Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-02-03 / 5. szám

XXXI. évfolyam. 5, szám. Pápa, 1934 február 3. in* A r\ Tp. Tek. Főiskolai Könyvtar Ref. Főiskola. Helyben. MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 29 BHér. Telefon 181. mxúaa. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. REFORMÁTUS FŐISKOLA Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A közerkölcs szempontjából csak örvendeni lehet a felháborodásnak azon a viharán, .amely a francia kormányt elsöpörte. És ha ez a vihar még" több áldozatot kíván, annál jobb, annál erősebb lesz a tisztító hatása. Vannak akik azt hiszik, hogy Franciaország mai alkotmányának egész épületp megrendülhet, e páratlan erejű erkölcsi fergeteg következtében. Ezt mi a magunk részéről bajosan tudjuk elképzelni. Győzelmes háború után ritkáin történik ilyen változás. Fordított esetben annál gyakoribb, amint azt annyi példa mutatja a világháború után s amint bizonyította ezt maga Franciaország esete, hol az elvesztett porosz háború hozta meg a császárság

1 helyébe a harmadik köztársaságot. Nem az államformák, hanem az államok közszelleme az, ami alsó és felső fokon biztosítja a köztisztesség érvényesülését. A közszellemet pedig a vezetők egyéni jelleme teremti meg. Ahol az ellenőrzésre hivatott egyén sem a maga, sem senkinek a kedvéért, aki hozzá közel áll, inem húny szemet semmi visszaélés felett, ahol az erős kéztől folyton kelll tartania a bűnre hajlamosnak, ahol sem személyi, sem pártszempontból nem hagynak megtorlatlanul semmi megtévelyedést, ott bármilyen államforma mellett virulhat a rend és becsület sí nem károsodnak meg jóhiszemű emberek ezrei, akik aztán tehetetlen dühükben még meg is lincselnék azt, aki pedig soha nem csalt volna, ha ellenőrzői lanyhák, közönyösek, szeme thúnyók nem lettek volna. Minden az egyénen fordul meg, az egyént kell tehát puritán erkölcsi nevelésben részesíteni, neki mindig feddhetlen példát mutatni. Az olcsó húsnak (mert a szegény ember számára hús az akkor is, ha hivatalosan melléktermékeknek nevezik azt) úgy látszik, Pápán kivételesen inem híg a leve. Ezt bizonyítja legalább az a nagy kereslet, amely irányában a város széles rétegeiben megnyilvánult. Ami azonban sokaknak jó, másokra viszont nagy károsodást jelent. Érthető tehát, hogy a sok bajjal küzdő, sokféle adó alatti nyögő hentesek és mészárosok feljajdultak és iparuknak, egzisztenciájuknak e soha nem sejtett veszélyeztetése miatt is kérik a hatóság segítségét érdekeik védelmére. Hisszük is, hogy ezt meg fogják kapni, hisz a városnak magának is érdeke az, hogy adóalanyai ne pusztuljanak ki, nem szólva róla, hogy emberies kötelesség is annak megakadályozása, hogy annyi tönkrement ekzisztencia mellé újak ne kerüljenek, akiknek ellátásáról végeredményben amúgy is magának a városnak kell gondoskodnia. Viszont azonban nem hallgathatjuk el, hogy azt az akciót, amelyet főkép a szegényebb betegek élelmezése szempontjából annak idején a város képviselőtestülete is örömmel üdvözölt, abbahagyni nem lehet. Meg kell

