Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-01-06 / 1. szám

i Meghűlés, nátha, Te!.: íoo. rekedtség ellen fertőtlenítők, teák, gyógycukorkák Városi Gyógyszertár Fő-utca8 hetségek 'előtt szabadon állott az út az érvé­nyesülésre, és a sajtó béklyók nélkül teljesít;­hette hivatását eszmények és elvek szolgá­latában. Más körülmények között a megfutott har­minc év méltó volna a hangosabb jubilálásra. Ám ha nem is ülünk jubileumi ünnepet, a ne­gyedik évtized küszöbén e pár sort leírni lelki szükségnek tartottam; hátha őszülő fejemnek már nem adatik több évtized, amikor visszaem­lékezéseimet papirra vethetném. Adós maradni pedig nem szeretnék. Nánik Pál a Pápai Hirlap kiadó­hivatalának vezetője. ÚJDONSÁGOK — Űj egyházkerületi tanácsbiró. A dunán­túli református egyházkerület szavazatbontó bizottsága e héten városunkban bontotta fel a megüresedett egyházkerületi tanácsbirói ál­lásra beérkezett szavazatokat. A kerület egy­házai e szép tisztségre teljes egyértelműség­gel dr. Kenessey Pongrácot, vármegyénk fő­ispánját választották meg, kinek ősi családjá­ból a kerületnek már számos világi vezére s egyik legnagyobb alapítványtevője is kikerült. — Szilveszter — új esztendő. Bármilyen keserves és gondokkal terhes volt az 1Q33. esztendő, mégsem eshetett meg búcsúztatása némi vigasság nélkül. Sőt az ember termé­szete olyan lévén, hogy a rossz után reméli a jobbat, szinte még a szokottnál is jobban örültek az emberek, hogy szerencsésen mégis csak túlestek az ó-esztendőn és az isteni gond­viselésbe vetett hittel nézhetnek elébe az újnak. Társas köreinkben mindenütt nagy tár­saságok gyűltek össze a hagyományos Szil­vesztre-estre. Főkép sokan voltak a Kaszinó­ban, ahol a Sport Egyesület rendezett saját és a Kaszinó tagjainak részvételével igen si­került táncos és tombolás Szilvesztert. Egyéb nyilvános helyeinken is bizakodó kedvvel ad­ták át lelküket az emberek a fellejtésnek és a reménységnek. Ebben a hangulatban vir­radt reánk az új esztendő. Adja a magyarok Istene, hogy ez valóra váltsa végre minden hozzája fűzött reményünket. — A Jókai-kör előadó-ülése. Irodalmi egyesületünk, a Jókai-kör nagysikerű decem­beri előadó-ülése után e hó 14-én fog újból előadó-ülést tartani. Ennek műsorán kiváló helyi szereplőkön kivül Móra László, a Gár­donyi Géza irodalmi társaság főtitkára, az ismert nevű költő és belletristfa is részt fog venni prózai és verses művek bemutatásával. — Vuchetich György új megbízatása. A földmivelési m. kir. miniszter Vuchetich Györgyöt, vármegyénk gazdasági főfelügyelőjét, e megbízatása alól felmentette és egész Felső­dunántúl területére az itt működő Szarvas­' marhatenyésztő Egyesületek Szövetsége igaz­gatásával' bizta meg. A szövetség székhelye Veszprém, Kossuth Lajos utca 24., hova az érdeklődők minden szükséges felvilágosításért fordulhatnak. — Alapszabálymódosító közgyűlés. A pápai ipartestület folyó hó 6-án délután 2 órakor (határozatképtelenség esetén 7-én délután 2 órakor) a Levente-Otthon nagytermében alap­szabálymódosító közgyűlést tart a következő napirenddel: 1. Elnöki megnyitó, hitelesítők ki­jelölése ; 2. Alapszabálymódosítás, a testületi szék szabályai, a munkaügyi és békéltető bizott­ság ügyrendjének megállapítása az 1932. évi VIII. t.-c. rendelkezései szerint; 3. Adóügyeket ismertet dr. Nagy György ügyész. — A Kath. Nővédő előadása. A Kath. Nővédő Egyesület keretében e hó 11-én, csütörtökön délután 5 órakor a bencés gim­názium tanácstermében előadást tart dr. Dobro­vich Ágoston bencés igazgató. Utána választ­mányi ülés lesz. Kérjük a tagok és szives érdeklődök minél nagyobb számú megjelenését. Elnökség. — Elhunyt körjegyző. A pápai járási jegyzői kar érdemes tagja: Neupor Kálmán dákai körjegyző, folyó hó 2-án hajnalban hosszas szenvedés után 60 éves korában el­hunyt. Három község — Dáka, Kéttornyúiak, Borsosgyőr — tartozott körjegyzősége alá, és ő sok, felelősségteljes munkáját mindenkor lelkismeretes pontossággal, feljebbvalói tel­jes megelégedésére látta el. Tudta, hogy a magyar jegyzői karra a nép vezetése, az állam­eszme szolgálata körül milyen fontos felada­tok hárulnak, s ő járván a bölc£ emberek arany középútját, soha nem jutott állása köve­telményeivel összeütközésbe. Nem tartozott a hangoskodó emberek közé, csendben, serényen munkálkodott a reá bizott nén tiszteletétől körülvéve. Elhunyta nagy vesztesége a köz­nek, s pótolhatatlan vesztesébe csíaládjíjnak/ amely a melegszívű, gondos családfőt siratja benne. Temetése csütörtökön ment végbe Dá­kán nagy részvét mellett. Ravatalánál Horváth Lajos