Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-09-21 / 38. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. g Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Ttfadar könyv- és papirkereskedésében. Szinte párhuzamosan futnak immár a la­pokban az olasz csapatszállításokról és az angol hadi készülődésekről szóló hirek. Az olasz híradások megszokottak már, fel se tűn­nek, egész természetesnek találja mindenki őket. Olaszország többször és nyíltan meg is mondotta: ő hódítani akar, Abessziniát, illetve annak nagy és gyarmati célra alkal­mas területeit, akarja — minő jogon? kér­dezheti valaki és felel rá az ötezeréves világ­történelem: az erősebb, a nemcsak anyagiak­ban, de mindenekfelett szellemiekben erősebb jogán — magának megszerezni. Hozzájárul-e ehhez a Népszövetség avagy nem (csak záró­jelben mondjuk, hogy ha hivatalosan hozzá­járulna, akkor bizony ellentétbe jutna meg­állapított céljaival, ama dicső, általunk jól ismert alapszabályaival), az ma már közöm­bös Olaszországra, nemcsak nemzeti hírneve, de hozott nagy áldozataira való tekintettel is^ neki immár alig van más választása, mint ha­ladni a megkezdett úton. A visszavonulási nemcsak kormány vagy kormányzati rendszer­bukást, de talán nemzeti katasztrófát is je­lentene számára. Ha így Olaszország dolga tiszta világosan áll mindenki előtt, annál ti­tokzatosabb, annál nyugtalanítóbb az a hadi­készülődés, amit Anglia végez s amiről — mint bevezetőleg irtuk — immár az olaszoké­val szinte párhuzamosan jelennek meg a félel­metes híradások. Hol Gibraltárról, hol Mál­táról, hol Egyiptomról szól az ének, az Északi tengeri flotta nem skót vizeken, hanem a Földközi tengerre megy »gyakorlatra«, lovas ezredek, gyalogos gárdák szállnak hajóra, hangsúlyoztatásán megtudjuk, amit amúgy is tudtunk, hogy Málta bevehetetlen, — Gibral­tárról ezt nem is kell külön emlegetni, — összeszámolják a harci egységeket, felmérik az erőket, mintha nagy-nagy tengeri csatára volna kilátás, aminőt még a világháborúban sem vivtak meg. És éppen mert a tengeren a világháború is aránylag csak kisebb vér­fürdőt produkált, mivel tudjuk, mert láttuk, mennyire félti minden hatalom a maga flottá­ját nagy, nyilt tengeri ütközetbe belevinni,; azért áll a világ értetlenül a most lejátszódó hadi készület előtt. Hogy Olaszország akarná Angliát, a világ legerősebb tengeri hatalmát, a Földközi tenger, az Atlanti óceán, az egész világ urát megtámadni, azt badarság volna feltételezni, viszont az is alig volna érthető,* hogy Anglia egy barbár-ország védelmében az egész európai civilizáció bukását akarná fel­idézni. A francia sajtó idegességében ezúttal az egész világ nyugtalansága jut kifejezésre. Elképzelhetetlennek, az angol józansággal, fö­lényes okossággal összeférhetetlennek tartjuk, hogy ezek a hadi készülődések valóban harci célra szolgáljanak, inkább hisszük, hogy a világhatalom nagyságához mért óvatossági rendszabályok ezek, nehogy az ő érdekei bár­hol a világon is veszélyeztetve legyenek. Olasz­ország, amint többszőr kinyilatkoztatta, ezt nem szándékszik tennij s ez esetben — higy­jük legalább — Anglia is hagyni fogja, TiQgy a maga érdekei javára Olaszország tegyen, amit akar, tegye azt, amire már eddig egy fél­milliárdos költségbe verte bele magát. ISKOLA -táskák vászonból r 10-től ISKOLA -börönd erőlemezből 1'50-től ISKOLA -aktatáska bőrből 450-től ii »• «• Kapható a SZAKKEPZETT B0R0ND0SNEL Pápán, Kossuth Lajos-utca 22. szám alatt. 1932—1935. A Gömbös kormány három­esztendei működése. Az egész ország közvéleményének érdek­lődése fogadja a sajtóban ismeretlenül is oly sokszor pertraktált »Kék könyvet«, amely 1932—35. A Gömbös-kormány három évi mun­kássága« címmel most jelent meg. A könyv rendkívül értékes dokumentuma annak a törté­nelmi jelentőségű nemzetépítő munkának, ame­lyet a vitéz Gömbös Gyula vezetése alatt álló kormány 1932 óta a legnehezebb körülmények között teljes eredményességgel végzett el, egy­ben pedig frappáns válasz azokra az ellenzéki támadásokra, amelyek a tényekre való tekintet nélkül, egyéni célokat és hatalmi törekvéseket szolgálva, igaztalan kritikával illetik három esz­tendő nagyszabású munkateljesítményeit. A Kék könyv bevezetésében vázolja a vi­lágkrizis kulminálása folytán a Gömbös-kor­mány uralomrajutásakor Magyarországra nehe­zedő állapotokat; gazdasági elszigeteltségünket, külpolitikai izoláltságunkat, a mezőgazdasági ter­melés válságát, pénzügyi bajainkat, amit súlyos­bított a jövőbe vetett bizalom teljes hiánya is. A Gömbös-kormány első feladata ennek a biza­lomnak helyreállítása volt, a legsürgősebb gaz­dasági, pénzügyi és szociális problémák azon­nali megoldásával, valamint a 95 pontba fog­lalt Nemzeti Munkaterv