1 találni tehát a módját annak, hogy a megfelelő keretek közé szorított akció intézésében a szakiparosok is részt vehessenek s az üzleti Iqjáró szerény hasznában, mint arra legilletékesebbek, ők részesedjenek. Bethlen és Gömbös. (y) Nyakig beásva a télbe, valósággal hó alá fojtva nyögjük a rettenetes idők súlyát. Alattunk csendes, rideg rögök, befagyott mocsár; fölöttünk a vakító halotti szemfedő: a tél. Álmainkban már rügybontóan harsog a tavasz, de a magyar házak és magyar szivek ereszéről még dárdás jégcsapok lógnak. Az idő is, a szív is fel-fel ereszt azonban egy-egy napra... Megolvad. Mint ahogyan megolvadtak a debreceni beszéd után is a magyar szivek. Ujgyanazok a szivek, amelyek harmadfél esztendeje még nem tudtak megbocsátani Bethlen István grófnak, most tüzesen lüktetnek szavai ritmusán. Ugyanazok az emberek, akik azért a gazdasági válságért, mely farkasügetve húzódik körülöttünk, Bethlen István grófot tették felelőssé, ma már látják, hogy nem egyes emberek irányítják a mindennapok szelét. Az egész viláig egyetlen falu* Mindenütt egyformán törnek össze a régi exisztenciák. Ma te, holnap talán én esem össze. Egyikünk sem lehet biztos abban, hogy egy pipaszivásnyi idő múlva nem szakad-e be alatta a parlag. Akinek gyümölcse ma szüretre érett, holnap fityfene futhat száraz ágaira... Igen: most már azok is láthatják mindezt, akik tiz esztendőn át szidták, támadták,, sárral dobálták Bethlen István grófot, és ma, a debreceni megnyilatkozás után ^kénytelenek tapsolni neki. Ázaz, hogy: lehet' hogy nem is kénytelenek, hanem csak azért tapsolnak, mert azt hiszik, hogy segítőtársíat találnak benne a ma uralkodó politika ellen... Ezek a gonosz kis lelkek precíziós mérlegen gusztálgatják most Bethlen minden szavát s mikroszkopon vizsgálgatják, nem rejtettem jel azokban a szónok a Gömbös Gyulával való meghasonlás bacillusait... Irtózatos most ezeknek a kis sátánfattyakinak az ő elkeseredésük. Mert hát Bethlen István az évtizedes barátság és a legtisztább politikai meggyőződés őszinte hangján jelentette ki Debrecenben, hogy teljes erejével támogatja Gömbös Gyula politikáját. Nem bírják elviselni, hogy Bethlen István adatokkal támasztotta alá Gömbös Gyula eredményeinek igazolását. Fáj nekik, hogy Bethlen István ugyanazt a nemzeti egységet szorgalmazza a nemzet sorsdöntő óráiban, amit Gömbös Gyula hirdet. Talán holnap már a titkos választóijogért sem lelkesednek, mert Bethlen István gróf ebben a kérdésben is elfogadta Gömböd Gyula álláspontját s hosszú politikai pályáján először tett hitvallást a nemzet érdekeivel harmóniában álló titkosság mellett. Bethlen István világosan kijelentette, hogy belpolitikai ambíciói nincsenek. Saját szavai szerint ő meg mindig megterhelve érzi magát azzal a tiz éves múlttal, melyet az idő azóta igazol. »Teljes meggyőződésstel állok a rekonstrukcióra hivatott férfiú mellett, —• mondotta — amit nem tennék, ha azt hinném, hogy a nemzetet rossz útra vezeti. Meggyőződér í sem, hogy a miniszterelnök úr egyéves működésével a nemzet hálájára és elismerésére érdemese Ezt a határozott kijelentését indokolta is. Elismerte, hogy Gömbös Gyuláinak sikerült új hitet és bizalmat önteni a nemzet lelkébe. Sikerült neki felkelteni a nemzet áldozatkészségét. A duló pártharcokat, melyek megbénították a parlament működését, leszerelte és! olyan atmoszférát teremtett, mely a normális kormányzást lehetővé teszi. Az ő érdeme, hogy ma a magyar sajtó olyan tárgyilagosan ír a közügyekről, mint nagyon régen. Mintha még az osztályharcot is sikerült volna leszerelnie. Azok a politikusok, akik az örvöshálót a zavarosba szeretik meríteni, kapva-kaptak azon, hogy a sok elismerés után Bethlennek legalább a devizapolitikáról és a pengő értékeléséről mondott megjegyzéseit élezzék ki úgy, hogy az ellentétnek tűnjön fel a két államférfiú között. Hétfő estére azonban ezek számára is elkészült a hidegzuhany, mert akkorra Bethlen már kijelentette, hogy a valutapolitika hirtelen való megváltoztatása katasztrofális lenne s azt még hos'szú ideig változatlanul kell folytatni, mint ezidőszerint az egyetlen helyeset. A debreceni megnyilatkozás után minden jó magyar ember örömmel állapíthatja meg a két vezető államférfiú közötti harmóniát. S ha akad valaki, aki kételkedik abban, biztosak lehetünk, hogy az illető szívesen döntene le az oltárt, melynek neve: nemzeti egység. Pedig ha ez az oltár ledől, maga alá temet minden államot. A városok és községek szabályozása. A kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslat-tervezetet készített, amellyel szabályozni kívánja Budapest, valamint a többi város és község szabályozásának kérdését, a parcellázásokat, valamint az építési rendés'zetet. A törvénytervezetet elküldötték az érdekelt törvényhatóságoknak, testületeknek hozzászólás céljából és a kereskedelemügyi minisztériumban már meg is kezdődött a javaslat részletes! megvitatása. A törvénytervezet számos nagyjelentőségű újítást tartalmaz. A törvény hatálya kiterjed az összes városokra, valamint az ötezernél nagyobb lakosú községekre és ezek valamennyien tartoznak a törvény életbeléptétől számított két éven belül elkészíteni egész területek általános szabályozási tervét, belterületeik, úgyszintén az előreláthatólag öt éven belül beépítésre kerülő többi területeik részletes szabályozásának terveit. Azok a városok és községek, amelyek már előzőleg készítettek általános és részletes szabályozási terveket, tartoznak e terveket az új törvénynek megfelelően átdolgozni. A szabályozási tervek készítéséinél figyelemmel kell lenni a város vagy község területeinek földtani, vízrajzi és éghajlati viszonyaira, a lakásszükségletre, a közegészségügy, a tűzbiztonság, az ipari termelés, az őstermelés, valamint a közforgalom követelményeire, műemlékeinek történelmi becsű helyeire, természeti kincseire, a tájék szépségére és sajátszerűségének megóvására, a városnak vagy községnek és a szomszédos helyiségeknek várható fejlődésére és ezekkel már meglévő vagy várható kapcsolatukra. A szabályozási tervek készítésénél ki kell jelölni azokat a területéket, amelyek közterek, játszóterek létesítésére,, továbbá templomok és iskolák emelésének céljaira alkalmasak, gondoskodni kell arról, hogy a fennforgó vagy várható lakásszükséglet kielégítése érdekében házhelyek céljaira új utcák'tervezésével megfelelő telektömbök és területek jelöltessenek ki és hogy a közegészségügy követelményeinek meg nem felelő beMindennemü tüzelőanyagok megbízható és jutányos beszerzési forrása Rauscher és Bodó cégnél pápa, Győri'-úl 26. (Uradalmi fadepó.) — Telefon: 124.