Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-01-27 / 4. szám

XXXI. évfolyam. 4. szám. Pápa, 1934 január 27. Te

k- ^iskolai Könyvtár Ref. Főiskola Helyben. HIRLAP í MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 Elér. Telefon 131. sasára. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Ne higyje senki, hogy egy irodalmi lángelme diadalának nincsen meg az erkölcsi értéken felül gyakorlati jelentősége is. Ne higyje senki, hogy »Az ember tragédiája« bécsi előadása csupán nagy parádé, ritka szellemi élvezet és csupán a magyar irodalom, a mag'yar géniusz dia dalünnepe volt. Nem mintha ez magában véve, minden gyakorlati vonatkozástól eltekintve, nem jelentene számunkra szintén sokkal többet, mint amennyiről a diadalmas mámor első pillanatában magunknak számot adhatunk. Azt ia büszke tudatot, hogy egy olyan nemzethez tartozunk, amely -egy Madáchot adott — ma már nyugodtan mondíhatjuk: nem csak nekünk — az 'egész világnak, a maga erkölcsi erejében kell méltányolnunk. Ámde Vannak, akik az erkölcsi erőkön és értékeken kívül a dolgok gyakorlati része iránt szoktak érdeklődni. Ezeknek mondjuk tehát: ne higyje senki közülük, hogy egy ilyen erkölcsi sikernek nincs meg, illetve nem lesz meg a maga| gyakorlati haszna is. Már magában véve az a tény, hogy a nagy diadal színhelye éppen az a Bécs volt, amely valamikor hermetice el akarta zárni a inagy világ szeme elől hazánklat és nemzetünket, szinte szimbóluma az idők változásának s az emberiség jobb belátásra jutásának. A megcsonkított Ausztria ma keresi a megcsonkított Magyarország barátságát. Szándéka őszinteségébein nem kételkedünk, hisz a barátsággal saját vitális érdekeit is szolgálja. Hogy a magyar nemzeti géniusz előtt js meghódol, ez viszont olyan tiszteletreméltó gesztus, mely előtt senki nem haladhat el közönyösen. Gyakorlatilag tehát egy nagy katasztrófa omladékaiból kisarjadt barátság] megerősödését jelenti elsősorban Madách halhatatlan művének bécsi diadala. Továbbmenőleg viszont mindazok, akiknek részük van ma a világ sorsának intézésiében, ismét tudomást szerezhettek arról: mennyivel felette áll szellemileg ez a mi nemzetünk azoknál a nemzeteknél, melyek az ő rovására gyarapíttattak s amelyek ma őlomsúllyal feküsznek rá elszakított véreink nemzeti kultúrájára. Előbb, vagy utóbb, mégis csak eljön a számvetés napja, s ezen a nagy napon a Madáchok, Petőfiek, Jókaiak szintén ott fognak ülni a bírói székben és segítenek nekünk gyakorlatilag is igaziságot tenni. Tervgazdálkodás küszöbén. (my) Néhány hír a sajtóban is megjelent már arról a inágy átalakításról, melyet a kormány a földmívelés terén rövidesen bevezetni szándékozik. E hírek legtöbbje a kérfdés személyes vonatkozásait domborította ki, noha annak it

