Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-09-28 / 39. szám

A dalkultura ünnepe. A Pápai Iparo3 Dalkör zászlószentelési ünnepélye. Pápa, 1935 szeptember 22. A magyar dalkulturának felemelően szép ünnepe volt vasárnap, amikor felszentelték és rendeltetésének átadták a Pápai Iparos Dalkör gyönyörű új zászlóját. Az ünnepély szinte országos jelentőségűvé vált azáltal, hogy képviseltette magát rajt az ötvenezer tagot számláló Országos Dalos Szövetség páratlan buzgalmú elnökével, Frühwirth Mátyás volt országgyűlési képviselővel. Ezenkívül tíz vendég dalárda osztozott testvéri együttérzéssel a pápai dalosok örömében, feledhetetlenné téve a napot azok számára, akik kedvelői a dalnak, a magyar nóta-költészetnek. S hogy — büszkén említjük — mennyien vannak ilyenek, tanúsága az a rengeteg közönség, amely az ünnepélyen mindvégig jelen volt. Az alábbiakban megkíséreljük hű képét megrajzolni az ünnepélynek, amely egy napra széleskörű érdeklődés központjába állította csendes kis városunkat. A zászlószentelési ünnepély. A zászlószentelési ünnepély tulajdonképen már szombaton este vette kezdetét, amikor az Iparos Dalkör szerenádot adott elnöke: Hajnóczky Ferenc, valamint a zászlóanyai tisztet betöltő felesége tiszteletére. Vasárnap reggel mozgalmas képet öltött városunk. Bármerre tekintettünk, mindenütt egyensapkás dalosokon akadt meg a szemünk. A győri Iparos Dalkör két hatalmas autóbuszon jött át az ünnepélyre; ugyancsak autóbuszon érkeztek a devecseriek: a férfi-dalárda, a vegyes dalárda, amelynek bájos női tagjai csinos egyenruhájukban általános feltűnést keltettek. Megjött az annyi felé sikerrel szerepelt marcaltői, az egyedi, a gyarmati, a takácsi (ref.) dalárda, s mint jó testvér, részt vett az ünnepélyen a helybeli Kárpát Dalkör és az evangélikus férfi-énekkar. Körülbelül négyszáz dalos. Megérkezett az ünnepélyre Frühwirth Mátyás volt országgyűlési képviselő, az Orsz. Dalos Szövetség elnöke; megjöttek továbbá a zászlót szentelő Dalkör volt kiváló karnagyai: Solymos Vendel kőszegi bencés gimn. igazgató és Németh Döme esztergomi és dr. Jámbor Mike győri bencés tanárok.-, Az ipartestület égisze alatt álló ünneplő dalkör, a vendég dalárdák, a koszorús leányok (Boros Rózsika, Csöndör Erzsébet, Dekovics Margit, Ivicsics Manci, Kapa Magdus, Kovács Jolánka, Kvokál Magdus, Molnár Manci, Pados Ilonka, Sass Irénke), az ipartestület elöljárósága az iparostanonc-iskola termeiben gyülekeztek össze, s rendekbe sorakozva — élen a begöngyölt zászlót vivővel — ragyogó őszi napsütésben háromnegyed tiz óra tájban innen indultak el a plebánia-templomban tartandó zászlószentelési ünnepélyre. Az impozáns menet előtt két kis leány szalagot kifeszítve haladt, amelyre a következő jelmondat volt felírva: »Imádkozzál és dolgozzák. A Széchenyi-térre érve, felvirágozott fogatán csatlakozott a menethez a zászlóanya: Hajnóczky Ferencné, kinek balján az ünneplő dalkör karnagya: Szekeres Lajos foglalt helyet. , A plebánia-templom előtt rövid időre megállt a menet, s elzengte az Iparos Dalkör jeligéjét, azután — kisérve az érdeklődők sokaságától — bevonult a templomba, hol kezdetét vette az istentisztelet. Solymos Vendel bencés igazgató megjelenvén a szószéken, elsőben mélyen szántó alkalmi szentbeszédet mondott, melyben a zászlót mint a hazaszeretet és vallásosság szimbólumát méltatta. Lejöve a szószékről, a szentélyben megáldotta és beszentelte a zászlót, melyre azután a zászlóanya felkötötte szalagját. Majd Solymos Vendel szentmisét celeb

