Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-08-31 / 35. szám

XXXII. évfolyam Pápa, 1935 augusztus 31 Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. B5fizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papírkereskedésében. Magyar gyermek — magyar jövendő. (my) Régen megállapított és elfogadott igazság az, hogy a nemzet igazi jövője, sorsának alakulása és mikénti boldogulása jelentős mértékben függ attól: miképen védi, ápolja és oltalmazza a nemzet terebélyes fájának legfrissebb, leggyengébb gyümölcseit: a gyermekeket. Mert a nemzet igazi jövője a gyermek, ez az a nagy kincs, amelyre minden nép és minden ország gondosan ügyel, mert jól tudja, hogy ez az ifjú nemzedék saját jövőjét, a nemzeti élet folytonosságát és megerősödését jelenti. Ezért van különös fontossága annak az ünnepségnek, amelyen az egész magyar közvélemény, élén Magyarország kormányzójával őszinte szeretettel áldozott a sokgyermekes magyar anyáknak, azoknak a magyar asszonyoknak, akik a legtöbb gyermekkel, a szebb jövendő legtöbb zálogával ajándékozták meg a hazát. Ez a szép ünnepség is tanúbizonysága annak, hogy a magyar nemzet féltő gonddal és aggódó szeretettel veszi körül a magyar gyermekeket, igyekszik számukra a trianoni sors keserűségeit enyhíteni s őket a jövő küzdelmei számára edzeni, erősíteni. A magyar gyermek a nemzet legnagyobb kincse! Ezt az igazságot ismerte fel és szolgálja következetesen a Gömbös-kormány politikája is. Nagyon-nagy szükségünk van a magyar gyermekekre, a magyar gyermekek minél nagyobb számára, mert kétségtelen, hogy a magyar nép csak akkor szerezheti,' vissza a reáváró vezető szerepet a Kárpátok medencéjében, csak akkor vállalhatja súlyos történelmi feladatait, amelyek ezer éven keresztül nemzetünk létét biztosították, ha a magyarság állandó szaporodás révén elegendő súllyal, tekintéllyel, hogy úgymondjuk: feszítőerővel rendelkezik ahhoz, hogy a történelem által számára kijelölt földrajzi kereteket kitöltse. Hiába dúslakodik a legnagyobb jólétben és gazdagságban valamely nép, ha természetes szaporodása csökkenést mutat, ha a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát s a körülötte levő nemzetek erősebb szaporodása állandó félelemben és rettegésben tartja. A legjobb példa erre a hatalmas és gazdag Franciaország, amelynek népe mintha még mindig nem heverte volna ki a több mint száz év előtti napoleoni háborúk rettenetes vérveszteségeit s amelynek lakossága e háborúk óta úgyszólván alig mutat növekedést. Ez a gyenge szaporodási képesség a francia kormányok és a francia társadalom legnagyobb gondja, mert közben a szomszédok, elsősorban Németország lakossága erősen szaporodott s a franciák méltán féltik nemzeti jövendőjüket e nagy népi betegségtől. Ezért képezi a Gömbös-kormány Nemzeti Munkatervének egyik legfontosabb részét a magyar gyermekek védelme és különösen a harc a legveszedelmesebb népbetegség: az egyke ellen. A kormány földbirtokpolitikai elgondolásai, amelyek a hitbizományok reformjával, a telepítéssel, paraszthitbizományok létesítésével szaporítani akarják az önálló és boldogulásra képes magyar földmíves-családok számát, ezt a célt szolgálják. Erre a körülményre utalt kormányzó urunk is az anyák ünnepén elmondott gyönyörű beszédében. A kormány szociálpolitikája tehát, amely igazságossá akarja tenni a nemzeti jövedelem eloszlását, könnyíteni kiván a dolgozó kisemberek terhein, biztosítani óhajtja a legszegényebb családok megélhetését is, mindmind a magyar gyermekek védelmét szolgálja, küzdeni kiván a nemzet jövőjét sorvasztó egyke ellen. Ugyancsak ezt a nagy nemzeti célt szolgálják a kormánynak azok az intézkedései is, amelyek a magyar falvak elhanyagolt szociális viszonyait, a falusi egészségügyet óhajtják megjavítani. Ha ezek az intézkedések' mind megvalósulnak, rendkívüli mértékben | fognak hozzájárulni a csecsemők és kisgyeri mekek ma még igen nagy halálozási arányszámának csökkentéséhez. Ez a politika, amely a magyar falvakba kultúrát, egészséges ivóvizet, jó lakásokat és a modern élet közhasznú vívmányait akarja meghonosítani, a magyar gyermekeket védi elsősorban s ezen az úton a szebb és boldogabb magyar jövendőt készíti elő. A város költségvetése. Pápa város 1936. évi költségvetési előirányzata, mely legközelebb már képviselőtestületi tárgyalás alá kerül, a józan takarékosság és becsületes