Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.
1935-02-02 / 5. szám
mentette ugyan, de több vád tekintetében bűnösnek mondotta ki és ezért két és félévi fegyházra Ítélte, enyhítve a törvényszék öt évet kiszabó Ítéletét. Dréhr védője és ő maga is semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához s így végső fokon ez fog dönteni ügyében. Londonban a képviselőházban ismét szóvá tették a Szerbiából kiüldözött magyarok ügyét, mire a külügyminiszter azt a választ adta, hogy tudomása szerint ezek közül már számosan visszatértek jugoszláv területre. A szerb kormány a nemzetközi sajtóban 1000 magyar visszatérését hirdette, ez azonban nem igaz, nem ezernek, de még száznak sem adatott meg eddig a lehetőség a viszatérésre, nem szólva róla, hogy sokan a kiállott méltatlan bánásmód után végleg lemondtak a visszamenés gondolatáról. Flandín és Laval, a francia miniszterelnök, illetve külügyminiszter ma Londonba érkeztek. Tanácskozásuk tárgya a római szerződés, a keleti egyezmény és a fegyverkezési egyenjogúság lesznek. Ez utóbbit az angolok régen sürgetik a legyőzötteknek. Ők csak ennek megadása esetében vélik Németország hozzájárulását is megszerezhetőnek a különböző megegyezésekhez. Németország azonban a maga külön útját járja. Miniszterelnöke Göring jelenleg Lengyelországban jár és beszélnek egy Hitler-Pilsudszkyféle találkozás lehetőségéről is. A szovjet-kongresszus mult hét végére tervezett megnyitó ülését, amelyre meghívták a Moszkvában székelő diplomáciai képviseletek vezetőit is, nagy meglepetésre elhalasztották. Az elhalasztásra hír szerint Sztálin egyik legbizalmasabb munkatársának. Krujibisev Valeriánnak a halála adott okot. Krujibisev, hír szerint szívszélhűdésben halt meg, azonban arról suttognak, hogy merényletet követtek el ellene és ez okozta halálát. Egyébként ő volt Oroszország leggyűlöltebb embereinek egyike. Egyes lapok szerint kapcsolata lett volna a szovjetösszeesküvéssel s ezért öngyilkosságot követett volna el. Amerikában, az Egyesült Államok képviselőháza visszautasította Roosewelt köztársasági elnöknek azt a törvényjavaslatát, melyben a hágai döntőbírósághoz való csatlakozást akarta kimondatni. A képviselőház úgy fogta fel az ügyet, mintha Európa tartozásainak elengedéséről volna szó. Roosewelt elnöksége alatt ez úttal először fordult elő, hogy nagyobb fontosságú javaslata visszautasításra talált. S P 0 B T. A korcsolyázásról általában. . Általános megállapítást nyert az a tény. hogy a szabad levegőn való mozgás többet jelent a legmodernebbül felszerelt tornatermi gyakorlatoknál. Nagyon kevés sportág van még, melynél a jókedv olyan korlátlanul csapong, mint a korcsolyázásban. Talán innen van az, hogy amióta csak kultiválják, a legkedveltebb sportágak egyike. A korcsolyázás tiszta, jó levegőn történő mozgás. Különösen a légzőszervekre van ^ó hatással, a szervezetet arányosan veszi igénybe, az egyensúly-érzékét az embernek nagy mértékben fejleszti. Harmonikus, szép, könnyed, puha, lágy, szabadmozgásra nevel. A korcsolyázás első nyomait Angliában találjuk meg a középkorban, már akkor nagy közkedveltségnek örvendett a lakosság körében. Állati csontokat erősítettek a talp alá és vashegyű botokkal idézték elő a továbbhaladásukat, mellyel meglehetős nagy sebességet értek el. Hollandiában találkozunk először modern korcsolyákkal. Tulajdonképen onnan is származik a mai korcsolyázás. 1813-ban Angliában jelenik meg először a sportnemek között. Hogy hazánkba mikor került, határozottan nem tudjuk. Körülbelül úgy 1830—40 körül már létezett. Garády 1843-ban már megemlíti a »Gymnasztikai gyakorlatok« között. (Az 1854-ben megjelenő Képes Naptár humorosan ír a korcsolyázásról; panaszkodik a gyenge időjárás miatt; valamikor — írja — hetekig jég borította a vizeket, fejszével sem lehetett volna eret vágni rajtuk, most két nap fagy, harmadik nap már felenged — akár csak mostanában. Azonban versenyeket is szoktak tartani, amit ugyancsak a cikkből tudunk meg. A bukásról a következőkép ir: »A bukás otóo+vc^yea Kapható ifj. Eisler Mór cégnél — Pápa, Fő-tér 19. szám. Tudja meg ön is, hogy már fillértől kezdve saját termésű kitűnő Tokajhegyaljai borokat kaphat HOFFMANNJÓZSUA üzletében — Kistér 1. (Piatsek gyógyszertárral szemben) Szombaton este 5 órakor nyit! nem újság, régi dolog, de azért épen nem klasszikus. Az életbeni bukás abban különbözik a jégen láthatóktól, hogy amott az emberek először buknak és a bukásuk viszi őket a jégre, itt pedig az emberek először a jégre mennek s csak azután buknak ...