megállapításával. A három esztendei belső politikai munka, amely vitéz Gömbös Gyula históriai jelentőségű rádiószózatával a Nemzeti Egység és nemzeti öncélúság szellemében indult meg, biztosította az országban a rend, nyugalom és biztonság uralmát, amikor egész Európát pártharcok, sőt polgárháborúk dúlták fel. Államháztartásunk rendbejött s fokozatosan halad a teljes kiegyen­súlyozás fel. A pengő vásárlóereje csorbítatlan maradt. A gazdasági élet vérkeringése nagymé­retű közmunkák, kedvező külkereskedelmi kap­csolatok és a helyes devizagazdálkodás követ­keztében újból megindult. A védettséggiel a gaz­datartozások súlyos terhei alól szabadult fel az agrárius termelőréteg, amelynek a római szerződés az exportfelesleg világpiaci árakon felül való elhelyezésével megfelelő gabonaára­kat biztosított. A Kék Könyvnek a külpolitikára vonatkozó része különösen kiemeli a Gömbös-kormány leg­nagyobb eredményét, amely nemcsak csonkaor­szágunk, de az egyetemes magyarság legszen­tebb törekvését emelte többé el nem mellőzhető kérdéssé: a revízió gondolatának határozott han­goztatását. Ezt a célt szolgálta vitéz Gömbös Gyula a régi barátságok megerősítésével: olasz­országi, ausztriai, németországi, lengyelországi és bulgáriai tárgyalásaival, amelyek által sike­rült külpolitikai elszigeteltségünket megszün­tetni. Részletesen foglalkozik a könyv a gazdaság­politika háromesztendei eredményeivel, külön tárgyalva a kormány pénzügyi politikai, agrár­politikai, kereskedelmi és ipari politikai intézke­déseit, Kétségtelenül a közölt hivatalos adatok szerint, hogy a kormány az államháztartásban rendet teremtett, a költségvetésben megvalósí­totta a realitást, a deficitet évről-évre csökken­tette és így biztos lépésekkel halad a budget egyensúlyának helyreállítása felé. A gazdasági élet egészségtelen korlátozása nélkül a kormány­zati ellenőrzés és felügyelet 115 millió pengő­vel csökkentette a lakosság közterheit s a he­lyes és célravezető takarékosság mellett bizto­sította az igazságos és arányos adóztatás elvét, nem feledkezvén meg a többgyermekes csalá­dok, hadirokkantak, általában pedig a kisembe­rekkel szemben a szociális jellegű kedvezmé­nyekről. A teljesen befagyott hitelélet merevsége felengedett s a hitelellátás fokról-fokra ismét megindult. Lényegesen csökkentette a kormány a kamatterheket s célszerű intézkedései követ­keztében a transzferalapban gyümölcsözetlenül hevert pénz ismét visszaáramlott gazdasági vér­keringésünkbe. A külföldi pénzügyi összeomlá­sok idején hitel szervezetünk szilárdan megál­lott s a helyes devizapolitika eredményeképpen sikerült a pengő belső yásárló erejét meg­őrizni, úgy, hogy külföldi értékelése emelkedett. Legfőbb gondját képezte a kormánynak a magyar gazdatársadalom nehéz helyzetének orvoslása. Nagy lépésekkel haladt előre mező­gazdaságunk átszervezése a piacképes minőségi termelés irányában. Sikerült a kormány érté­kesítési politikájának az agrártermények árszín­vonalát újból felemelni. Ezen a téren valósággal nemzetmentő jelentősége volt vitéz Gömbös Gyula római megegyezésének, amely biztosította a magyar gabonafölöslegek elhelyezését és az áraknak világparitáson felül való állandósítását. A kormány kereskedelempolitikai aktivitá­sának eredménye mutatkozik abban, hogy ke­reskedelmi mérlegünk ismét kedvezően alakul. Mig három év előtt csak hat millió pengő volt a kiviteli többlet, 1933-ban már 78.7, 1934-ben pedig 6.5 millió. De növekedett külforgalmunk volumenje is 1932 óta közel 100 millió P-veL Közlekedési politikáját a kormány teljesen a gazdasági élet szolgálatába állította. Örven­detesen fellendült idegenforgalmunk, erőteljesen fejlődött gyáriparunk, amit az iparban foglalkoz­tatottak számának 20—25<y 0-os emelkedése bi­zonyít. A belső nyersanyagszükséglet 75o/ 0-át hazai anyagokkal látjuk el, megindult a kis- és középipar helyzetének intézményes javítása s az ipari munkásság szociális felemelkedése az állam gondoskodásának tárgya lett. i T k s! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű vásárló közönséget, hogy a mai igények­nek megfelelően átalakított üzletemben a legnemesebb prémektől a legolcsóbb szőrméig óriási raktárt tartok. Műhelyemben pedig a legkényesebb izlést is kielégítő legmodernebb szőrme-bundákat készítem a legolcsóbb áron. — Egyben felhívom becses figyelmüket a vezető világ­márkájú Borsalino kalapokra, amelyeknek pápai egyed­árusítója vagyok, valamint egyéb férfikalapokból álló óriási raktáramra, nevezetesen Gyukits, Pichler és egyéb márkájú kalapokra, melyeket már 4 PTŐS áron is árusítok. Kérve szíves látogatásukat, vagyok teljes tisztelettel: Spielmann Manó szűcsmester Pápa,KossutlMitca5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom