Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.
1934-11-17 / 46. szám
Te k• ^iskolai Kö F őiskol a. nyvtár MK MINDED SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca o, Helyben. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Tizenöt év telt el azóta, hogy Horthy Miklós fővezér az általa megteremtett nemzeti hadsereg élén fehér lován bevonult Budapestre és belső meg külső ellenség dúlása után megkezdette az életrehívás nagy munkáját. Nagy és nehéz munka volt ez. Megcsonkított, megnyomorított, kifosztott koldus országba az élniakarás, az élni tudás hitét bevinni, annak hajóját zátonyok és szirtek között biztos kézzel vezetni, lelkében a jobb jövő iránti hitet és bizalmat felkelteni, öntudatát, önérzetét ismét létre hívni, faji nemes erényeit újból kifejleszteni, előkészíteni a jövőre, készen tartani a tettek idejére, akkora feladat, aminő a történelem folyamán is csak keveseknek jutott osztályrészéül s azok a kevesek, akik ilyen elrendeltetésnek megfeleltek, a nemzeti nagyok Pantheonba vonultak be. Nem a jelen krónikásának hivatása az, hogy arról 'Ítéletet .mondjon, amit a történelem távlatából majd a jövő lesz illetékes mérlegelni és elbírálni. Hogy mit eredményezett a munka, azt a ma embere amúgy is inkább csak érzi, inkább csak sejti, mint amennyire tudhatja. Ámde a személyt, kinek élete tizenöt év óta szakadatlan munkában telt el, aki ősi vitézség, ősi lovagiasság, ősi államalkotó erények mintája gyanánt itt élt a szeme előtt, itt fejtette ki az uralkodói tulajdonságok legszebb értékeit, akinek egyénisége által tiszteltté lett ismét a magyar neve, az iránt való hódolatát és háláját kell hogy ebben a súlyos tizenöt esztendőben a megpróbált magyar föld keservei mellett annak édes áldásait is élvezhesse. Egész nagyságában a történelem fogja majd elbírálni annak a korszaknak jelentőségét, amelyben az isteni Gondviselés Horthy Miklóst állította a nemzet élére, a jelen nemzedékének csupán hálát lehet rebegnie azért, hogy nem lett a nirvána martaléka, szomszédok prédája, mert Horthy Miklós tizenöt év előtt serege élén fehér lován bevonult Budapestre. Titkos választással. (my) A vármegyék ősi alkotmányos falai közt immár majdnem országszerte lezajlottak a választások, amelyek három kategóriát, a viriliseket, az érdekképviseleti kiküldötteket és az úgynevezett választott tagokat látják el mandátummal. Ezek a választások titkosan történtek és ha a beérkezett jelentések után felállítjuk az eredménymérleget, azt látjuk, hogy a kormány, illetőleg a Nemzeti Egység Pártja döntő győzelmet aratott. Nemzeti alkotmányunknak vármegyei követküldő tényezői ezek szerint titkos szavazással tökéletes bizalmat nyilvánítottak a mai kormányzással szemben. Olyan tény ez, amit számbeli, tehát le nem tagadható adatok bizonyítanak. A titkosan választó tömegek a nemzet konstruktív erőinek további gyarapítása mellett nyilatkoztak meg és pedig minden kényszertől és befolyástól mentesen. Lehetetlen ezt a tényt figyelmen kivül hagyni éppen ma, amikor a kormány a titkos választói jogról szóló törvény előkészítésén dolgozik, amit éppen azok a politikai pártok sürgettek a múltban leghangosabban, amelye^ « mostani titkos vármegyei választások során a Nemzeti Egység Pártjával szemben törpe kisebbségben maradtak. Lehetetlen egyrészt lemondani arról az alkalomról, amely ezzel a választással nyílott arra, hogy az eredményt mindazok elé tárjuk, akik a titkosságtól az alkotmányt és a jogrendet féltik, de foglalkozni kell a kérdéssel másrészt azért is, mert a vármegyei választásokon a nagytömegek azoknak is .feleltek, akik a titkosságtól azt a bizonyos halászatra alkalmas zavarost remélik. Józan tárgyilagossággal a most lefolyt i választások eredményeiből a következő taí pasztalatokat szerezhettük: Mindenekelőtt helyes azoknak az álláspontja, akik a titkos választás kérdésében azt hirdetik, hogy a tömegek és pedig elsősorban a magyar tömegek felelőssége növekszik a titkosság révén. Mert él a tömegben, még a demagógia által felkorbácsolt tömegekben is az a tudat, hogy a választójog nem lehet eszköz a rombolás csiráinak elültetéséhez. Él a tudat, hogy leadott szavazatáért a jogrenddel és biztonsággal, tehát végeredményében önmagával szemben minden választó polgár súlyos felelősséggel tartozik. Választójogát tehát minden magyar ember sokkal köriültekintőbben, sokkal óvatosabban gyakorolja, ha titkosan szavaz, mert fél saját lelkiismeretének szigorú bírójától. Attól a bírótól, aki egy ezer éves alkotmány légkörében tanult ítélni. Ám van ebben a választási eredményben egy másik igen fontos, mondhatnók életbevágó kérdésre is nagyon határozott felelet. Mert ugyebár akkor, amikor azt mondjuk, hogy a kormánypárt hivatalos listái győztek a megyei választásokon, tulaj donképen azt mondottuk, hogy a választók nagy tömegei egy hatalmas gondolat mellett tettek hitvallást. Ez a