Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-12-29 / 52. szám

— Lábtörések. Tóth Juliánná 43 éves vinári postamesternő e hó 18-án olyan sze­rencsétlenül esett el, hogy jobb lába boká­ban eltörött. — Benkő Lajos 19 éves borsos­győri születésű, pápai gimn. tanuló folyó hó 21-én futballozás közben olyan erővel sza­ladt neki egyik játékos társának, hogy jobb lába combban eltörött. — Mindkettőjüket az irgalmasrend kórházában ápolják. — Mussolini kitartó barátsága és a folyton erősbödő olasz-magyar kapcsolatok sej­tetni engedik, hogy szükségünk lehet az olasz nyelvre, amelyet most úgyszólván ingyen el­sajátíthatunk a ker. munkásegylet január első felében kezdődő esti nyelvtanfolyamán. A heti kétórás tanfolyamon részt vehet bárki, ha je­lentkezik a titkárságnál (Szentilonai-utca 12.), vagy Dömösi fűszeresnél (Jókai-utca 5.) és az egész idényre szóló 2 P fűtési és világítási hozzájárulást lefizeti. x Tombolatárgyak egész sorozata várja a vásárló közönséget az Első Pápai Versenybazár 24 filléres osztályán. — Baleset a Bocsor-malomban. E hó 22-én könnyen végzetessé válható baleset tör­tént a Bocsor-malomban, ahol annak volt tulajdonosa, az öreg Bocsor János pár évvel ezelőtt ugyancsak baleset áldozata lett. A malmot vezető Bocsor-testvérek egyike, a 26 éves István, a mondott napon dél tájban vi­gyázatlanságból olyan közel jutott a transz­misszió szíjához, hogy a gyorsan forgó szíj ruhájánál fogva elkapta s a megrémült fiatal embert megforgatta a levegőben. Szerencsére, a motort gyorsan leállították, ám Bocsor Ist­ván így is nagymérvű zuzódásokat és jobb lába alszárán törést szenvedett. Beszállítot­ták az irgalmasok kórházába. Állapota sú­lyos, de nem életveszélyes. — A rabmunkák megszüntetésének ügye. Az Ipartestületek Országos Központja sürgős felterjesztést intézett az igazságügymi­niszterhez a letartóztatási intézetek által rabok­kal végeztetett ipari munkák erős versenye el­len. Sajnálattal tapasztalja az IPOK, hogy kéz­művesipari körökben, a rossz gazdasági viszo­nyok és a munkaalkalmak hiánya miatt egyre erősödnek és szaporodnak a letartóztatási in­tézetek versenye ellen emelt panaszok. A rab­munkások vállalatba való kiadások és ezzel az olcsó munkaerőknek éppen a kézmüvesiparnak éles versenyt okozó géperejű cipő, fa, lakatos, stb. üzemek rendelkezésére bocsájtása szintén súlyosan érinti a kézművesipar érdekeit. Az IPOK kéri a minisztert, tiltsa el a letartóztatási iintézeteket attól, hogy kézművesipari műhelye­ket tartsanak fenn és hogy a rabokat a kéz­művesipar körébe vágó cikkeket gyártó üzemek­nek vállalatba adják. — Kancsó Bálint cigányprímás olcsó dí­jazás mellett elvállal naturalista és kotta mód­szer szerint hegedütanítást. Érdeklődni lehet Szita Márton vendéglősnél, valamint Laki-utca 29. sz. alatt. — Egy jó tanács. Szilveszter-este Meinl­bor-, likőr- és puncs adja az igazi hangulatot. Az új-esztendő első órájában pedig igyunk egy csésze Meinl-feketét. — Olcsóbb íett a fény! Olyan újság ez, melyre úgy a kereskedő, mint a gyáros, de főképpen a háziasszony régóta hiába vártak. Hogyan lett olcsóbb a fény? Az eddigieknél jobb égők, az új Tungsram duplaspirállám­pák által. Bár a Tungsram lámpák már ez­előtt is a legkiválóbbak közé tartoztak, az új duplaspirállámpák ezekhez képest is 20%-ig terjedő fénytöbbletet adnak. Ez a nagy előny a kétszer tekercselt izzótest révén jött létre. Itt az új-év. Bizonyára