4; a legkisebb a jeleintősége. Mert ha ebbe a kérdésbe lehet és szabad személyi kérdést vegyíteni, az csak egyetlen személy lehet: maga a magyar termelő. Az a termelő, aki valósággal úgy került a legveszedelmesebb és legnehezebb gazdasági háborúság ágyútüzének központjába, hogy szinte pőrén, vértezetlenül kellett áljllania a harcot. Csak a jó Isten és a magyar földmívesttársadaloim szívósságának és életerejének köszönhető, hogy már eddig is el nem vérzett ebben a kegyetfien küzdelembén. Hogy mit jelent ez a küzdellem az egész ország szempontjából? Talán inem is szükséges fejtegetnünk. A legutóbbi kormányintézkedés, amely a bajbajutott kisbirtok segítségére sietett és amelynek következtében ma csaknem százezer »védett« birtok kapott úgyszólván betonfedezéket a maga védelmére, mind csak arra vall, hogy a kormány nagyon is tisztában vian a kérdés jelentőségéivel. De a most előkészületben levő tervek még *a gazdaadósságok rendezésénél is nagyobb jelentőségűek lehetnek, ha azt sikerül úgy keresztül vinni s az életbe átplántálni, ahogyan azt tervezik, igen nagy fellendülést várhatunk. A tervgazdálkodás bevezetése úttörő munka. Korszakos jelentőségűinek kell azt mondanunk, még pedig kettős szempontból. Először azért, mert ez minden gazda sorsát érintij tehát abszolút egyetemes gazdakérdés. Másodszor pedig azért, mert megszünteti a magyar gazda eddigi magára hagyatottságát, az egész termelő társadalmat összefűzi a közös érdek, a gazdasági boldogulás mindennél erősebb és ellenállhatatlanabb erejével és parancsával. Hogy ez mit jelent a mai helyzettel szembein? Katonai hasonlatot fogunk használni, hogy a kérdés jelentősége annál könnyebben érthetővé váljék. Még iedd'g a magyar termelő legyedül, magára hagyottan harcolt, akinek az élete, a halála, mindig csak az ő személyes; kérdése maradt: az új rendszer őt, a magában, az egyedül küzdő katonát szervezett hadsereg tagjává teszi. A veszély pillanatában, az a tudat szolgálhat erősítésére, hogy minden gazdatársának a sorsa az övé is egyben, a nagy döntő küzdelemben nem csak magának kell döntenie, mit is, hogyan is kellene termel!nie, hogy abból a legnagyobb' s a legbiztosabb hasznot húzhassa, halnem az a központ siet a segítségére jóakarattal és megfontolt tanácscsal, amely a termény és a fogyasztó, az áru és az ár viszonyát jobban ismerheti és ismeri is, mint az egyén. A konr'ány szándéka, hogy a magyar mezőgazdaság ne kerüljön mindig a lét és nemlét bizonytalanságának keresztútjába, amikor értékesítenie kell egész évi munkájának gyümölcsét. Amikor rá kell eszmélnie a borzalmas valóságra, hogy termelésére nincs piac, azt szükségtelenné tette a túltermelés!. Persze, mint minden ellen, már a tervgazdálkodás ellen is folyik az izgatás. Természetesen, csak azok részéről, akik mindenbe politikát keresnek és kevernek, még a búzába, az; árakba is, vagy talán éppen ezekbe a legtöbbet, mert hiszen ma ezzel lehet izgatni a legjkönnyebben. De a pártpolitikai játék nem veheti és nem is veszi el a kormány kedvét, hogy tovább folytassa megkezdett munkáját a tervgazdálkodás bevezetésére. Azt mondják sokan, hogy ez az egyéni szabadság rovására megy s a magyar termelő nem hajlandó alávetni magát felsőbb parancsnak. hogy ő mint tulaidonos mit és mennyit termeljen a maga birtokán? Talán felesleges is foglalkozni az ily átlátszó célú beállítással, amely a maga kicsinyes politikája érdekében hailandó a magyar termelő gazdatársadalmat olv £zűk látókörűnek tartani, amelv ragaszkodnék egy olyan szabadsághoz, amely számára voltaképpen a legszomorúbb gazdasági rabszolgaságot jelentette eddig s ne nyúlna pgy olyan reform eszközeihez, amellyel munkájának igazi értékét és értékesítési lehetőségét biztosítja. A magyar gazdatársadalom egészséges életösztöne örömmel várja a tervgazdálkodás mielőbbi megvalósítását. Még egyszer Jamboree. Mikor egy évvel ezelőtt a Gödöllőn renrendezendő világtáborozásról írtak a lapok, a legtöbben el sem tudták képzelni, hogy mit is akarnak a cserkészek. Később az egymást követő híradásokból már mindenki megértette, hogy Gödöllőn valami nagy dologra készülnek. Lassanként kibontakoztak a tábornak óriási méretei, fogalmat alkothattunk a szervezéshez, megépítéshez és és vezetéshez szükséges anyagi és erkölcsi erők nagyságáról. A valóság azonban felülmúlta a képzeletet. Nemcsak az ilyenhez nem szokott látogatókat ejtette bámulatba a jamboree a felszámláihatatlan sok ritka érdekességével, de a legkomolyabb cserkészvezetők is, kik már több világtáborozáson résztvettek, egybehangzóan megállapították, hogy a gödöllői világjamboree minden tekintetben felülmúlta az eddigieket. Elmúlt a jamboree, ma már csendesek a gödöllői erdők. A száz és százezernyi látogató úgy gondol rá vissza, miint egy színes} szép álomra. A cserkészek azonban most is vissza-visszajárnak gondolatban a gödöllői táborba, összeszedik, rendezik;, feldolgozzák azokat az élményeket és tapasztalatokat, melyeket az egyetemes cserkészmunka, de az egyén javára is gyümölcsözővé tesznek. Elmúlt a jamboree és mégis mindnyájan szívesen átéljük újra azokat a szép élményeket, melyek többé soha nem jönnek vissza. De ápolnunk is kell szeretettel mindazt, mivel! lelkünk a világtáborban gyarapodott. Ápolni kell mindenkinek azokat a cserkészerényeket, amelyek a gödöllői világtáborozás sikerét biztosították. Ezért térünk vissza mégegyszer a jamboreera. Ezért rendez a két pápai cserkészcsapat február 12-én a városi színházban égy jamboree-estet. A jámborée-ismertető, a hatalmas arányú tábortűz, á inagy jamboree-film újra ide fogja varázsolni a világtábort minden szépségével, minden értékével. A cserkészcsapatok mindenkit tiszteletteljes szeretettel hívnak és várnak. Remélik, hogy akik a jamboreet mgelátogatták, el nem mulasztják^ hogy élményeiket még gazdagabbá tegyék, akik pedig nem vehettek részt a jamboreen, megragadják ezt a soha vissza nem térő alkalmat, hogy a magyar élet egyik nagyjelentőségű eseményét átélhessék. H. E. A Liget-utca 36. szám alatt egy háromszobás komfortos lakás május l-re kiadó. Bővebbet Liget-utca 16. szám alatt. Mindennemű tüzelőanyagok megbízható és jutányos beszerzési forrása Rauscher és Bodó cégnél pápa, Győrl-úí 26. (Uradalmi fadepó.) — Telefon: 124.