Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-09-28 / 39. szám

J&arisnyán nem szalad le többé a szem a harisnyatartónál. Készül minden színárnyalatban. Kizárólag kapható csak ^ivaiúrufiászában wmm forrott Horthy Miklós Magyarország főméltósagú Kormányzójának személyével. A nemzet minden tagja hódoló szeretettel és bizalommal tekint reá a magyar nemzeti gondolat élő megszemélyesítőjére. Politikai vezéremnek Gömbös Gyula miniszterelnök urat vallom, ezzel meg is határoztam azt az irányt, amelyet követni fogok. Meggyőződésem, hogy azok az elvek, ame^ lyeket ő hirdet, a nemzet érdkekeit szolgálják. És azon az úton, amelyen a nemzet újjászületése felé haladunk, az ő nagyarányú nemzeti munkatervének egyes pontjai lesznek a mérföldkövek. Minden erőmmel igyekszem ezt az irányzatot szolgálni, amelynek bölcsőjénél ott álltam Szegeden, 1919 tavaszán. (Éljenzés.) Bizom benne, hogy az ő vezetésével eljutunk a magyar feltámadáshoz, de csak akkor, ha minden erőnket a nemzeti öncélúság szolgálatába állítjuk, elmélyedünk nemzetünk problémáiba és kicsinyes magánérdekeink fölé minden körülmények között az egyetemes érdekeket helyezzük. T. T. B. Magamat az önkormányzat, a vármegye gyermekének tekintem. Családom évszázadok óta vesz tevékeny részt a vármegyei életben. A tradíciók és régi nagyok tiszteletében nevelkedtem. Az önkormányzatot tiszteletben kívánom tartani, azt szeretném, ha visszatérne a 30-as, 40-es évek megyegyűléseinek izzó hazafias hangulata, emelkedett nivója s a vármegyei élet ismét az országos politika kimeríthetetlen erőtartalékává válna. Mint a nemzeti egység hive, száműzni szeretném ebből a teremből a pártpolitikát. (Éljenjzés.) Az egyes embereket nem pártállásuk, hanem kizárólag érdemeik és munkásságuk szerint fogom elbírálni. A véleményszabadságot tisztelni fogom. A jóindulatú bírálatot köszönettel fogadom, különösen attól, aki jobbat tud ajánlani, itt emlékeztetek azonban Széchenyi István oly sokszor hangoztatott szavaira: »Ha nem is vagyunk egy véleményüek, — magyarok maradunk azért mégis mindnyájan, mit soha nem kellene felednünk«. Arra fogok törekedni, hogy a törvényhatósági bizottság minden tagját a közös munkába való részvételre bírjam, ha valakit polgártársai bizalma ebbe a pozícióba emel, ez egyszersmint kötelességet is jelent, a munka kötelezettséget. A törvényhatósági bizottság a vármegye képviseleti szerve, amelyre a közönség bizalommal tekint. Ennek a testületnek fenn kell tartania az összeköttetést a vármegye minden rendű és rangú polgáraival. Ez a testület, amely erős szelekció révén jött össze, joggal kívánhatja meg magának a vármegye vezetésének jogát, ezt gyakorolnia is kell, nehogy felelőtlen és tanulatlan elemek kezébe kerüljön az irányítás. Úgy a köz-, mint a magánéletben a valláserkölcsi szempontokat kívánom érvényesíteni. Magam hithű katolikus vagyok, de meggyőződésem, hogy a nemzeti egység útjában áll az, aki felekezeti ellentétet szít. (Ügy van, úgy van!) Az igazi vallásosság örvendetes módon nyer tért a lelkekben és mentől több az igazán vallásos ember, annál kevésbbé lesz ez a kérdés kiélezve. T. T. B. Az eddigiekben programmom általános részeit adtam. A részletekről csak röviden szólok. A nemzeti munkaterv 11. pontja gyors és a nép szeretetétől áthatott közigazgatást kiván. Addig is, mig a közigazgatás törvényhozásilag még jobban egyszerüsíttetik, arra kérem a vármegye tisztviselői karát, hogy ahol ez csak keresztülvihető, a bürokratikus formaságok mellőzésével intézze el a hozzáforduló polgárok ügyeit. Azt szeretném, ha a tisztviLŐWY BUTÖRARUHAZ GYÖR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. selők szeretettel és megértéssel érintkeznének a nehéz terhek alatt nyögő közönséggel, mely sokszor félve lépi át a hivatal küszöbét. Amerika a közelmúltban ezt a jelszót adta ki: »mosolyogjunk«. A mosolyt, az előzékenységet hálásan nyugtázza az élet küzdelmeiben elgyötört polgár. Tudom, hogy a vármegye tisztviselői kara megértéssel fogja eme törekvéseimet fogadni. Agrárországunkban fontosságuknál fogva első helyen a mezőgazdaság kérdései állanak. A háborút követő jó konjunktura rövid farsangjára elkövetkezett nagyböjt szomorú napjait éljük, egy szinte példátlanul súlyos gazdasági válság seperte végig a világot, mely nem torpant meg a gazdag külföldi államok kapui előtt sem, annál inkább sújtotta szegény megcsonkított hazánkat. Úgy a közületek, mint a magángazdaságok adósságok terhei alatt nyögnek. Az adóterhek rendkívül súlyosak. A kormány minden elkövethetőt megtesz a mezőgazdaság talpraállítása érdekében, — igyekezete új piacok feltárására és a régiek megtartására irányul. A római szerződésnek köszönhetjük, hogy búzafeleslegeinket jóval a világpiaci árak felett tudjuk elhelyezni. A védettséggel nyugalmi állapot teremtetett és folyamatban van a gazdaadósságok végleges rendezése. Az utóbbi évek talán legjobban bevált állami akciója a minőségi búzatermelés nagy haladást