ön is gondolt arra, hogy régi, elgyengült égőit most már ki fogja cse­rélni. Tegyen egy kísérletet lakásában, irodá­jában vagy műhelyében az új Tungsram dupla­spirállámpával. Érdemes. Csavarjon a 60 wattos lámpa helyébe egy 65 Dekalumenest. A fény­különbség oly nagy, mintha egy erősebb lám­pát vásárolt volna. Pedig az új Tungsram dupla­spirállámpa áramfogyasztása a jobb fény ellenére is egészen 52 wattig csökkenhet a régi lámpa 60 watt fogyasztásával szemben. Tehát az új lámpa nemcsak szebb fényt ad, hanem áram­számláját is csökkenti. E nagy előnyök mellett az új duplaspirállámpa egy fillérrel sem kerül többe, mint az eddigi égők. MEGJELENT A IÓNAPTÁR AZ 1935. ÉVRE S ok hasznos tanáccsal és útbaigazít ással szolgál a rádiókészülékek megválasztására, kezelésére és a hibák gyors kijavítására. — Érdeklődjék szakkereskedőjénél! — Gazdasági cselédek vasárnapi munka­szünete. A m. kir. földmívelésügyi miniszter j rendeletére a polgármester felhívja a szol­gálatadó gazdák figyelmét arra, hogy a tör­vénynek a gazdasági cselédek munkaszünetére vonatkozó rendelkezéseihez a legszigorúbban alkalmazkodjanak és a munkaszüneti napokon a gazdasági cselédekkel, a törvényben meg­engedett munkákon felül, semmiféle más mun­kát nem végeztethetnek. A törvény erre vo­natkozólag a következőkép rendelkezik: A gazda köteles gondoskodni arról, hogy a cse­lédnek vasárnapon és a cseléd sátoros ünnepein munkaszünete legyen. Sátoros ünnepek alatt a közfelfogásnak megfelelően, a három nagy ke­resztény ünnepet: a karácsonyi, a húsvéti és pünkösdi ünnepnapokat kell érteni. Köteles a gazda akként intézkedni, hogy a cselédje anél­kül, hogy kötelességét mulasztaná, időről-időre saját hitfelekezete délelőtti istentiszteletében részt vehessen. (T. 22. §-a.) Ha a gazda köte­lességét megszegi, a hatóság az előirt bünteté­sen felül, annak teljesítésére s a cselédnek okozott teljes kár és eljárási költségek meg­fizetésére kötelezi. Egy hónapi felmondással a cseléd bármikor jogosan megszüntetheti szer­ződését, ha a gazda a nyugvó időre s a munka­szüneti napokra vonatkozó szabályokat ható­sági figyelmeztetés után sem tartja meg. A munkaszüneti napon a gazda a cselédtől az állatoknak és férőhelyüknek rendes ellátásán, tisztántartásán és a napi takarmánykészítésén, továbbá a majornak rendbehozatalán felül, rendesen semmiféle más munkát nem kívánhat, ha azonban valamely munka a fenyegető kár miatt halaszthatatlan és annyira sürgős, hogy elmulasztása a gazdára súlyos anyagi kárral járna, a gazda a cselédtől kivételesen az ilyen munkát a munkaszüneti napon is, az azon vidéken szokásos napszám külön azonnali ki­fizetése mellett megkívánhatja, s a cseléd az ilyen munkát teljesíteni köteles. — Ami természetes, abban lehet bízni, Ki IGMÁNDI-t használ, nem fog csalatkozni. x Repülő Miki. A gyermeket modern mesevilágba vezeti el, könnyed verseléssel és számos illusztrációval. Repülő Mikinek, az öreg Mikulás égből pottyant ajándékának érdekes, kedves kalandjai lebilincselik a kicsinyeket és szórakoztatják a nagyokat is. A mai gyermek más, mint a régi volt és friss témaózonból kiván lelki üdülést. — Ezzel a mesekönnyvei egészen új világ nyilik meg a gyermek előtt, akinek fantáziáját e mesék nemesen foglalkoz­tatják. A mű kiadója a Pannónia Sajtóvállalat rt. Szombathely, Erzsébet Királyné-utca 13. KŐRÖS ENDRE ÖREG LEGENYEK KÖLTEMÉNYEK O TARTALOM: I. Harctéri költemények. II. Más