Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-08-18 / 33. szám

öiskolai Könyvtár a. Helyben. MINDEN SZOMBATON. Szer. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 BDés. Telefon 131. gzám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A kormány reformtervei. Amint ismeretes, Gömbös Gyula régi terve, hogy időnként az ország más-más vidékein hivja össze tanácskozásra a kormány tagjait, hogy zavartalanul mélyedhessenek el ama nagy reformtervek tárgyalásában, amelyek a kormány programmjában szerepelnek s amelyek már a közel jövőben az országgyűlés napirendjén szerepelnek. A vidéki tanácskozások sorrendjét a békés és termékenyítő csendjéről olyan hires Pannonhalma nyi-. totta meg, hogy most három napon keresztül az a Bakonyban folytatódjék. A tanácskozásról hivatalos jelentést adtak ki, amely előre jelzi, hogy olyan alapvető munkálkodásról van "szó, amely gondos előkészítésre szorul, hogy az őszi parlamentnek anyagául szolgálhasson. Aki azonban a sorok közt is tud olvasni és érteni, az mindjárt tisztában is lehet a bakonyi minisztertanács jelentőségével. Elég, ha csak a földmívelésügyi miniszter tárcájának a letárgyalt anyagára utalunk. Az erdőtörvény, a szőlő- és a borgazdasági törvény, a gazdasági cselédek felmondási és költözködési idejét szabályozó törvény, az Alföld fásításáról szóló törvényeken kívül tárgyalásra kerültek mindazok a kérdések is, amelyek a magyar agrártársadalom égető problémái s amelynek megoldását ennek a társadalmi rétegnek életérdeke követeli. A pénzügyminiszter nemcsak az időszerű hitel- és adópolitikai kérdésekről tett itt jelentést, de egyben ama problémákat is ismertette, amelyek a gazdaadósságok rendezésének ügyével kapcsolatosak s amelyeket a felvett esetek kapcsán meg kell oldani. Mindezeket a minisztertanácson megtárgyalták s a megteendő intézkedésekre a felhatalmazást rrfeg is adták. Ugyancsak nagy szerepet játszottak e tárgyaló napokon a kereskedelemügyi miniszter előterjesztései is, amelyek hivatvák az ország általános közgazdasági helyzetét erősíteni s olyan erőforrásokat nyitni, amelyek lehetővé teszik, hogy a csonka ország anyagilag és gazdaságilag is a legszilárdabb pontjává válhassék a Duna-medencének. Mindez a szándék természetes, hiszen Gömbös Gyula kormányzati programmjának kezdettől fogva a gazdasági megerősödés volt az egyik legfontosabb pontja. Minden cselekvése és intézkedése is ezt a célt szolgálta. Egy bizonytalan költségvetésű ország nem igen tud megbirkózni a reá tornyosuló feladatok nehézségeivel. A tavalyi gazdasági év mérlege fényes igazolásul szolgált erre*~a~tötörekvésre, külkereskedelmi mérlegünkből eltűnt a fenyegető hiány, amely évről-évre emelkedő irányzatot mutatott és amelynek eltüntetését az élet feltétele parancsolta. Sikerült. S hogy a tavalyi év sikeréhez az idén is lehet reményünk, azt a legújabban megjelent hivatalos statisztika adatai igazolják, amelyek az első évnegyed gazdasági eredményeiről számolnak be. E számadatok szerint az első ! évnegyedünk 17,600.000 P többlettel zárult, ami után reményünk lehet, hogy az év további folyamán csak még kedvezőbbé válik ez az eredmény. Még inkább megerősítheti reménykedésünket, ha külkereskedelmi forgalmunk adatait vizsgáljuk az év január—júniusi viszonylatában, amikor is behozatalunk a tavalyi értékkel szemben 144.3 millió pengőről 168.3 millió pengőre szökik ugyan, de ugyanekkor kivitelünk 159.4 millió pengőről 185.9 