jelent termelésünk egyöntetűvé tétele terén. A falusi lakosság érdekében szociális téren azonban még sok a tennivaló. A falu szomorú egészségügyi viszonyain változtatni kell, szégyenkezve látjuk a statisztikából, hogy Európa államai közül csaknem hazánkban a legnagyobb a tüdővész és a gyermekhalandóság. A birtokmegoszlás egészségesebb kialakításának előmozdítására kezdeményezte a kormány a telepítési politikát. A mezőgazdasági munkásosztály emberibb sorsba juttatása fontos állami feladat, ez a réteg, amely alsó támasza nemzeti életünknek, súlyos tél előtt áll. Elemi csapások folytán önhibáján kivül jutott ebbe a helyzetbe, itt az állam szükségmunkák juttatásával fog segíteni, de a társadalomnak is fel kell figyelnie erre a szomorú tényre és aki úgy érzi, hogy őt jó sorsa az élet naposabb oldalára sodorta, tegye meg kötelességét szűkölködő embertársaival szemben. Úgyszintén fontos feladatnak tartom a mezőgazdasági lakosság szaktudásának emelését. Itt a vármegyei gazdasági felügyelőségnek van fontos szerepe. A kereskedők és iparosok nemzeti szempontból nagy értéket jelentő osztályai súlyos harcot vívnak a nehéz viszonyokkal, a magángazdaságok tehermentesítésétől remélhetik kereseti forrásaik szaporítását. Igen nagy fontosságot tulajdonítok annak, hogy| a vármegye jelenleg nagyrészt elhasznált állapotban levő útjai fokozatosan jó karba hoISKOLA táskák vászonból 110-től ISKOLÁ-börönd erőlemezből 150 tői ISiiOLA-aktatáska bőrből 450-től Kapható a SZAKKÉPZETT BÖRÖNDÖSNÉL Pápán, Kossuth Lajos-utca 22. szám alatt. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR. zassanak. A jó út emeli az idegenforgalmat, vármegyénk természeti szépségei, különösen a Bakony vidéke talán a rossz utak miatt nem részesülnek megérdemelt méltánylásban. Gondoskodásom tárgyát fogja képezni, hogy; a községeknek villamos áram szolgáltatá sával kapcsolatos kérdései, — mint az áruszállítási és bélyegilleték viselésének kérdése, — a közületek által megvásárolt árammérő órák karbantartási díjának viselési kötelezettsége a m. kir. kormánynál jelenben felülvizsgálat alatt álló szabályrendelet útján megnyugtatóan szabályoztassanak, s általában a szerződés minden pontjánál mindenkor figyelembe vétessék az egyes községek teherbíró képessége. (Éljenzés.) T. T. B. A mai idők nem alkalmasak arra, hogy minden részletre kiterjedő programmot adhassak. Vezérem szerint minden programm úgyis csak annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Igyekezni fogok azokat a feladatokat, amelyek felmerülnek, becsületes munkával megoldani. Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelyik a jövő Magyarországát szeretné felépíteni, összetartással, szeretettel, szociális érzéstől eltelve. De úgy érezzük, hogy az a szűk keret, melyet nekünk Trianon meghagyott, nem elég arra, hogy itt nemzeti életünket kifejthessük. Revízióra van szükség, hogy visszanyerhessük a Duna völgyében azt a szerepet, melyet ott ezer évig vittünk. (Nagy éljenzés.) A revízió bekövetkeztéhez kell egy kedvező külpolitikai helyzet és kellenek itt az országban olyan viszonyok, olyan közállapotok, amelyekre a határon túli minden magyar és nem magyar testvérünk vágyakozva nézzen. Itt szónoklatokra és belső propagandára alig van szükség, hisz a revízió kérdésében egységes a nemzet, de igenis szükségünk van ezeknek a viszonyoknak a megteremtéséhez minden igaz magyar ember munkájára és áldozatkész hazaszeretetére. Ehhez a munkához ajánlom fel én is csekély erőmet és ehhez kérem a T. T. B. támogatását! A közgyűlés tagjai osztatlan érdeklődéssel hallgatták a főispán meggyőződéssel és hévvel előadott székfoglalóját, melyet a végén is zajosan megéljeneztek. Üdvözlések. Beszéde elhangzása után a vármegyei tisztikar nevében dr. Kenessey Zoltán főjegyző üdvözölte belsőséges szép szavakban az új főispánt. Nem homo novust köszöntenek benne a közigazgatás terén, hisz mint tisztviselő résztvett a legfőbb irányításban és gyakorlatilag is részt vett a törvényhatósági életben is. Bár távolból jött, nem idegen, mert anyai ágon ősei veszprémmegyeiek voltak s most csak a 80 év előtti kapcsolatok újulnak meg. Szives jóindulatába ajánlja a tisztikart, mely teljes erejével és a legjobb tudásával kivánja őt támogatni munkájában. A törvényhatósági bizottság tagjainak érzelmeit dr. Lukcsics József prelátus-kanonok tolmácsolta a főispán előtt magas színvonalú beszédben. A népek nyugtalanságának idejében, amikor epedve várja mindenki sorsának jobbra fordulását, örömmel köszönt mindenki a világháború zivataraiban megedzett férfiút a vármegye kormányzatának élén. Tudják, hogy a főispánságot nem csak decorumnak, de officiumnak fogja tekinteni. Majd visszapillantást vetve a vármegye múltjára, nemzeti életünkben való szerepére, kultúrájára, melynek fontos tényezőjeként a pápai főiskolát is kiemelte, szívből kívánt hogy az a frigy, amelyet most köt a beiktatott főispán a vármegyével, elszakíthatatlan legyen.