kéttornyulaki református lelkész mon­dott megható gyászbeszédet. Haláláról a já­rási jegyzői kar külön gyászjelentést adott ki. — Áldás emlékére! . — A természetes jég. Végre-valahára, ami­kor a jég egyszer már elolvadt, intézkedés történt a természetes jég beszerezhetéste ér­dekében. A múlt hét derekán városunkban járt dr. Poruhszky vármegyei főjegyző és a szé­kesfehérvári kulturmérnökség egy delegált mérnöke, s itt a helyszíni szemlét, majd pedig a tárgyalást az érdekeltek bevonásával meg­tartván, jégkitermelési helyül kijelölték a kis­hantai hegy alatt elterülő Lakossy-féle rétet, amelyet a Tapolca vizével nyomban el is árasztottak. Jégterület most már tehát van, kitermelési engedély is van, most már csjak egy kis keményebb idő kell, amely jégpán­célt vonjon a vizekre, aztán hamarosan megtel­hetnek a jégvermek. S az idő amint pedzi, ez valószínűleg hamrosan meg is történhet. »Thália papjai.« Sándor Pál, a helybeli kollégium jeles tanára, kinek drámaírói mű­ködése mind szélesebb körök érdeklődését vonja magára s mind több elismerésben is részesül, karácsonyra ismét új színművel lé­pett a nyilvánosság elé. Darabja, a Thália papjai, már tárgyával is sejteti, hogy a szer­ző a napi sikereken túl magasabb, eszményi célt tűzött maga elé. Kelemen László, az első magyar szinidirektor a darab hőse. A XV11!, század végének heroikus korába heroikus ala­kot állít be a költő, akinek ajkán megszólal­tatja a magyar szenvedést, a fajtánkhoz, nyel­vünkhöz való ragaszkodásunk s ezért élni, dol­gozni akarásunk legnemesebb érzéseit. A da­rab elsősorban kortörténeti részeiben becses. Érzékeltetni tudja alakokban, szavakban, hogy nem mai emberek között járunk, a történe­lem levegője lebeg körülöttünk. Hasonlókép igen jellegzetes a szinészintrikákuak, szimész­konspirálóknak már a kezdet kezdetén felüt­köző jelenségeinek bemutatása. A darab hő­sét, Kelemen Lászlót, aki hazája és a magyar nyelv ügyéért való szent rajongásában fénye­sen indult pályájáról, jegyeséről, egész jö­vőjéről lemond, sok változatosan megirt és jelenetezett csalódás után a ragaszkodó sze­relem ment meg az életnek, de nem a dicső­séges nemzetmentő, hanem csupán a békést polgári életnek. Ez a megoldás míg egyrészt számot Vet a közönség általános színpadi igé­nyeivel, másrészt jobban is megfelel a mű bár komoly intenciójú, de mégis könnyedébb hangnemének. Nem is tennénk ellene kifo­gást, ha a mentő angyal — Kelemen régebbi szerelme — szorosabb kapcsolatban állna a dráma egész menetével, ha, köznapilag szólva: többet látnók őt a színpadon. így érdemileg deus ex machinának tetszik végső megjele­nése. Megjegyzem, hogy megfelelő helyre be­illesztett egyetlen jelenet, kerekké, logiku­sabbá és lélektanilag elfogadhatóbbá tenné a megoldást és ezt a rutinos szerző a darab szín­padra alkalmazásánál játszva megoldhatja. Sándor Pál igazán szép és olvasmánynak is értékes új drámai müvét a legmelegebben ajánljuk olvasóinknak szives figyelmébe. — 2 P-ért Kis Tivadar könyvkereskedésében sze­rezhető meg. — Búzaexportunk 1933-ban. Hivatalos statisztikai megállapítás szerint az ország búzakészlete ebben az évben több, mint tizmil­lió mm. Ez a hatalmas mennyiség igen erősen meghaladja az utolsó tiz esztendő termés­feleslegeit. Ennek megfelelően a kivitelünk is erősen emelkedett. Novemberben pl. hu­szonnégyszer annyi búzát exportáltunk, mint az elmúlt év hasonló hónapjában. Megálla­pítható azonban, hogy hazánknak útja meg­változott, mert amig a múlt években felesle­geinket a szomszéd államokban sikerült el­helyezni, addig ebben az évben exportunk a távolabb fekvő nyugati államokba irányult. Olaszországba kb. száz-, Angliába száznyolc­van-, Hollandiába háromszáz-, Franciaországba pedig mintegy hetvenezer mm. búzát vittünk ki. Sajnos, hogy a kivitt búzának az ellenér­téke részben a fuvarköltség emelkedésie, a hosszabb út, részben a búza árának az esése miatt az előző évek eredményéhez képe'stf visszaesést mutat. Ez a visszaesés a magyar gazdákat és exportőröket erősen érinti, mert amig a nyolcvan kilós tiszavidéki búzáért ez év januárjában még 14—15 P-t fizettek, december elején ez az ár 7—7.5 pengőre esett vissza, ami úgyszólván 45—50o/o-os visszaesésnek felel meg, ha ehhez hozzávesz­szük, hogy a búzának a legtöbb esetben sok száz kilométeren kellett vasúton tovább fut­nia, mig rendeltetési helyét elérte, úgy meg­állapítható, hogy búzánkat ebben az évben átlagban 30—40o/ 0-kal voltunk kénytelenek ol­csóbban tovább adni, mint a mult esztendő­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom