Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-10-27 / 43. szám

Akkor lesz igazán « kellemes otthona, hogyha BUIOH-áí rr LOWY-nél vásárolja Győr, Gr. Tisza I. tér 5. szító bizottságok ezért azt javasolják, hogy továbbra is két városi orvos legyen. Dr., Lusztig Samu takarékossági szempontból a mellett van, hogy egyelőre csak egy ügyvezető orvos legyen a városnál. Dr. Domonkos Géza megmagyarázza, hogy a tiszti orvos feladata az ellenőrzés; szegény betegek gyógykezelésére, járványkórház vezetésére ,stb. külön orvos alkalmazandó. A közgyűlés egyhangúlag kimondta, hogy mint a múltban volt, ezentúl is két hatósági orvos lesz a városnál. Vita nélkül. A Tókert városrészben létesítendő elemi iskola tárgyában leküldött kultuszminiszteri leirattal kapcsolatban feliratot intéznek a miniszterhez, hogy az iskola-alap cimen kezelt' 28 kat. hold földet a város a két tantermes iskola építése céljára eladhassa. Kérnek a minisztériumtól 15.000 P segélyt s a személyi kiadásokra követelt kétszer évi 500 P elengedését. A vármegye alispánja Hrabovszky feljelentésére az adóhiv. főnök ellen indított fegyelmi eljárást végérvényesen megszüntette. Utasították az adóhiv. főnököt, hogy rágalmalentést tegyen. zás cimen a vádaskodó ellen bűnvádi feljeÖzv. Lőke Lajosné móziengedélyesnek azt a kérelmét, hogy lejáró szerződése után a mozijövedelemből havi 250 P-vel részesed* jék, elutasították, mivel az új moziépület létesítéséhez és az új gépek költségeihez semmivel nem járult hozzá. Ép így nem fogadták el a mozi bérbevételére vonatkozó ajánlatát sem, a város továbbra is fenntartja a házi kezelést. A legtöbb adót fizetők jegyzékének kiigazítására dr. Hoffner Sándor, Jílek Ferenc, v. Karcsay Béla és dr. Sulyok Dezsőből álló bizottságot küldtek ki. A köztisztasági szabályrendelet. Egy régi tengeri kigyó: a köztisztasági

1 szabályrendelet került ezután terítékre. Bár számos bizottság foglalkozott ez üggyel, jelen formájában sem találkozott a szabályrendelet köztetszéssel. Ruip Jenő nem találta helyesnek a helyiségek után kivetett illetéket s helyette a hozzájárulást a házadó alapján kívánta megállapítani. Dr. Pongrácz József helyesli a szabályrendelet alapelveit. Dr. Fehér Dezső burkolt adóemelést lát benne, mert az eddiginél jóval többet fog a város illeték cimen beszedni. A mai gazdasági helyzetben ez nem engedhető meg. Javasolja, hogy a szabályrendelet újabb átdolgozás vé- , gett adassék vissza a bizottságoknak. Kovács Sándor a gazdák szempontjából sérelmes részeit tette szóvá a javaslatnak. A vita befejeztével a polgármester fejtegette, hogy a változó adóalap helyett stabilabb alapra kellett helyezni az illeték kivetését. A befolyó nagyobb jövödelemből a város mellékutcáit is rendszeresen söpreni és öntözni fogják. A szabályrendeletet azután a képviselőtestület nagy szótöbbséggel beterjesztett alakjában elfogadta. A gráci műút ügye. A Pápai Lloyd társulat beadványára a Város felterjesztést tesz, hogy a tervezett Budapest-Gráci utat Pápán keresztül vezessék. A Bakonyon át tervezett vezetése az útnak a téli forgalom szempontjából különben is kockázatosnak mutatkozik. A szemétfuvarozás ügye. Pátkai Lajos nagybérlő a szemétfuvarozás ügyében kötött szerződését felmondta. A felmondást elfogadták s kimondták, hogy a szemétfuvarozást a város januártól kezdve házi kezelésben végzi s e célra három új lófogatot állít be. Dr. Fehér Dezső azt a javaslatát, hogy a város próbáljon tárgyalni Pátkaival vagy más nagybérlővel a szemétfuvarozás tovább folytatása iránt, nem fogadták el. Az inségakció számadása és ez évi előirányzata. A képviselőtestület érdeklődéssel hallgatta a tavalyi sikeres inségakció részletes elszámolását és egész terjedelmében elfogadta az idei tervezetet. Ezt mi lapunk mult számában részletesen ismertettük. Űjabb nagyarányú útépítés lesz tehát az idén is. A fuvarozást a város .1=0 külön e célra vásárlandó fuvarral maga fogja végezni, amivel a munka folyamatos menetét óhajtják biztosítani. Rászoruló fuvarosokat a város segítségül továbbra is igénybe fog venni. A piac nagyobbítása. A piac nagyobbítása céljából a polgármester megállapodást kötött a PFC vezetőségével 300 Q-öl átengedése tekintetében, amiért az egylet évi 50 P bérengedményben részesül. Ezt a megegyezést jóváhagyták. A Németh-féle sikkasztás epilógusa. A Németh Dénes-féle sikkasztás ügyében annak idején a v. pénztárnokot és ellenőrt egyetemesen 1800 P kártérítés megfizetésére kötelezték. A pénztárnok vagyontalanul elhalván, ez összeg teljes megfizetése a volt ellenőr, jelenlegi adóhivatali főnököt, Széplaky Rezsőt terhelné, aki az összeg felének? elengedését és részletekben való törlesztésért folyamodott. Hajnóczky Ferenc arra való hivatkozással, hogy Széplaky volt annak idején a sikkasztó leleplezője, az összeg egy-/ harmadának elengedését javasolta, amit dr. Sulyok Dezső abból a szempontból ellenzett, mert ha a kérésen túlmenő engedményt tesz a város, a vagyonfelügyeleti hatóság, esetleg az egész határozatot megsemmisítené. A közgyűlés szótöbbséggel az előterjesztett kérelmet eredeti formájában teljesítette. Farkas Józsefné nyugdíjellátás! ügye. Miután özv. Rédei Józsefné nyugdíját megállapították és Gyenese Gyula volt jav. hív. főnök nyugdíjmegállapítási kérvényét azzal utasították el, hogy a közig, biróisághoz beadott panasz elintézése után a nyugdíjra befizetett összegek neki kifizettetni fognak, Farkas Józsefné ellátási ügyével foglalkozott a képviselőtestület. Dr. Sulyok Dezső itt azt javasolta, hogy a fellebbezés beadására a polgármesternek ne adják meg a kért felhatalmazást, mert erre csak képviselőtestületi határozat alapján lett volna joga. A polgármester kijelentette, hogy ez egy ügyért nem akart külön közgyűlést összehívni, a fellebbezést a város érdekeinek megvédése céljából a v. ügyész véleményének meghallgatása után adta be. A közgyűlés többsége ehhez a polgármesternek az utólagos hozzájárulást megadta. Egyéb kisebb ügyek. Interpelláció. Tudomásul vették, hogy a pápai kaszinóba — 100 éves jubileuma alkalmából — 180 pengővel alapító tagul a város belépett. Pollák István és neje Korona-utca 12. szám alatti 95.5 [21-01 üres telkét utcanyitás céljaira négyszögölenként 8 pengőért megvették ; viszont Váczi Károlynak Csóka-utca 4. számú házához hozzácsatolás céljából 13 •-öl területet négyszögölenként 3 pengőért a város telkéből eladtak. Végül Kovács Sándor amiatt interpellált, hogy a vármegye a gazdáknak a katonai előfogati díjakat még mindig nem utalta ki, s felvetette az eszmét, hogy általában nem lehetne-e egy napi közmunkadíjat egy napi előfogati díjjal leróni. Polgármester tudatta, hogy a vármegye a reklamált díjakat már rég kiutalta, de pénz hiányában nem folyósíthatta, ezt újból sürgetni fogja; a felvetett eszmére vonatkozólag pedig azt ajánlotta, hogy azt interpelláló indítványkép írásban