Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-06-22 / 25. szám

Névszerinti felhívásra adták azután le a v. képviselők s utánok a v. tisztikar szavazati joggal biró tagjai szavazataikat, összesen 71-et. Az összeszámlálás feszült figyelem és izgatott érdeklődés közt folyt le. Mint az előre látható volt, csak két jelöltre, dr. Kalapos Györgyre és dr. Merétey Károlyra estek szavazatok. Eleinte egyformán haladt a két jelölt voksszáma, a 15—16-iktól kezdve azonban Merétey erősen az élre került s végeredményképen dr. Merétey Károly 44, dr. Kalapos György 27 szavazatot kapott, aminek alapján a közgyűlési újból megnyitó alispán 17 szótöbbséggel dr. Merétey Károlyt jelentette ki megválasztott v. orvosnak. Az új orvos azonnal le is tette a hivatali esküt^ mely után az alispán őt üdvözölte, ő pedig meghatott hangon mondott köszönetet az alispánnak a választáson való közreműködésért, a képviselőtestületnek az előlegezett bizalomért, amelyre Isten segítségével hűséges kötelességteljesítéssel iparkodik magát érdemessé tenni. Hamuth János polgármester fejezte ki ezután a város köszönetét az alispánnak megjelenéséért és elnökléséért, s kérte szives támogatását, amit Berky alispán őszinte szívbeli készséggel igért meg úgy a közületnek, mint egyeseknek is. A közgyűlés az alispán zajos éltetésével ért véget. • * Az újonnan megválasztott v. orvos, dr. Alerétey Károly, mint az OTI orvosa öt éve működik városunkban s ebbeli minőségében, valamint egész gyakorlati működésében a jó orvosnak a szaktudáson felül legszükségesebb tulajdonságaival, a lelkiismeretességgel és a szívjósággal tüntette ki magát. E szép tulajdonságait mint v. orvosnak, mint a »szegényelc orvosának«, még nagyobb hatáskörben nyílik a jövőben alkalma érvényesíteni. A sajtóreform. Sok szó esik mostanában a sajtóreformról. Közelebbről még nem tudjuk, hogy milyen lesz, de azok, akik mindig készen állanak oly veszedelmek elhárítására, amelyek nincsenek, szívesen beszélnek a ' kérdésről. Hálás és népszerű ez a téma még azért is, mert itt könnyen lehet »hazát menteni« és veszély nélkül lehet a közszabadságok védőjeként szerepelni. Pedig ha közelebbről megnézzük a kérdést, csakhamar rájöhetünk, hogy egészen más érdekek vonulnak meg a háttérben. Hogy a kormánynak szándéka a sajtót megreformálni, az nem titok. Ezt maga a miniszterelnök is többizben kijelentette. Tudom, — mondotta Gömbös Gyula — hogy a hirlap olyan rendkívüli éles fegyver, mellyel csodákat lehet művelni, de viszont a legnagyobb veszedelembe is sodorhatja a hazát. Ezt a reformot — valljuk meg őszintén — az egész ország becsületes és szolid közvéleménye határozottan kívánja. Nagyon is jól látjuk a sajtó egy részének jellemét, amely az üzletiesség nyers és lelketlen önzésének szívesen áldozza fel magánemberek, közéleti férfiak, családok életét. Olyan sajtót ismerhettünk meg, mely a nyilvánosság örve alatt valóságos »haditudósításokat« közöl családok életének nyilvánosság elé nem való titkairól és csemcsegő részletességgel teregeti a válóperek és a hálószobák ugyancsak a nyilvánosság elé nem való pikantériáit. Ennek nyomán azt is tapasztalhatjuk, hogy mennyire a lélekbe vág ily esetekben a toll acélja és milyen jóvátehetetlen erkölcsi sebeket tép az újság betűje. Ismerünk olyan sajtóterméket, amely a legszemérmetlenebb képmutatással forgatja köpenyegét, a legvakmerőbben, mindenkori érdekei szerint; ismerünk olyant, amely sunyin húzódik meg és csak egyes alkalmakkor mutatja meg foga fehérét: mar bele a keresztyény és nemzeti felfogásba; és ismerünk olyant, amely a legarcátlanabb alakoskodással kegyeskedően forgatja szemét és sopánkodik olyan miatt, amit másik számában, vagy akár ugyanazon lappéldány másik oldalán ő maga elkövetett. Nap-nap után látjuk a bünügyi krónikából ennek a mételyező sajtónak romboló hatását fiatalon-felnőttön, férfin-nőn egyaránt és undorral ismerjük fel a legnemesebb erkölcsi és esztétikai mezbe öltöztetett ocsmányságot és trágárságot, amely lappangva húzódik meg a megvesztegető külszín mögött és valóságos tojástáncot jár a büntetőtörvénykönyv paragrafusai között. Mindenkinek teljes megegyezésével találkoznak az igazságügyminiszter szavai, amiket a sajtóreformmal kapcsolatban mondott: Ha valaki a gondolatszabadságot akarná gúzsba kötni, ahhoz semmiképen sem csatlakoznék. De semmi összefüggésben sincsen a sajtószabadsággal, ha a családi életnek, a magánéletnek a közérdekkel össze nem függő, csiklandozó részleteit üzleti számításból teregeti és használja ki a sajtó és ezzel visszaéli azokkal a jogokkal, amelyek őt megilletik. Az ilyen sajtó nem a köz munkása, ezzel szemben a legenyhébb eljárás, ha megvonják tőle a szót. A sajtóra igenis nagy szükség van. A tisztességes sajtó a közvélemény hű tükre, a mindenkori helyzet lelkiismeretes képe, a közönség higgadt és tárgyilagos tájékoztatója, tervek, kívánságok, panaszok tolmácsa és propagálója, továbbá mindennek szigorú és tárgyilagos tájékoztatója, tervek, kívánságok, panaszok tolmácsa és propagálója, továbbá mindennek szigorú és tárgyilagos ellenőre. De mindebben komoly lelkiismeretesség, tárgyilagosság és emelkedettség nyilvánuljon meg, szakértelemmel és szigorú erkölcsi felelősséggel párosultan. Nehéz itt a határt pontosan megvonni és a mértéket felállítani, roppant nagy a szabadsága az újságírónak, éppen azért kell hozzá a legnagyobb szakértelem és a felelősségérzésnek roppant magas foka. Akinél ez hiányzik, az ne vegyen tollat a kezébe, mert többet árt mint használ. Ezt a sajtót fenn kell tartani és meg kell erősíteni, de éppen ennek az érdekében is szükség van arra, hogy nívóját és tekintélyét szigorúan megóvják és biztosítsák. Akkor a közönség fogékonyabb részének Ízlését sem fogja a sajtó bizonyos része megrontani és eltompítani a finomabb erkölcsi és Ízlésbeli követelményekkel szemben. Nagy Széchenyink is azt mondja: — Éljünjk szabadon a sajtóval, amely magában a legjobb, de alkalmazásában a legrosszabb is lehet. Engedjük azt, hogy mindenki élhessen vele. De valamint a korhely, ki célt és mértéket nem ismer s így Isten legjobb adományait magára épúgy, mint másokra, méreggé változtatja: ügy lehetnek olyanok, kiknek kezében a sajtójog, ezen legszebb emberi jog a gyilkos gyilkánál és a gyujtogafónak kanócánál nagyobb átokká válhatik. Ezt pedig minden egészséges társadalomnak nemcsak joga, hanem kötelessége megakadályozni. ÚJDONSÁGOK. — A kormányzó 67 éves. Horthy Miklós kormányzónk folyó hó 18-án érte meg születésének 67-ik évfordulóját. Szerte az országban, annak fővárosában és minden legkisebb falujában imák szálltak e napon az Egek urához, áldást kérve hazánk gondviselés-küldte államfőjének fejére, könyörögve számára hosszú életért s ugyanakkor hazánk boldogságáért és nagyságáért. Városunk e napon zászlódíszt öltött és minden felekezet tempjomában hálaadó istentiszteletet tartottak, melyen a katonai és polgári hatóságok képviseltették magukat. — Az alispán városunkban. Dr. Berky Miklós alispán a hét elején városunkban tartózkodott. Vasárnap részt vett a huszárok hősi emlékművének leleplezésén, hétfőn és kedden pedig dr. Kenessey Zoltán vm. másodfőjegyző és Jeszenszky Antal vm. számvevőségi főnök kíséretében és részvételével hivatalvizsgálatot tartott a helybeli főszolgabírói hivatalban. Kedden elnökölt a városi tisztújító közgyűlésen, ugyanazon napon tisztelgő látogatást tett Medgyasszay Vince ref. püspöknél. Itt tartózkodása alatt a bencés székházban volt megszállva. — A kollégium évzáró ünnepe. A hősi emlékmű leleplezésére való tekintettel szokatlan időben, vasárnap délután 3 órakor tartotta ugyan a főiskola évzáró örömünnepét, ez azonban nem változtatott látogatottságán, a hatalmas tornaterem a rekkenő hőségben is zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Dr. Tóth Endre főiskolai igazgató, a kiváló egyháztörténész, a főiskola első fegyelmi szabályai kiadójának, Hollósy Józsefnek emlékét idézte, midőn a bölcseség örök kezdetének az Ur félelmét jelölte meg gazdag és szép igazgatói beszámolójában. A kántus Tóth Lajos tanár nagyszerű vezetésével üdítő, kellemes harmóniában énekelte el Petőfi Szülőföldemen cimü költeményét. Másik halhatatlan, Vörösmarty is gyönyörködtette a hallgatóságot Komáromi Imre szavalatával. Trombitás Dezső a Képzőtársulat ma sem lankadó, új irányok felé törő működéséről számolt be. Varga József kedvesen szavalta Petőfi egy humoros versét. A főiskolai zenekar Kiss Árpád igazgató vezényletével nagy és megérdemelt sikert ért el a Hunyady-nyitány előadásával. A Olcsó nyári árusítás! Női fürdőtrikó modern fazonban ....;. Fürdőtrikó női és férfi I

a maccó 3*70 Habselyem mintás női ruhák 13"SO Troplcal selyem férfi-ing . 5*45 Weekend női selyem térdharisnya Fürdősapka -20 Selyemharisnya kis gyári hibával Satudéit divaíúrtx írásaiban. ntZf* NYÁRS TÁNCMULATSÁGA JULIUS 6-ÁN rrL 9 órai kezdettel az Elite-kávéház kerthelyiségében