Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-12-08 / 49. szám

Akkor lesz igazán kellemes otthona, hogyha B U T O R« rr LOWY-né! vásároSfa Győr, Gr. Tisza I. tér 5. érdemben nem is tudok hozzászólni. Jogom sincs arra, hogy ehhez hozzászóljak. Teljes száz százalékig elfogadom, amit Küttel Nán­dor igazgató úr az Uj Magyarság tudósítójá­nak mondott: »Nem akarunk Bedeaux-rend­szert csinálni. Bércsökkentés vagy munkás­elbocsátás sem lenne ... Nem tervezünk mun­kás elbocsátást j sőt új munkaalkalmakat aka­runk teremteni...« Viszont a munkások ag­godalmát is meg tudom érteni. Mert a nyi­latkozatban van egy olyan mondat is, amely magában rejtette az emberek aggodalmát, hogy a gyár a munkáselbocsátások gondola­tával foglalkozott. y>De ez a nyersanyag­ellátás alakulásától is függ. Ennek a nyers­anyag-kérdésnek biztosítása határozza meg azt is, hogy az eddig foglalkoztatott munkás­keretet fenn tudjuk-e tartania. És nem szen­ved kétséget — és ebben a dologban ezen van a hangsúly —hogy a munkások azért szüntették be a munkát, mert értesülésük szerint a gyár vezetősége elhatározta a Be­deaux-rendszer bevezetését. S ez az eddigi alacsony keresetet is redukálta volna. Tehát, ha a sztrájkolok nem állottak munkába, ez mindenesetre abból a vélekedésből és — le­het, hogy téves — meggyőződésből eredhe­tett, hogy az új rendszer bevezetése folytán mégis lennének elbocsátások és keresetredu­kálások. Én mint lelkész, a dolognak nem jogi oldalával foglalkozom, hanem arra gondolok e pillanatban, hogy mi lesz ezzel a néppel, ha a • 840 munkás elbocsátása érvényben ma­rad! Nem a jog és nem az új rendszer érde­kel engem ebben a dologban, hanem a ke­nyér, a családok egzisztenciája, a gyermekek ruházata és a legszegényebb munkáscsaládot is megillető emberi életmód kérdése. Az ér­dekel engem úgy is mint embert, úgy is mint magyar embert, úgy is mint keresztyén embert, hogy most már ezeknek a családok­nak mi lesz a sorsuk? Nem tartom lehetetlennek a kérdés ke­resztyén szellemben való megoldását és nem tartom elveszettnek a helyzetet. Mert ha a gyár kötelezőleg kijelenti, hogy nem lesz munkáselbocsátás és bércsökkentés, hogy nem éri a munkásokat semmi sérelem, mert eddigi állásukat és keresetüket megtarthatják, a nél­kül, hogy kétszeres munkára fogná őket, akkor a munkások egész bizonnyal fölveszik ci mun­kát. Nem tudom 'elképzelni, hogy ha a Da­moklész-kard elhárul fejük felől, hogy ha meg­szűnik a kétség, aggodalom és bizonytalan­ság a szivükben, kész örömmel vissza ne áll­nának a munkába. Hiszen a munka az ő éle­tük! A munka a kenyér, a munka az öltözet, a munka a fűtött lakás és minden. De ezek az emberek bizonyára azért nem mertek lesze­relni, mert féltek az elbocsátásoktól és a bér­csökkentéstől. Ezt az aggodalmat kell kihúzni a szivükből és meg van oldva a kérdés. Azért teljes tisztelettel azt a kérést va­gyok bátor a gyár vezetősége elé terjeszteni, hogy szíveskedjék a tárgyalás fonalát újra föl­venni és módot találni arra, hogy a kétségek és aggodalmak a munkások szivében megszűn­jenek, hogy tiszta helyzet teremtődjék és ak­kor bizonyos vagyok benne, hogy az emberek munkába állnak és a gyár vezetősége nyugodt és boldog lelkiismerettel e mostani incidens­nek végére pontot tehet. Ezt feltétlen meg kell cselekedni egy ke­resztyén államban és meg kell cselekedni a magyar államban, akkor, amikor úgy is millió és millió magyar testvérünk idegen impérium alatt eszi a hontalanság és rabsors keserű kenyerét. Ólé Sándor. Városi közgyűlés. — 1934 december 5. — Kisebb jelentőségű ügyek szerepeltek a szerdára összehívott városi közgyűlés napi­rendjén, érthető tehát, hogy nem is ezek, hanem a rendes tárgysor szinte vita nélkül történt letárgyalása után elhangzott interpel­lációk keltettek inkább érdeklődést. Ezek kö­zül legfontosabb és legaktuálisabb a szövő­gyári sztrájk ügyében mondott volt. Az erre adott polgármesteri válaszból némi biztató remény csengett ki, hogy az áldatlan harc talán a jövő héten mégis békésen elintéz­hető lesz. ,•> A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be. Elnöki bejelentések. A mult közgyűlés elég terjedelmes jegy­zőkönyvének felolvasása után az elnöklő Ha­muth János polgármester mindenek előtt Freund Ferenc ny. főszámvevő elhunytáról emlékezett meg, aki példaképe volt a puritán­ságnak s a szorgalomnak. Emlékét és érdemeit jegyzőkönyvben örökítik meg, a gyászoló csa­ládhoz részvétiratot