Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-07-28 / 30. szám

a világ legjobb Legfontosabb szervünk, beleink és gyomrunk, Ha majd Ön is rájön, mit tud az Igmándi, Ha nem működnek jól, csak Igmándi-t igyunk. szükséglet esetén ezt fogja használni. Figyelem! Az Igmándi keserűvíz kis, három és fél decis üvegekben is kapható! tékben foglalkoztassák a kézmüvesiparosokat. Végül a kisipari hitelkérdés rendezése érdekében szanálták az IOKSz-ot, a fedezetnélküli iparoskölcsönök összegét pedig fokozatosan már is 300.000 pengőre emelték és bevonták ebbe az akcióba a tízezren felüli lakósu községeket is. Dobsa László indítványára a közgyűlés erélyesen tiltakozott Barthou francia külügyminiszter ismeretes kijelentése ellen. A revízió az iparosságnak életszükséglet és minadddig, amig vissza nem kapjuk, ami a miénk, nem fog megnyugodni ennek a nemzetnek semilyen rendű és rangú fia. Ring Gyula javaslatára kívánatosnak tartanák az iparosok öregségi és rokkantsági biztosítását. Ha az állam az iparosok alkalmazottairól gondoskodik, akkor magukról az iparosokról se felejtkezzék meg öregségük, vagy rokkantságuk idején. Ha a kormány nem tartaná időszerűnek az iparosok öregségi biztosításának bevezetését, maga .veszi kezébe a kézművesiparosság az ügyet. Dobsa László javaslatára követelték az 1922. XII. t.-c. ismeretes 4. §-ának módosítását; hogy a strohmann rendszerrel űzött visszaélések kiküszöböltessenek. A kereskedők a képesítéshez kötött ipar keretébe tartozó iparcikkek elkészítésére se megrendeléseket fel ne vehessenek, se átalakítást, se pedig javítást ne vállalhassanak. Követelték továbbá a , tudva kontárral dolgoztatok megbüntetését. ! Marschall Béla javaslatára sürgették az ipari érdekképviseletek egységének megteremtését. Az ipari szervezetek e gységesítésére annál is inkább szükség van, mert jelenleg külön akciókkal az egyes szervek illetékes helyen zavart okoznak nem egyszer ellentétes kívánságaikkal. Az ipari szervezetek többségének állásfoglalása értelmében ilyen csúcsszervvé az IPOSz-t kell kiépíteni. Kovacsek Ferenc előadása nyomán elégedetlenségüket fejezték ki a házadómentesség ügyének legutóbbi elintézésével. Az adómentesség kiterjesztését sürgették úgy a fővárosban, mint a vidéken. Az OTI ne vásároljon házakat, hanem az iparosok és munkások keservesen befizetett tőkéit új építkezésekre fordítsa. Lippay István javaslatára kívánatosnak tartanák, hogy a kézművesiparosok olyan arányban fizessék alkalmazottaik után a betegségi járulékot, amilyen arányban a náluk alkalmazott segédek az OTI-szolgáltatásokat igénybe veszik. Követelték úgy az OTI, mint a MABI-nál a bélyegrendszer bevezetését. Nagy Antal elnök indítványára a kézműves-kamara kérdését egyhangúlag levették a napirendről, mert a kamarákkal való együttműködést a kézművesipar helyzetének javításáért fontosnak tartják. Szőllősy Ferenc az árrombolás megakadályozásáról terjesztett be határozati javaslatot Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozott előadásában Füredy Lajos is. Felszólalása alapján hibáztatták, hogy egyesek, akik nem fizetnek OTI-díjakat, sem pedig adót, kiuzsorázzák a munkásaikat és alákonkurálnak a becsületes dolgozó iparosoknak. Majd azt sürgették, hogy biztosítsa a kormány megfelelő kerettörvényben, hogy ha egy szakmában a többség a termelésre vonatkozóan valamit elhatározott, úgy az a kisebbséget is kötelezze. * * * A kongresszus, melynek tanácskozásait a nagybetegen jelenlevő Pap József elnök helyett mindvégig Nagy Antal IPOSz-alelnök vezette, az iparosság érdekében nagy és fontos munkát végzett, ami — azt hisszük — éreztetni is fogja majd hatását. 3\fijomtatváuaait rendelje a főiskolai nyomdában Megyei városok űj törvénytervezete. A belügyminisztériumban a fővárosi törvény reformja után elkészítették a megyei városok tervezetét is, amely egyes közlések szerint, igen érdekes, gyökeres újításokat tartalmaz. Mindenek előtt a városi és községi képviselőtestületek hatáskörét a kormány erősen megszükíti. A képviselőtestületi tagok számát a mostaninak körülbelül felére redukálják. A törvényhatóságoknál már bevezetett választott virilista-rendszert honosítják meg a megyei városoknál is. A városi és községi képviselőtestületekben a jövőben helyet foglalnak az érdekképviseletek is. A megyei városokban a képviselőtestületek megszükített hatáskörét a polgármesterek veszik át. Eszerint a képviselőtestület hatáskörébe jórészt csak a költségvetés előkészítése, a zárszámadások