hatalmas gondolat a nemzeti egység gondolata, a mai kormány politikai programjának tengelye. Igenis, a magyar választók, a magyar polgárok tömegei a nemzeti egység eszméje j mellé sorakoztak — titkos szavazás útján. ' | Mit bizonyít ez? Bizonyítja azt, hogy Göm- | ! bős Gyula miniszterelnöknek szózata, amelyet ; j a nemzeti egység megteremtése érdekében | intézett a nemzethez, a legszélesebb körökben megértésre és meghallgatásra talált. Az a magyar polgár, aki a fővárostól távol, a kisebb város vagy a falú csendjében elmélkei dik az ország sorsa felett, mintegy áramütés! tői érintve ébredt a nemzeti egység szükséI gességének tudatára. Nem kell hozzá egyéb, mint az, hogy a miniszterelnök keze érintse a nemzeti lélek érzékeny húrjait. Nemzeti egység! Ez az a rezonancia, ez az a harmonikus megnyilvánulás, amelyet Gömbös Gyula felhívása keltett. A mai keserves idők viharaiban minden i magyar ember érzi, mennyire rá van utalva I embertársára és mennyire rá van utalva itt S ezen a kis magyar szigeten minden konstruktív erő egyesítésére. Érzi, hogy most félre kell tenni minden olyan tényezőt, amely az embereket egymástól elválasztja és keresni kell a plattformot, amelyben az egész magyarság kéz a kézben megállhat. Ennek a meggyőződésnek erőteljes megnyilvánulását is kell látnunk a vármegyei választások eredményeinek mérlegéből. 1— VILLANYÁT a legolcsóbban szereli öoídsíein Gyula műszaki és villamos vállalat CSILLÁMOK heti 1 pengős, VARRÓGÉPEK havi 12, pengős részletre. Philips és Eka-rádiók részlet-csere eladása. Díjtalan bemutatás. A 100 éves Pápai Kaszinó jubileumi ünnepségei. Történelmi városunk történelmi intézménye, a Pápai Kaszinó életének jelentős állomásához ért el, midőn alapításának századik évét töltötte be. Száz esztendő minden intézmény életében komoly idő, annál inkább megbecsülendő a Pápai Kaszinónál, mely Magyarországon harmadikként alakult meg, s egész múltjában több volt egy egyszerű társaskörnél, mert Széchenyi Istvánnak, a Nemzeti Caszinó alapítójának nagy szelleméhez méltóképen működött, s városunk kultúrájának mindig apostola, fejlődésének pedig éber őre volt. Ez a Kaszinó valósította meg a város éjjeli világítását; színtársulatot szerződtetett, hangversenyeket rendezett, az ország neves művészeit hozta a város falai közé, Széchenyiestéket tartott. Nagy összeggel segítette a pesti Nemzeti Színházat, a Nemzeti Múzeumot, pSfcfc műkiállításokat, egyes művészeket, a Hollós Mátyás- és Kölcsey Ferenc-szoborbizottságot, legutóbb pedig a revíziós mozgalmat indította meg városunkban. Ez előtt a mult előtt levett kalappal keli mindenkinek megállnia. S hogy ezt meg is tette mindenki, igazolta az az impozáns érdeklődés, ami a Pápai Kaszinó november 11-Í ünnepségeit kisérte. A Kaszinó öreg székháza megifjodott erre az alkalomra. Ez elsősorban a Kaszinó elnökének, dr. Konkoly Thege Sándor kormányfőtanácsosnak érdeme, aki Esterházy Tamás grófnak, a Kaszinó díszelnökének nagy anyagi támogatását eszközölte ki, jelentős anyagi áldozatokat hozó alapító tagokat és Kaszinóbarátokat szerzett. Ez tette lehetővé, hogy a külsőleg-belsőleg gyökeresen átalakított Kaszinó stílusosan finom, igen kellemes, meleg otthonná varázslódott. Széchenyi István, az alapító Esterházy Károly gróf és az egykori elnökök hatalmas olajképeivel büszkélkedő termeket a városnak és környéknek úri társadalma töltötte meg. A díszközgyűlést, melyet megelőzőleg a templomokban tartott istentiszteleteken a tagok felekezeti különbség nélkül megjelentek, a Kárpát Dalkör kitűnő énekszáma vezette be, mely hatvani Lajos vezénylésével több énekszámmal tette élénkebbé a díszközgyűlést. Utána tartotta meg ünnepi beszédét dr. Konkoty Thege Sándor elnök. Nagyszabású, értékes beszédében — melynek vezérgondolata az volt, hogy mit jelent egy város életében a Kaszinó és mit jelent városunkban a Pápai Kaszinó — többek között a következőket mondotta: — Mi mutatja egy város kultúrnivóját legjobban? Az, hogy milyen a Kaszinója, helyesebben, hogy milyenek és kik annak a Kaszinónak tagjai. Ennek a Kaszinónak tagjai a társadalom legértékesebb részéből, a középosztályból kerülnek ki. Abból a középosztályból, amelynek történeti hivatása volt, van és lesz. A szélsőségektől mindig meg tadta magát őrizni és ma is a konstruktív gondolatoknak melegágya. De a gondolatoknak ki kell lépniök a\maguk ideális világából, tetté kell válniok. Meg kell cáfolnunk azt a felfogást, hogy a Kaszinók semmit sem tesznek, csupán a szórakozás a céljuk. A Kaszinó a társadalmi egyesületeknek legkiegyensúlyozottabb fajai,, s e hely az építő munka otthona kell, hogy legyen. Legyen tehát ez a Kaszinó a város üllője, melyen a nemes gondolatok és célok vereteit kovácsolják azok, akiknek ez a legszentebb kötelessége. — A száz év meghozta azt, hogy a régi Kaszinó új ruhát kapott, megfiatalodott. És ez nemcsak külsőség. Belső élete is ugyan-