1^ rált, mely alatt a devecseri vegyeskar és a győri Iparos Dalkör egekbe szárnyaló énekével emelte az áhítatot. A lélekemelő istentiszteletet a Himnusz felséges akkordjai zárták be. Ezek után a közönség az immár felszentelt zászlóval átvonult a Jókai Mozgószinházba, ahol tovább folytatták az ünnepélyt. Az ünnepély közreműködőivel a színpadon elhelyezkedett} pápai Iparos Dalkör itt elsősorban elzengte a Magyar Hiszekegyet, aminek elhangzása után Hajnóczky elnök üdvözölte a megjelenteket, s lendületes szavakkal átadta a zászlót a dalkörnek, amelynek nevében annak egyik régi, érdemes tagja, Pethő Endre tett szép kis beszédben fogadalmat, hogy a zászlót szeplőtlen tisztaságában meg fogják őrizni. — Hamuth János polgármester a város nevében szólalt fel. Bensőséges szavakkal köszöntötte az ünneplő dalkört, reámutatván az érdemekre, amelyeket városunkban a dalkultúra terén szerzett. — Jamnitzky Nándor, a dalkör főtitkára nagy gonddal, formásán megszerkesztett jelentésében a dalkör tiz éves működését ismertette. A dalárdát ezelőtt tizenöt esztendővel tulajdonképen a hadviselt iparosok alakították, s eredetileg temetési énekkar volt. Solymos Vendel bencés tanár, karnagy érdeme, hogy az énekkart iparos dalkörré szervezte át, s a nyilvánosság elé lépve, már kezdetben is jelentékeny sikereket ért el. — Az ünnepi beszédet dr. Sulyok Dezső orszgy. képviselő tartotta. A magyar dal mindenkor a nemzet érzelmeinek a kifejezője volt. A dalban szólalt meg a nemzet öröme, bánata, ebből ismerték meg a hozzánk jövő idegenek a nemzet lelkét. Nagy érték a dal, amelyet ápolnunk, kultiválnunk kell. Szeretettel köszönti az ünneplő dalkört, és további működéséhez gazdag sikereket kiván. A kiváló szónoki művészettel előadott, mesterien megkonstruált beszéd nagy hatást tett a színházat zsúfolásig megtöltő közönségre, amely végezetül zúgó tapsokban tört ki. — Frühwirth Mátyás az Országos Dalos Szövetség üdvözletét tolmácsolta. A magyar dal — mondá — az a nemzetközi nyelv, amelyet mindenki megért. Az idegenek ezen keresztül ismernek meg bennünket. A magyar dalkultúra ápolása tehát hazafias kötelesség is. Beszéde végén a dalkör legrégibb dalosainak: Bartha József, Kerekes Károly, Kiss Pál, Laluk Ferenc, Mudra József, Paál Imre, Pethő Endre, Réfi István, Szalay Ferenc, Szalmásy Antal, Tóth József, Zsuppán Istvánnak kitüntető okmányt nyújtott át. — Solymos Vendel, mint a dalkör átszervezője, üdvözli a szivéhez nőtt dalárdát, majd a győri Egyetértés nevében annak titkára, a devecseri Kat. Dalárda nevében pedig vitéz Nóvák Lajos plébános, elnök köszönti a testvér dalegyesületet. A Himf^logSP annyit a vágy és a remény, hogy 3, 6, 52 vagy 24 P-t befektessen havonta a m. kir. osztálysorsjátékba? Sokezer ember: nő, férfi, fiatal, öreg, szegény, gazdag azt állítja, hogy igen, és nagyon célszerű, mert tlOl nyerhet ma egyszerre öly óriási összeget, mint az osztálysorsjátékon? Ennélfogva rendeljen, vagy vegyen Ön is még ma egy sorsjegyet bármelyik főárusítónál. Megfizetni van idő, legkésőbb a húzás előtt. Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyenlő a nyerési esélye! Húzás már október 19-én kezdődik. | Új sorsjáték... új reménységI (Mh ) Ki tudja mit rejteget a jövő az Ön számára ! nusz eléneklésével, illetőleg a zászlószögek beverésével az ünnepély délután egy óra tájban véget ért. Hangverseny a sportpályán. Délután 4 órakor hangverseny volt a ligeti sportpályán, hova az iparostanonc-iskolai gyülekező helyről katonás rendben vonultak fel a dalárdák. Mikor a dalárdák Frühwirth Mátyás és Hajnóczky Ferenc elnökökkel élükön felsorakoztak a sportpályán, a tribünt és a földszinti helyeket zsúfolásig betöltő rengeteg közönség nagy ovációval fogadta őket. Frühwirth Mátyás, Solymos Vendel és a Kárpát Dalkör nevében szóló dr. Nagy György üdvözlő szavai után a dalárdák sorjában elzengték jeligéjüket, azután minden egyes dalárda elénekelt néhány, szabadon választott dalt. Minden dalárda — a legegyszerűbb falusi dalárda is — elismerésre méltót produkált, de a közönségnek talán mégis legjobban tetszett a Győri Iparos Dalkör és a Győri Egyetértés, amelyek a legnehezebb feladatot is bravúrosan oldották meg. Néhány dalt Jakasics Sándor győri karmester vezényletével az egyesített énekkar is adott elő zajos tetszés mellett. Erősen esteledett már, amikor Hajnóczky elnök köszönő szavai és az egyesített énekkar Himnusza után a dalárdák levonultak a pályáról, és oszladozni kezdett az óriási közönség. * * * A krónikához tartozik annak megemlítése is, hogy a dalárdák koszorús leányaiknak vasárnap este szerenádot adtak, azután ellátogattak a Griffbe, ahol a Pápai Iparos Dalkör ünnepet befejező táncmulatsága zajlott le nagy sikerrel. * * * A gyönyörű zászló nehéz fehér moáré-selyemből készült; egyik oldalán Szűz Mária képe van selyemmel behimezve, ölében a gyermek Jézussal, továbbá a magyar korona és a magyar címer ; körül a következő felirattal: Pápai Iparos Dalkör — 'Istennel a Hazáért és Királyért. A másik oldalon: középen a líra, a sarokban iparos-jelvények; körül a Dalkör jelmondata: Dalt zengjetek, hogy buzgalmunk sikerétől viruljon szép hazánk! — Készítette: Oberbauer budapesti cég. N. P. ÚJDONSÁGOK. Fábián Imre. Nagy megdöbbenést keltett város szerte az a múlt szombat délelőtt elterjedt hír, hogy Fábián Imre, a helybeli m. kir. dohánygyár igazgatója az irgalmasok kórházában súlyos műtét után, amelynek -F- sajnos — nagyon is elkésve vetette magát alá hashártyagyulladás miatt, munkás élete 57-ik évében elhunyt. Fábián Imre városunk szülötte volt, itt végezte a középiskolát a bencés, illetve a felső osztályokat a ref. gimnáziumban és érettségi letétele után mindjárt a helybeli dohánygyárba lépett be, mint gyakornok. 14 évig működött már nagy szorgalommal és szakértéssel a dohánygyártás terén, mikor a világháború kiragadta rendes munkája területéről. Mint a m. kir. III./20. v. népfölkelő gyalogzászlóalj tisztje hősiesen kivette részét a szerb, montenegrói és olasz fronton csapata minden küzdelméből és szenvedéséből s mint a III. o. katonai érdemkereszttel s több más kitüntetéssel dekorált főhadnagy szerelt le. Aztán folytatta polgári munkáját, mely nagy részben hozzájárult dohánygyárunk országosan ismert hírneve megalapításához és fenntartásához. Nincs féléve annak, hogy hírt adtunk végleges igazgatói megbízatásáról s most mikor elérte a végleges vezető tisztét, az égi Vezető keze elvezette ebből a világból nagy bánatára szerető hitvesének sz. Mészáros Máriának, testvérének Fábián Antal földmivelőnek, rokonainak, jó barátainak, gyászára az intézménynek, amelynek élén állt, fájdalmára alárendeltjeinek, akik benne az igazságos, jóindulatú főnököt becsülték. Hétfőn délután lefolyt temetésére százával zarándokoltak a pápaiak a kálváriasirkertbe, melynek kápolnája előtt Németh József apátplébános végezte a gyászszertartást. Koporsóját elborították hozzátartozói, kartársai, a munkások, a jóbarátok és ismerősök, köztük a volt hűséges húszas bajtársak koszorúi és virágai is. Megásott sirja körül ott állt a dohánygyár 800 főnyi személyzete s meghatva vett búcsút időnek előtte örökre eltávozott szeretett igazgatójától. Mi is búcsúzunk tőled, kedves Imrénk. Legyen csendes pihenésed és áldott emlékezeted!