intéznek. Bejelentette a polgármester, hogy a szikvizgyártási szabály­rendelet miniszteri jóváhagyást nyert és 30 nap múlva életbe lép. Számos előző üléseken hozott határozatát a városnak jóváhagyta a vármegye, a beterjesztett költségvetésen némi változtatásokat tett, amelyek folytán a 46 o/o-ra tervezett pótadó 45<y 0-ra csökkent, (amiért valószínűleg senki sem haragszik). A napirend pontjai. Áttérve a napirend tárgyalására, a Horithy­kollégiumban tett városi alapítványi hely ala­pító levelén némi stiláris módosítást elfogad­tak. Az alapítványi és gyámpénztári pénzek­nek a helybeli öt pénzintézetben leendő el­helyezését mondták ki. A legtöbb adófizetők bizottságilag kiigazított névjegyzékét elfo­gadták. (A virilisták névjegyzékét újdonság rovatunkban közöljük.) A mozi üzemi kiadá­saira a szükséges előlegkölcsönt kiutalták. Gy^uese Gyula volt fogyasztási adóhjv. fő­nöknek az általa nyugdíjra befizetett 1530 P terhére nyugdíjügyének a közig, bíróság által történő eldöntéséig havi 125 P-t kiad­nak, a Gyenese János telek-kártalanítása ügyében bemutatott szerződést elfogadták. Az evangélikus egyház a vasúton túl levő ingat­lanainak házhelyeküí leendő parcellázását en­gedélyezték, kimondva, hogy az úttestek díj­talanul átengedendők és telekkönyvileg a vá­ros nevére kebelezendők be. Közművek létesí­tésére e területen a város nem vállal kötele­zettséget. E pontnál dr. Fehér Dezső vasúti átjáró létesítésének szükségét tette szóvá és ennek szorgalmazását ájánlta a polgármester figyelmébe. A napirend során ezután még több lak- és boltbér leszállítási kérvény sze­repelt, melyek kettő kivételével elutasíttattak. Dudás Istvánné es Bernáth Lajos 20—20 P engedményt kaptak. Interpellációk. Az interpellációk során dr. Sulyok Dezső három interpellációt terjesztett elő. Az első­ben a városnál megüresedett állások betölté­sét kívánta, amit a létszámápasztási rendelet korlátai közt a polgármester kilátásba is he­lyezett. Második ' interpellációjában a nagy kövezetvámok miatt országos vásáraink elnép­telenedését tette szóvá, sürgetve legalább az el nem adott állatok után a helypénz elen­gedését. E tárgyban a polgármester legköze­lebb javaslattal járul a képviselőtestület elé. Végül az iparosok érdekében a versenytárgya­lási pályázatok elbírálásának módját tette szóvá, amire a polgármester azt válaszolta, hogy a város és az iparosok érdekeit minden­kor szem előtt tartja. Fischer Gyula a szövőgyári sztrájk ügyé­ben interpellált, a gyilkos harc kihatással van városunk gazdasági életére is, kívánatos, hogy a béke minél előbb helyreálljon. Felvilágo­sítást kér a jelenlegi helyzetről. A polgármes­ter kijelenti, hogy .9 nap óta 7-et a sztrájk ügyének szentelt s mindent megtesz a béke ér­dekében. A gyárnál talált hajlandóságot némi engedményre, de a munkások nem engednek álláspontjukból. Ha kiküldötteik elfogadnak valami megegyezést, a tömeg nem hagyja jóvá. Kérte a kereskedelmi kormány közbelé­pését, jövő hétfőre kormánykiküldött fog ide­érkezni, bizik benne, hogy annak segítségé­vel és kölcsönös megértéssel sikerülni fog a harcot megszüntetni. Ugyancsak Fischer Gyula városunk menetrendi és menetjegyi sé­relmeit említi (Pápáról nincs menettérti jegy Győrbe, de Vaszarról igen és Győrből Pápára is), A polgármester kilátásba helyezte, hogy kellő időben és kellő helyen megteszi a lépé­seket. Ugyanilyen választ adott Wittmann Ignác interpellációjára is, aki vasúti telefon­állomás felszerelését sürgette. Antal Gyula egyes malmok vizduzzasztását teszi szóvá. Vá­laszul azt kapta, hogy kihágási feljelentést kell tennie. Kovács József a szövőgyári sztrájk megszüntetését kívánta, a polgármester Fi­scher Gyulának adott válaszára hivatkozva kijelentette, hogy a maga részéről mindent megtesz e téren. A közgyűlés 5, óra után ért véget. NYÚL és VADHÚS pácolásához vegyen 1 csomag „3 sonka" véd­jegyű VÁDHÚS PÁCOT 24 fillérért, mert ez kitűnő izt ad és a legkeményebb húst is porhanyóssá teszi. Kapható Pápán: Hajdú Zs. drogéria, Koréin V. füszerüzlet és Nepper R. drogériában. FŐRAKTÁR: CZAICH ILLAT­SZERTÁR Budapest, VIII., József=u. 81. Mátyástér sarok. legyen az ajándék szép, praktikus és olcsó, hogy öröme legyen an­nak, aki kapja, de az is örüljön, aki adja. A nagy kará­csonyi vásár mecj­keasdtf cliSli. Kirakataink­| ban a leszállított árucikkek nagy­része már megtekinthető. ivatáruház Pápa, Hossoib Lajos utca 6. szám. — Telefon: 174.

Next

/
Oldalképek
Tartalom