselői kar buzgóságáról is, a beérkezett ügydarabok mondhatni mind elintézést nyert. Végül számos felsőbb helyen elintézést nyert ügyről emlékezett meg a polgármester, kinek kedvező jelentéséért és az elért pénzügyi eredményekért a közgyűlés zajos éljenzésben nyilvánította elismerését. A Tókert-városi iskola építése. Bemutatták a közoktatási miniszter le-' iratát, melyben hozzájárul az iskolai alapvagyon (26 k. hold föld) eladásához azzal, hogy a befolyó összeg a tókertvárosi iskolaépület felépítésére fordíttassák. A város köteles vállalni még a dologi kiadásokat, két vagy három tanerő pénzfizetéséhez 500—500 P hozzájárulást (ez azonban az első három évben elengedtetik) és az iskolavagyont köteles 10 év alatt újból helyreállítani. Az ügyhöz elsőnek Ruip Jenő szólt hozzá, aki elfogadta a javaslatot, csak azt kívánta, hogy a város jelenlegi kisgazda bérlői a föld eladása esetén kártalaníttassanak. Dr. Jílek József nem látja az ügyet kellőleg előkészítettnek. Ma nagyon előnytelen a földeladás, pláne ha 10 év múlva újból visszaállítandó a földvagyon. A polgármester válaszolva a felszólalásokra kijelentette, hogy legjobb belátása szerint készítette elő az ügyet; ma az eladás tárgyában csak elvi határozatot hoz a képviselőtestület, a bérlők kártalanítása tekintetében a szerződés pontjai irányadók. Azután a közgyűlés igen nagy szótöbbséggel elfogadta az élőkészítő bizottságok javaslatait. Vita nélkül. Tudomásul vették a belügyminiszternek azt a leiratát, melyben egy mérnökgyakornoki állásnak szervezését engedélyezte. A megüresedett bizottsági tagsági helyekre egyhangúlag a következők választattak meg. A pénzügyi bizottságba: dr. Domonkos Géza, a jogügyi bizottságba: Szeleczky Gyula és dr. Vathi Gábor, az állandó választmányba: Grátzer János és dr. Guth Emil, az építési bizottságba: dr. Tóth István, a közjótékonysági bizottságba Fischer Elemér, a villanytelepi felügyelő-bizottságba: dr. Lusztig Sámuel, Ólé Sándor, a vízügyi bizottságba: Vitéz Hevessy József, Nagy Zoltán, a gazdasági választmányba dr. Török Mihály, az ipar, keresk. és gyárfejlesztő bizottságba: Leipnik Ármin, Nánik Pál, | Sas József, Hajnóczky Ferenc, az iizemi bi! zottságba: Küttel Nándor, dr. Kis Gábor. Hej lyeslőleg tndomásfül vették a polgármester , azon jelentését, hogy a távvezeték berendezése alkalmából a keresfztezésekkel tett védőintézkedések 4900 P költségét a Pannónia áramszolgáltató r. t.-gal szemben a város nem vállalta. Névszerinti szavazással egyhangúlag ; elfogadták a polgármester által egy évi próbaidőre alkalmazott Karczagh Endre moziüzemvezető szerződését. A tapolcafői kavicsbánya eladására vonatkozó árverési feltételeket elfogadák. A köztisztasági szabályrendelet. Ezúttal tán hatodízben foglalkozott a képviselőtestület a köztisztasági szabályrendelettel, mely a vármegyei kisgyűlésből módosítás céljából érkezett vissza. A szabályrendelet legfőbb intézkedése, hogy a várost köztisztasági illeték szempontjából négy övezetre osztja, az I. övezet szobánként 2 P-t, a 11-ik 1 P-t, a III. 50 f-t, a IV. semmit nem fizet. Az illetékekkel (mely a mellékhelyiségekre is megállapít kisebb díjtételeket) arányos az a munka is, amit a város az egyes övezetekben a köztisztaság terén teljesít. Ruip Jenő szociális szempontból nem tartja igazságosnak a javaslatot, rámutat a belvárosi és külvárosi szobák közti különbségekre és a köztisztasághoz való hozzájárulást a fizetett adó után kívánná megállapítani. Jílek Ferenc az övezeti beosztásban pár tévedésre mutat rá. Dr. Hoffner Sándor a Városi szempontok érvényesítésének szükségét hangsúlyozza. "Dr. Sulyok Dezső rámutat arra, hogy a köztisztaság ügye egyetemes érdek. Ahhoz mindenkinek hozzá kell járulnia. Szó volt régebben az adóalapon való hozzájárulásról is, de a minisztérium csak illeték-alapon hagyja jóvá a hozandó határozatot, új pótadót nem engedélyez. Az övezeti beosztás a lehető legméltányosabb. Kívánatos, hogy az ügy végre elintézést nyerjen. Kovács Sándor igazságtalannak tartja a szabályrendeletet, a gazdákat nem szabad új teherrel sújtani. Dr. Pongrácz József rámutat, hogy a nagyobb lakások a mellékhelyiségek illeték alá vonásával bőven megfizetnek a nagyobb városi ellenszolgáltatásért, ami különben nem csupán az ő érdeküket szolgálja. Németh József szeretné, ha a kérdés tközmegnyugvásra lehetne esetleg az adóalap elfogadásával megoldani. Dr. Kis Gábor a szemét-