millió pengőre emelkedett. Mindezek a tételek közgazdasági életünk egészséges fejlődése mellett beszélnek. Kivitelünk megfelelő emelkedése ama külkereskedelmi politika hitelét támasztja alá, amelyet Gömbös Gyula a római hármas egyezményben fektetett le s amely most már gyakorlatilag is igazolja az olasz-magyar-osztrák megegyezés gyakorlati értékét. A bakonyi minisztertanács fontos kereskedelmi és mezőgazdasági reformtervei azt a célt szolgálják, hogy tovább erősítsék az ország közgazdaságát s a magyar dolgozó társadalomnak lehetővé tegyék nehéz munkájának megérdemelt gyümölcsöztetését és gazdasági boldogulását. Nem merült fel ezen a tanácskozáson egyetlen kérdés sem, mely ne azt a célt szolgálta volna s így csak minden magyar dolgozó élete megkönnyebbülését, jobbáválását remélheti a bakonyi tanácskozástól. De a bakonyi minisztertanács idején az ellenzék is munkában volt. Egyesülten vonult fel Körmenden, hogy Sigray gróf beszámolójához szekundáljon. Bakonyban a föld, búza, a kenyér kérdése. Körmenden a királykérdés. De talán így is van rendjén. Az ellenzék a hangulattal, — a kormány a gyomorral foglalkozik. így aztán csak kibírhatja a szegény magyar nép a körmendi propagandát is. Balatoni kisriport. A pompás balatoni körút, — mely mellett elszégyelhetné magát a mi Fő-utcánk aszfaltja, — szinte csalja ki a motorból a kilométereket. Guszti barátom biztosan vezet, s az embernek kedve volna egyetlen megállás nélkül körülrohanni a Balatont, ha a balatoni vidék természeti szépsége és sok érdekessége itt-ott megállást nem parancsolna. Az út forgalmas, s hatalmas külföldi túrakocsik suhannak el mellettünk — főkép osztrák, cseh és német rendszám-táblákkal. Úgylátszik — lassanként rájön a külföld, hogy ha hegyvidékeink nem is versenyezhetnek Ausztria és Svájc híres helyeivel, a Balaton a maga 700 négyzetkilométeres felületével nemcsak Európa legnagyobb tava, de legremekebb fürdője is. Aki ismeri a régi Balatont, az jóleső érzéssel figyelheti, mint nő ki a Balaton szűk kis ruhájából s öltözik európai mezbe. Mindenütt fejlődés, élet, a patinás helyek mellett mind több és több modern fürdőtelep létesül, s ittott még kicsillan a balatoni romantika. Első állomásunk Keszthely, a »Balaton fővárosa«. Balatonja végtelen tükrét szinte irigyen szeli ketté a tihanyi félsziget. Hatalmasan fejlődik ez az egyetlen balatoni város. Festetich herceg — balatoni partbirtokos — igen jól számított, aki a középosztály számára olcsó, új strandfürdőt létesített. Egyszerű, gyalulatlan deszkakabinok nőttek itt ki a földből, s 20 fillérért kapunk kabinjegyet. A fürdő mellett kitűnő halászcsárda áll. A fürdő vize, strandja semmivel sem rosszabb a nagy strandénál, s ugyanabban a pompás Balatonban fürdünk. Júliusban nyílt meg s máris igen népes. Önkénytelenül is a mi Esterházy Tamásunkra gondolok, aki hasonló üzleti érzékkel nagyszerű dolgokat teremthetne Pápán, vagy a Bakonyban. Keszthelyről hatalmas bécsi autobuszok mennek Hévízre. Héviz már patinás, fémjelzett hely a külföldiek előtt is. Minden hotel, panzió és magánlakás megtelt, ennélfogva — mikor az árak európaszerte morzsolódtak lefelé — itt az árak felszöktek. Fürdőélet szempontjából örvendetes jelenség, de sok beteg ember csalódottan jött vissza: drága, nem birja pénzzel. A somogyi part ismert nagy fürdőtelepein megyünk keresztül. Az igazi fejlődést ez az oldal mutatja. Érthető, ez az oldal képviselitípusosán a Balaton értékeit. A Balaton fekvése ugyanis Ausztria, Svájc és Itália csodás tavaival nem versenyezhet, de fürdőélet szempontjából hasonlíthatatlanul értékesebb. Azoknak a hires tavaknak hideg vizével, kavicsos fenekével, kedvezőtlen partjával szemben a Balatont vizének melegsége, partjának remek fövenye, puha, homokos talaja a fürdők ideáljává avatja. E déli partot valóságos villaerdő övezi. Máról-holnapra gombamódra nőtt ki a parton az a sok bájos villa, kicsi, nagy vegyesen, amelyek a partot olyan színessé teszik, s melyek a Balaton vidékét a kőkorszak cölöptelepeire emlékeztetik. Ezek a kis villák, egy-egy darab magánfürdővel, nyújtanak igazán üdülést a zajos fürdőtelepekkel szemben, csendjük, nyugalmuk értéke megfizethetetlen. Zamárdiban. kötünk ki egy ilyen kis villában, ahol igen szives vendéglátó család vár bennünket. A villa közel van a műúthoz, bár a kert bejáratához kacskaringós útvesztő vezet. Ha vendéget várnak, a müűtat lesik, s oda integetnek: — Hopp, itt lakunk! Polycsi, a házikisasszony meglepődik, hogy az útvesztőben is megtaláltuk az utat a bejárathoz. Ö — mondja — a műút felől lesett bennünket. — Na, ugyan szépen lesett ránk, állapítom meg hamarosan, hiszen érkezésünkkor nem is a műút felé, hanem a ház balatoni oldalának árnyékában — sütkérezett. Polycsi szabadkozik, de megnyugtatjuk, csak viccelünk. Az idő kitűnő, az ég derült, hamarosan trikóba könnyülünk. Az égbolt azonban közben elborul, percek múlva fodrozik a Balaton, majd dörög, villámlik. De nem ijedünk meg holmi kis balatoni vihartól. Vigan ereszkedünk a tóba. Közben jéghideg eső szakad ránk, a levegő olyan hűvös lesz, hogy még az ujjunkat sem merjük a vizből kidugni. A Balaton mindjobban hullámzik, a tihanyi monostor már nem is látszik. Olyan sűrű az eső, oly sötétség ereszkedik ránk, hogy egymást 30—40 méternyire sem látjuk már. Vijjognak a sirályok, a vadrucák, s a »hullámfürdő«-ben, melyért nem fizetünk kemény pengőket, elringatóznánk akár estig. A zápor eláll, a felhő fölszakad, lassanként kibontakoznak a tihanyi tornyok, s egy óra sem telik belé, ismét napfürdőzünk. Mesélnek a vidéken egy öreg bácsiról, akit úgylátszik Eötvös Károly felejtett itt az utókornak. Nyolcvan esztendő körüli az atyafi, aki életében még nem volt messzebb Szántódnál, s bevallása szerint még sohasem fürdött a Balatonban. — Mirevaló is lenne az, — mondaná Eötvös — úgyis megfürödhetne akármelyik percben, ha akarna. A legélénkebb életet nfegis Siófokon találjuk. Talán itt a legtöbb külföldi nyaraló! Hiába, gondozott, gyönyörű parkja, sétányai, rózsalugasa, legjobb fövenyü strandja mint méz a legyeket, csalja ide az embereket. Irányítója a balatoni divatnak, mulatóközpontja a környéki fürdőknek, s európai értelemben is pompás fürdőhely. A fürdő minden szórakoztató eszközét kipróbáljuk, jól érezzük magunkat és így nemcsak a vízben fürdünk nyakig. Az egész Balatonon, de különösen itt Siófokon olyan luxus van, jólétnek, jókedvnek tanuja minden, hogy az ember a világ legboldogabb országának hiszi a magyar földet. Igaz, hogy az emberek egész évben azért nyögnek, görnyednek, hogy pár hét alatt aztán mindenről, gondról, nyomorúságról megfeledkezzenek. S jól is van ez így. És nem is olyan túldrága az élet. A strandon 1.80—2 pengőért jó ebédet kap az ember. Szántódra, a komphoz megyünkt, s a kompon átkelünk Tihanyba. Amint a faluba feljutunk, s az ősi bencés apátság elé kanyarodunk, a falusi gyermekek rohannak meg ben-