versek és műfordítások. III. Két verses elbeszélés. (Kocsi-Csergő Bálint és A nóta története.) Kapható Kis Tivadarnál. Ára 2 P. ^ - ¥ — A Színházi Élet újévi albuma. A Színházi Élet újévi számában ismét szenzációs darabmellékletet közöl: Hatvany Lili bárónő darabját, a Lánc-ot. A kottamelléklet hasonlóan érdekes: Gaál Franciska nagy slágere a Ta­vaszi parádéból. Rengeteg érdekes cikket és ragyogó illusztrációt közöl ezenkivül az újévi szám. Szép Ernő írta az újévi köszöntőt. Gustav Frőhlich a szilveszteri éjfélt köszönti a lapban. Ragyogóan illusztrált beszámoló szól a Király Szinház Lehár-premierjéről és a Fővárosi Ope­rettszínház Bársony Rózsi premierjéről az „Én és a kisöcsém"-ről. Bus Fekete László novellája, Hunyady Sándor regénye és rengeteg egyéb érdekes cikk és kép van még a Színházi Élet újévi számában. 64 oldalas Rádióvilághiradó, 32 oldalas Gyermekújság, kézimunkamelléklet. Interur-rovat érdekességeket közöl. A Színházi Élet újévi számának ára 60 fillér. Előfizetési díj negyed évre 650 pengő. Kiadóhivatal: Erzsébet-körút 7. lazánkból s a nagyvilágból Szombattól — szombatig. A képviselőház mult pénteken tartotta a karácsonyi szünet előtt utolsó ülését. Al­mássy elnök javasolta, hogy a karácsonyi szünet január 29-ig tartson. A napirendi vita során Kun Béla főkép a választójog előtérbe került kérdésével, Beöthy Ernő a jugoszláviai kiutasított magyarok ügyével foglalkozott, Meskó Zoltán szintén a választói jogról be­szélt, Niamessny Mihály a kormány iránt bizalmát fejezte ki. Nagyfontosságú bejelen­tést tett ezután Gömbös Gyula miniszterel­nök, tuda(tván, hogy a választójogi törvény­javaslat dec. 12-én elkészült, azt a pártok ve­zetői már megkapták és a parlamenti szünet után az anyag a tárgyalásra készen áll. Az ülés végén Apponyi György gróf a Berliner Tagblattnak egy magyarellenes cikkét tette szóvá. Bandholz amerikai tábornoknak, aki az oláh megszállás idején nagyon sokat tett a főváros személy- és vagyonbiztonsága érdeké­ben s aki, midőn arról értesült, hogy az oláhok a Nemzeti Múzeum műkincseit is el akarják rabolni, a múzeum ajtait az Egyesült Államok pecsétjeivel lepecsételtette és intervenciójá­val a barbarizmust elhárította, emléktáblát ál­lítottak a Nemzeti Múzeum falába. Érdekes a megemlítésre, hogy Bandholz budapesti élmé­nyeit memoárban irta meg, de az oláh kor­mány a könyv példányait összevásároltatta, egy azonban mégis a múzeumi könyvtár bir­tokában van. A földbirtokrendezés során földhöz ju­tottak részére a használati díjfizetési kedvez­ményt, amely az 1934. év végén lejár, egy most kiadott kormányrendelet további rendel­kezésig fenntartja, sőt azt bizonyos körülmé­nyek között a közép- és mintabirtokokra is kiterjeszti. Azoknak a földhözjutottaknak ré­szére, akik a használati díj kedvezményét igénybe nem veszik, az 1934. és 1935. évi törlesztőrészletek után a rendelet kivételesen egyharmadrész mérséklést engedélyez. Azo­kat a házhelyhez juttatottakat, akik hitel igénybevételével építettek, a rendelet abban a kedvezményben részesíti, hogy az építési kölcsön törlesztésének tartamára a telekért fi­zetendő törlesztési részletek helyett csak négyszázalékos kamatot fizessenek. Azok a földhöz és házhelyhez juttatottak, akiknek kettőnél több gyermekük van, az 1935. évtől kezdődően a terhükre előirt törlesztőrészlet­ből, illetőleg használati díjból a harmadik és:

Next

/
Oldalképek
Tartalom