« A műkorcsolyázást az amerikai Haynestól látták először nálunk 1868-ban. Azóta, mondhatjuk, kezdődik a korcsolyázás tulajTelefon 194. JÓKAI Telefon 194. MOZGÓ SZÍNHÁZ BEMUTATÁSRA KERÜLŐ MŰSORAI mn Február 2—3., szombat—vasárnap. Ml TÖRTÉNT AZ 56-IK UTCÁBAN? Február 5—6., kedd—szerda. Csak 16 éven felülieknek! FÖLDI POKOL bűnügyi dráma. Főszerepben: Constance Cummings, Spencer Tracey, Jack Oakie. MIKI a kalózok réme. Csipi a stratosférában burleszk. Február 7—8—9—10., csütörtök—péntek—szombat—vasárnap. A magyar filmgyártás kimagasló remeke! A MESEAUTÓ Énekes, zenés magyar vígjáték. — írták: Vitéz Miklós és Vadnai László. — Zenéjét Harmath Imre verseire szerezte Márkus Alfréd. Rendezte: Gaál Béla. FŐSZEREPLŐK: Perezel Zita Gombaszögi E. Tolnay Klári Törzs Jenő Herczeg Jenő Berky Lili Kabos Gyula Gózon Gyula Pethes Sándor V1LÁGHIRADÓK. ELŐZETES JELENTÉS: JÖN! AZ ORVOS ÜLDÖZÖTT SZERELMESEK BÉCSI CSALOGÁNY Előadások kezdete: Hétköznapokon 7 és 1/29, vasár- és ünnepnapokon V2 4,6 és Va9 órakor. Jegyelővétel délelőtt 11—12-ig, délután az előadások kezdete előtt egy órával. Jegyrendelő telefonszám: 194. — A telefonon rendelt jegyeket kérjtlk 1li órával az előadás kezdete előtt kiváltani. donképeni kibontakozása, amely oly nagy méreteket öltött, hogy pár évtized 'leforgása után, különösen a műkorcsolyázóink, világhírre tettek szert. Tehát még egy magyar sportág, mellyel csonka országunk méltóan képviselheti magát a világversenyeken. Lóránt József. Énekes olimpiai boxbajnok Pápán. Nem várt meglepetésben volt része hétfőn este a Levente-Otthonban a pápai vasutasok rendezésében megtartott box- és birkózóverseny nagy számú közönségének. A plakátokról hirdetett versenyzők közül egy-kettő nem utazhatott Pápára elfoglaltságuk miatt, de helyettük lejött a budapesti vasutasok majdnem teljes gárdája, valamint Dunántúl két neves birkózója, Csizmadia I. és II. A teremben láttuk ezeken kívül Énekes olimpiai boxbajnokot, aki az 1932. évi los-angelesi olimpíászon dicsőséget szerzett a magyar sportnak elsőségével. Énekes nem száljit ringbe hétfőn este, miután mult vasárnapi nagy küzdelmek folyamán kisebb természetű sérülést szenvedett Pesten, de így is lelkesen megtapsolták a bajnokot, amikor fellépett a dobogóra, hogy üdvözölje a pápai közönséget. A verseny megkezdése előtt Sulkó István, a boxszövetség egyik főkorifeusa rövid tartalomban ismertette a box történetét és két versenyzővel bemutatta a boxolás egyes mozzanatait. A propagandajellegü verseny sikerült megrendezése a vasutas vezetők és Lóránt József testnevelési vezető érdeme. A verseny első száma Fischl budapesti vasutas bajnok és Farkas leventebajnok találkozása. A mérkőzésen Fischl ügyesebbnek bizonyult, bár Farkasnak is voltak jó momentumai. Utána staféta-boxolás volt. Ványi, a többszörös magyar bajnok, előbb Toller francia bajnokkal, majd Sándor hadseregbajnokkal harcolt. Ványi technikailag is jól képzett boxoló, általában véve tehetséges versenyző, akit titokban a közeledő olimpiász favoritjának tartanak. A stafétaboxolás befejezéseképen Toller—Sándor pár szereztek izgalmas perceket a közönségnek. Közben Varga pápai levente talajtornát mutatott be a közönség nagy tetszése mellett. Érdekes jeleneteket láthattunk Nagy és Farkas izgalmas mérkőzésénél. Birkózásban Magyar—Palotai, utóbbi kétszeres magyar bajnok, majd Szendy— Csizmadia II., Farkas—Csizmadia Lés Zalai— Bosch párok elsőrangút nyújtottak a közönség zajos tetszése mellett. Verseny után értesültünk arról, hogy legközelebb Énekes—Frigyes, a többszörös bajnokok fognak leutazni Pápára és bemutatóul mérkőznek a közönsiég előtt. Matics József. Vidám élet folyik a jégpályákon. Örvendetes tény, hogy a PFC jégpályáján kívül városunkban készült egy másik pálya is az Esterházy strandfürdő homokos területén, melyet előzőleg vizzel öntöttek fel. Mindkét pályát a téli sportnak örvendező korcsolyázók sokasága lepi el, amely szintén amellett szól, hogy városunkban mégis csak van fejlődésképes sportélet, amely néhány éven belül tel*