alkotniakarásnak abban a szellemében készült el, mely a város háztartásának vezetésében újabban úrrá lett. Pár tételére a költségvetésnek a következőkben tesszük meg megjegyzéseinket: A tisztviselői fizetésekkel kapcsolatban ismételten kifejezésre juttatjuk azt a véleményünket, hogy az üresedésben levő állások véglegesen betöltendők. így kívánja ezt a rend is, de — fiatalabb alkalmazottak előmeneteléről lévén szó — a magasabb szociális érdek is. Érdemesnek tartjuk a megemlítésre, hogy a városnak (és üzemeinek) 164 alkalmazottja, 35 nyugdíjasa és 8 kegydíjasa van. EN TE is rr O is VÁSÁROLJUNK ACORSÓ DIVATÁRUHÁZ (Postával szemben) §zombaíon, 31 "én kezdődő és 13 napig tartó FILLÉRES NAPJAIN Beiratásnál keresse fel üzletünket! inget, nyakkendőt és kötöttárút. Mi az idény kezdetén adunk módot arra, hogy olcsón vehesse meg azokat az őszi és téli dolgokat, amire szüksége van. — Vasárnapi kirakatainkban hihetetlen olcsó árainkról már meggyőződhet. CSAK HIBÁTLAN ÁRUK! Ellensége pénzének, ha most nem vásárol! A tűzrendészetnél tételt kellene beállítani a fecskendőcsövek javítására, illetve újak beszerzésére, mert e téren a legutóbbi zrinyiutcai tűznél a közönség nem valami kedvező tapasztalatokat szerzett. Üj tételként szerepel az egészségügyi kiadásoknál az irgalmas kórház 1200 P-s segélye, amit a rend által végzett, lapunkban részletesen ismertetett beruházások némi ellenszolgáltatásaként csak helyeselni lehet. Az iskolai segélyek tavalyi összégükben hagyattak meg. Szerény méretükben a város anyagi helyzetéhez mért szerény ellenszolgáltatásnak tekintendők nem a végzett kultúrális munkáért, de azért az anyagi haszonért, amit főkép középfokú intézeteink a városnak állandóan hoznak. A szegények segélyezésének tételeinél a ruhasegélyek tétele emelkedett. Összesen 43.609 P-t fog a város szegények segélyezése, szeretetház és ápolda címen kiadni. Városépítésre 1500, sétányokra 1800, utakra 7000, utcákra 1000 P-vel fog többet költeni a város, mint tavaly. E téren való haladásunk szemmel látható és örvendetes. Felsőbb utasításra — mint már a mult évben is pótlólag megtörtént — légvédelmi célokra 4400 P van beállítva a költségvetésbe. Egyéb tételeknél történt megtakarítások révén a város összkiadásai az 1935. évhez képest 29.447 P-vel csökkennek. A kiadások csökkenése a legutóbbi években 15o/

0-ot tesz ki. Míg három év előtt még 1 millió körül járt a szükségletek végösszege, addig ma már csak 852.711 P lesz a kiadások teljes öszszege. Emeli e tétel értékét, ha tudjuk, hogy a kiadások ez összegében 63.000 P kölcsöntörlesztésre is bennfoglaltatik. A fedezeti rész összes tételei is kellő realitással vannak összeállítva. Fedezetlennek mutatkozik 117.324 P. Ennek alapján a polgármester a kereseti adónak (mint eddig is) 5o/o-ban, a községi pótadó kivetési kulcsának pedig 45o/o-ban (ugyancsak a tavalyi nagyságban) leendő megállapítását hozza javaslatba. ÚJDONSÁGOK.. — Madagaszkári lelkész előadása. Rajaobelina madagaszkári evang. lelkész, aki tanulmányait a párisi egyetem prot. theol. fakultásán végezte, s aki részt vett a Keresztyén Világszövetség pár héttel ezelőtt Budapesten tartott konferenciáin, Lehel Ferenc ev. helyettes lelkész társaságában ellátogatott Pápára, s itt kedden este az ev. templomban francia nyelven előadást tartott a kölönböző népeket egybefoglaló krisztusi szeretetről. Szónoki készséggel előadott, nagy érdeklődéssel hallgatott beszédét Lehel Ferenc tengelici h. lelkész tolmácsolta kitűnő magyarsággal. A férfikar éneke és hegedü-orgona duó emelték még az ünnepi hangulatot. A hallgatóság soraiban jelen volt Medgyasszay Vince református püspök is. Az offertoriumot a tengelici ev. templom építési alapjára fordítják. — Holland úrlovasok Pápán. A holland úrlovasok — 15 férfi és 13 nő — mult pénteken este 6 óra tájban érkeztek városunkba. Bevonulásuk valóban impozáns volt. Huszár tisztikarunk több tagja — vitéz Marjay Keresztély őrnaggyal élén — elébük lovagolt, négy huszárkürtös pedig a „generalmarsch"-ot fújta az úton. Fogadtatásukra a Fő-téren nagy közönség gyülekezett össze, s a karéba felsorakozott lovasokat a város nevében dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester magyarul, a kollégium nevében holland nyelven dr. Tóth Endre theol, tanár üdvözölte, mikre a lovastúra vezetője válaszolt németül. A hölgylovasokat figyelmes úri