Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-10-12 / 41. szám

MINDEN MEGJELENIK SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A kiállás bátorsága annál nagyobb, minél többen vannak az ellenkező nézeten levők. Ez természetesen az adott pillanatban való helytállnak, a becsületes szókimondásnak erkölcsi jelentőségét is fokozza. Tiszteletet és csodálatot kelt és a jövőre vonatkozó tanulságok levonására alkalmas. Az a kérdés már most, minő tanulságokat vonhatott le a Népszövetség jegyében tömörült gyülekezet abból a kiállásból, mely berni magyar követünk és népszövetségi megbizottunknak az Olaszországgal szemben tervezett megtorló intézkedések tárgyában mondott beszédében szinte villámként hasította végig a tanácskozó terem fülledt levegőjét? Hogy Magyarország hű marad barátaihoz, hogy Magyarország nem fog saját érdekei ellen cselekedni, azt előre képzelhette mindenki, aki hazánknak és Itáliának egymással mindig párhuzamosan haladó népszövetségi szereplését több mint tiz esztendeje figyelemmel kisérte. Ha hát azt írják világlapok, hogy hazánk állásfoglalása nem volt meglepetés, azt nyugodtan elhihetjük és pedig annál is inkább, mert korábban hír volt olvasható berni követünknek angol és francia delegátusokkal történő megbeszéléséről, amikor is valószínűleg nem az angol királyi házban bekövetkezett örvendetes családi eseményről, sem a champagnei szőllősgazdák idei ritka jó szüretjéről, hanem valószínűleg minden meglepetést kizáró, őszinte, előlegesen bejelentett állásfoglalásról folyhatott inkább diszkrét tárgyalás. Nem is meglepetés szerzése volt itt a cél, egyenes, becsületes magyar lényünkből, történelmünk vérrel megpecsételt szent emlékeiből ez természetesen következett. A villámfény, mely átcikkázott a vészfelhőktől sötét, fülledt genfi atmoszférán, vakító fényben mutatta meg ama gyülekezetnek Magyarország törhetlen élniakarását. Igen, ez volt az a tanulság, aminek levonásához, aminek átgondolásához nem is kellett sem 6-tagú, sem 14-tagú, sem kétszer 3-tagú, sem semilyen számií, önmagát kiegészíteni vagy önmagát elfogyasztani _ feljogosított komítékat választani, ezt megérthette egyszerre a plénum, az egész világ s ebből a jövőt is előre láthatta. Magyarország élni akar és élni fog. Akkor, amikor a prédájukhoz görcsösen ragaszkodók ma már a kétségbeesés fegyveréhez folyamodnak, mert érzik az igazság feltartóztathatlanul diadalának előszelét, amikor az oláhok már olyan szinte öngyilkosság számba menő egyezményt is hajlandók megkötni, amely Erdélyt a szovjethadsereg felvonulási területének hajlandó átengedni — a magyar revízió fegyveres megakadályozása céljából, akkor ám tudja meg mindenki, hogy mi is vagyunk, mi is számítunk s mi is számon tartjuk azokat, akikre valaha számítanunk lehet. Nem fegyvertársra, csak hűséges frigyestársa gondolunk, aki mellettünk lesz, amint eddig is mellettünk volt a magyar igazságért vívott, a végső diadalig meg nem szűnő küzdelmünkben. Azokat a fegyvereket, ágyuk, tankok és bombavető repülőgépek tömegét, amelyek segítségével ma Olaszország elhelyezkedést kíván szerezn inépfölöslegének, mi nem kívánjuk — ne is adódjék alkalom rá, hogy kivonunk kelljen! — a magunk segítségére igénybe venni. A mi segítségünk az isteni giazság erején kivül olyan barátokban van, akik megértettek — mint az olasz, az angol már megértette s mint a francia is előbb vagy utóbb meg fog érteni — bennünket s akik az európai civilizáció rombadöntése nélkül, tehát nem fegyverek erejével, hanem tisztességes népszavazások vagy más hasonló békés módok igénybevételével akarják és fogják hazánknak, a Duna völgyének s vele egész Európának békéjét beláthatlan hosszú időre biztosítani. Kisipar és gyáripar. (m.y.) Bornemisza Géza iparügyi miniszter nemrégiben az Ipartestületek Országos Központjának gyűlésén nagy vonásokban ismertette a koimány iparpolitikáját. A miniszter beszéde már csak azért is kell, hogy az egész ország figyelmét kiérdemelje, mert a magyar kézművesiparról szólott, tehát arról a foglalkozási ágról, amelynek művelői az országnak egyik legértékesebb társadalmi rétegét alkotják. A magyar kisipar mindenkor letéteményese volt a nemzeti törekvéseknek, törhetetlen híve a nemzeti eszmének. A régi világban a céhek voltak az önálló magyar nemzetállam gondolatának legerősebb támaszai, a negyvennyolcas és hatvanhetes idők után pedig ugyancsak a kisiparosok voltak nemcsak a városokban, de a falvakban is azok, akik ébrentartani igyekeztek a nemzeti lelkiismeretet. A kormány iparpolitikájának elsőrendű feladata ma is az, hogy ezt az értékes társadalmi réteget védje, támogassa, magát a kiváló kézművesipart pedig a haladás útjára segítse, a külfölddel versenyképessé tegye, idehaza munkaalkalmakhoz juttassa és a gyáriparral egyenlő-' rangú