nyújtsa be. Ezek után a közgyűlést polgármester fél hét óra tájban berekesztette. Schneider kőfaragó- és kivitelben művésziek, árban jutányosak. Idegenforgalom és a Petőfi-ház. A Pápai Hírlapnak okt. 20-iki számában | megjelent »A vidék az idegenforgalomban^ ! című cikkéhez óhajtok hozzászólni jelen soraimmal, melyet az idegenforgalommal kapcsolatban épen időszerűnek tartok. Nemcsak hogy azonosítom véleményemet az igen tisztelt cikkíróval, hanem igen helyes megállapításait hangsúlyoznunk kell nekünk is, akiket fájdalmasan érint az a tudat, hogy Pápa, ez a régi történelmi város, Dunántúl Athénje annyira kiesett az idegenforgalomból. Pedig nekünk is volna mit mutogatni, nekünk is meg vannak a »helyi értékeink«, régi történelmi emlékeinkj de ki tud ezekről? Még maguk a pápaiak is vájjon hányan ismerik pl. a Petőfi-házat belülről, hol a halhatatlan költő, nemzetünk büszkesége lakott mint diák? Vagy hányan látták belülről a Korvin-házat? Én magam is hányszor álltam vágyó tekintettel a nagy sötét kapu előtt, »ha én egyszer oda bejuthatnék, ha végig járhatnám a boltíves termeket s lelkemen keresztül suhanna a hollós király dicső szellemének ihletése« — de hiába, a kapu nem nyilt meg. Aztán ott van a Szent Ferenc utca és Korvin utca sarkán egy régi kis emeletes ház, sokszor úgy elnéztem, vájjon hány századot hordoz a vállán? (A régi római Grádóban láttam hasonlókat.) Milyen érdekes a régi bástya fal, a Fischer Gyula tulajdonában levő régi kolostor-épület stb. stb., nem is említve a város azon nevezetességeit, amiről úgyis mindenki tud. Bizony ezek mind nincsenek hozzáférhetővé téve s az idegen, mivel nem tud sem* mit Pápáról, nem is vágyik ide. De maga a város lakossága is keveset törődik régi emlékeivel. Vannak városok, ahol rögtön fölragyog a polgár szeme, ha az ember a város nevezetességei után érdeklődik. Ezt Pápán nem tapasztaltam. Most eladó a Petőfi-ház. Ki ne ismerné fel a jelentőségét annak, hogy úgy idegenforgalmi, mint kulturális szempontból mily rendkívül fontos, hogy ez a ház most, mikor gazdát cserél, olyan kézbe kerüljön, ahol alkalmassá válik idegen látogatók számára. Privát ember lakásába senki sem megy be olyan bátran, mert mindnyájan tiszteletben tartjuk a mások otthonát s ez a tudat feszélyez. Igv lehet megmagyarázni, hogy maguk a pápaiak sem ismerik Petőfi szobáját. Mivel Pápán ez idő szerint nincsen olyan közület a Manszon kívül, mely a ház megvásárlásának a gondolatával foglalkoznék, rendkívül fontosnak tartom, hogy ezt a házat a mi Szövetségünk megszerezze s ott egy kis Petőfi-múzeumot rendezzen be, miáltal hozzáférhetővé válnék bárki számára. Arra kérem tehát a pápai művelt közönséget, hogy támogassa ebbeli törekvésünket. A Mansz szolgálatot tesz a városnak is, mikor ezt a történelmi nevezetességet igyekszik megmenteni a jövendő számára akkor, mikor a város nincs abbanj a helyzetben, hogy ezt megtegye, holott elsősorban reá hárulna ez a feladat. Városunk művelt közönsége minden kulturális megmozdulással szemben ritka megértést tanúsított minden időben. Hiszem, hogy ennél a vállalkozásnál is mellettünk lesz. Ennek a háznak a megszerzése kiinduló pontja lenne egy tervszerű idegenforgalmi propaganda munkának, melyet mi magyar asszonyok igazi magyar nemzeti szellemben óhajtunk megszervezni nem csak Pápára, hanem környékére vonatkozólag is. — Erről azonban majd később fogok írni. Dr. Pongrácz Józsefné MANSz-elnök.