és a szabályrendeletek megalkotása tartoznak a jövőben. A polgármesterek hatáskörének kibővítése arányában emelkedni fog az erkölcsi és a vagyoni felelősség is. A legnagyobb változás a tervezetben az, hogy a megyei városok polgármestereit ezután nem a képviselőtestületek választják, hanem a belügyminiszter nevezi ki. Miután a városok polgármesterei ezentúl a mindenkori kormányok emberei lesznek, a belügyminiszternek joga lesz a polgármestereket az egyik városból a másikba áthelyezni. A tisztújítás joga is teljesen kikerül a képviselőtestületek kezéből. Ennek elérésére már az első lépést a közigazgatási reformmal megtették, amikor a városi számvevőség megválasztását elvették a városi képviselőtestületektől. A jövőben a tisztújítás a főispán hatáskörébe fog tartozni. Ezzel pedig és a polgármesterek kinevezésének a belügyminiszter hatáskörébe való utalásával megvalósul a vidéki városok közigazgatási államosítása, ami az eddig is megnyirbált autonómia megszüntetését fogja jelenteni. A megyei városok abban biznak, hogy az államosítással a kormány leveszi a városokról a rendkívül nyomasztó anyagi gondokat. A vidéki városi tisztviselők pedig egyenesen szerencsének tartanák, ha a kinevezés jogával együtt átvenné őket az állam, mert ezáltal az állami tisztviselők kategóriájába kerülnének és legalább biztosítva lennének abban a tekintetben, hogy havi járandóságukat pontosan megkapnák, amit a vidéki városok mostani válságos anyagi viszonyai közepette bizony sok helyen csak ritkán tudnak elérni. Vannak vidéki városok, ahol már egészen redszerré vált a tisztviselők havi járandóságainak késedelmes kiutalása. r Értesítés. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy Pápán, Széchenyi-tér 5. szám alatt kőfaragó=telepet létesítette m. Minden e szakmába vágó munkát gyorsan és jutányos áron készítek. E téren szerzett sok éves gyakorlatom után kérem a nagyérdemű közönég szives bizalmát és támogatását. — Tisztelettel: Keppel József kőfaragó. Akkor íesz igazán kellemes otthona, hoggha BUTO**á

t rr -nél vásárolja Győr, Gr. Tssia I. tér 5. Tóth Géza verseiből. FecsReíésseR. Az eresz alján pelyhes, puha fészek. Ölén parányi fecskepár csipog, mint, hogyha fújnak gyenge nádsipot, s bogár szememmel bátran szembenéznek. Bolond szívemmel úgy szeretem őket! Pelyhes, parányi testük úgy zihál! Üzent a vágy: csapongva szállni már azúr taván a tiszta levegőnek. Kihűl, kihal a pelyhes, pahci fészek. Elszáll a nyár is s hej, hiába nézek az elcikázó fecskenép után. Borús szemem szűz messzeségbe réved. Magamra hagynak álmok és remények. Rám ront a tél. S goromba szél dudál. Fe&ér ateác. Fehér akác, fürtös akác, hiába nyílsz nékem! Szívem, lelkem egyre sorvad, az én boldog tavaszomnak vége van már régen. Nem. hittem a szerelemben, s biztatgattál, csaltál; késlekedő boldogságom hittem, végre megtalálom egy szép arany hajnál. Ne csaljatok s biztassatok fehér akáclombok! S ne kacagj ki te sem engem, ha már az én szívem, lelkem nem lehetett boldog. Hervadozó, bús szívemben leomlott az oltár; köszönöm, hogy egyszer régen káprázatos csíllagjénnyel rám is mosolyogtál. Rozsda, poloska, megszorulás. Három csapás, ami ellen nincs orvosság. Mit csinálnak az emberorvosok, ha bizonyos betegségek ellenszerét még nem találták meg? Lehetőség szerint megelőzik a betegséget. Kolera, pestis, bélpoklosság ellen, ha már fellépett, nincs orvosság, de megelőzni megfelelő rendszabályokkal jól lehet, amit bizonyít az is, hogy még a világháború alatt sem lépett fel ily borzasztó ragály. Meglehet-e előzni a rozsdát, a poloskakárt, a megszorulást ? Ép az elmúlt esztendők mutatták, hogy lehet. Az 1932-es rozsdaévben alig szenvedtek a rozsdától a szuperfoszfáttal műtrágyázott búzák, a két poloskaév tanulsága is az, hogy a szuperfoszfátozott búzák kevesebbet szenvedtek az alattomos bogártól, s a szuperfoszfáttal vetett buza sem szorult meg két esztendővel ezelőtt. Miért? A szuperfoszfátnak amellett, hogy a szemtermés minőségét javítja, a mennyiségét jövedelmezően növeli, meg van az a megbecsülhetetlen hatása is, hogy a buza (és egyéb növények) beéredését sietteti. 7—14 nappal érik előbb a szuperfoszfáttal mütrágyázott buza és így kinő a rozsda, a poloska foga alól, rendszerint telt, érett a szeme már akkor, amikor a hazánkban szokásos hirtelen meleg beköszönt, aminek az eredménye az, hogy a szuperfoszfátozott buza már nem szorulhat meg, míg a műtrágyázatlan búzánál gyakori az aszott, zsugorodott szem.