tényezővé tegye. Ez az utóbbi csak látszólag megoldhatatlan feladat. Helyesen utalV az igazságügyminiszter a külföldi példára és arra, hogy éppen azokban az országokban, ahol erős a gyáripar, a kézműves iparosság nemhogy elpusztult volna, hanem inkább új életre kelt, mert a gyáripar munkaalkalmakat teremt a kézművesiparosság számára is. Helyes gazdasági politikával tehát el lehet érni, hogy a gyáripar mellett virágzó, megerősödött kisipar is legyen. Rá is mutatott az iparügyi miniszter azokra a teendőkre, amelyek az új iparügyi minisztériumra ezért várnak. Első he/yen áll az ipartörvények olyan helyes módosítása, amely megvédi a kézműves ipart a nagytőkés vállalatok' fojtogató versenye ellen, másodsorban a közszál-*' lítások helyes rendszere, amely a kézművest is' munkához és keresethez juttatja, harmadsorban a kisipari hitel ügyének rendezése, azután végül a kontárkérdés megoldásával kapcsolatban az általános ipari műveltség fejlesztése. Az ipartörvény megfelelő módosítására az> intézkedések megtörténtek* a szükséges munkászőrme és kalapáruháza Pápa, Kossuth L. uica 5. Üzletátalakítása alkalmával vevőinek kivételes kedvezményt ad, dí/men/esen bocsájt rendelkezésre lOOO—lOOO pengő értéfcü közlekedési baleset Kötvényt. Árai emellett is a legolcsóbbak! latok folyamatban vannak. Az új közszállítási szabályzat máris teljesítette a kézművesiparosságnak a munkaalkalmak megteremtésére vonatkozó kívánságait. A kézműiparosság hitelkérdésének megfelelő rendezését is kilátásba helyezte a miniszter úgy, hogy a hitelképes kisiparos a jövőben gyors menetben hitelhez juthasson, ha vállalkozásához a megfelelő forgótőke hiányzik. Mindazokból, amiket Bornemisza Géza iparügyi miniszter fentemlített közgyűlési beszédében a kézműipar támogatásáról mondott, úgy a nemzet egyeteme, mint a kisiparosság szempontjából talán a legértékesebb az, ami az ipari műveltség fejlesztésére vonatkozik. Nem arról beszélt a miniszter, hogy a magyar kisiparod szakmabeli készségét és képességét kell fokozni. Ez felesleges is volna, mert hiszen a magyar kézműiparos rátermettségét, ügyességét, leleményességét az ország határain túl is ismerik és becsülik. Arról van itt szó, hogy a magyar kézműiparos fiatal embernek is módot és alkalmat kell nyújtani, hogy látókörét (szélesítse, elméleti és gyakorlati tudását gyarapítsa* és megismerkedjék mindazokkal a technikai újításokkal, amelyeknek megismerése és felhasználása nélkül nem tud lépést tartani a külföld versenyével. Nagyon helyes tehát mindaz, amit az igazságügyminiszter az ipari szakoktatás fejlesztéséről mondott. Jól tudjuk, hogy a céhek korában a fiatal iparos vándorútra kelt és külföldi országokban szerzett tapasztalatokkal gazdagon tért haza. A kormány éppen ezért gondolkodni kiván arról, hogy a fiatal iparosok közül minél többen kimehessenek külföldi tanulmányútra. Most aránylag kevesen lehetnek olyanok, akik ismereteiket tanulmányutak segítségével is gyarapíthatják, ezért továbbképző tanfolyamokkal, mintaműhelyek felállításával kiván a kormány gondoskodni az ipari műveltség fokozásáról. Egészséges gondolat az is, hogy nemcsak a tanoncok részesüljenek kiképzésben, hanem segédeknek is nemcsak joguk, hanem kötelességük is legyen magukat tovább képezni. Ezért helyes az is, hogy az önállóságnak ne csak az eltöltött munka ideje, hanem a képesség bizonyítása is feltétele legyen. Minden tekintetben nemzeti ipart kell folytatnia a magyar kézművesnek. Mesterségükben valóságos mestereknek, sőt ezermestereknek kell lenniök. Nem hiányzik ennek a célnak eléréséhez semmi más, mint az oktatás és az alkalomnyujtás ismeretek szerzésére. A kormány ezeket kívánja a kézműiparnak biztosítani. Befektetésekről akar tehát gondoskodni, amelyeket a magyar kézművesipar bizonyára kamatok kamatjával fog visszafizetni a köznek. Minden olyan befektetés, amely ezt a nagy célt szolgálja, a leghasznosabb befektetések közt is első helyet érdemel. Nem is hisszük, hogy akadna az országban bármely foglalkozási ághoz tartozó olyan ember, aki nem szives örömmel szavazná meg mindazokat az áldozatokat, amelyre a magyar kisiparnak szüksége van, hogy világviszonylatban is megállja helyét. Vadász hátizsákok, cserkészövek olcsó árban beszerezhetők a Győri böröndösnél, Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. LŐRINCZ DRI SZABÓ PÁPA DEÁK FERENC U. 1. • V

T MŰVÉSZI SZABÁS! Tisztelettel értesítem a t. közönséget, hogy úri szabóságomat megnyitottam. Készítek minden e szakmába vágó munkát a legkényesebb izlést is kielégítően, melyre Szombathelyen eltöltött hat éves üzletvezetői működésem és külföldi tanulmányutam nyújtanak garanciát. — Kérem a t. közönség szives pártfogását és bizalmát, melyet tökéletes munkával fogok viszonozni. Teljes tisztelettel: Lőrincz Antal úri szabó.