Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-03-18 / 11. szám
XXX. évfolyam. 11. szám. Pápa, 1933 március 18. Tek. Főiskolai Könyvtár ef. Főiskola. Helyben. lefizetés ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ám 20 Bűét. Telefon 131. •sáin. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-atca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MINDEN Sürü egymás utánban bukkannak fel mostanában a sajtó, főkép persze a külföldi sajtó hasábjain háborús híresztelések. »A kisántánt megszállja hazánkat«, »felvonulási tervek csehm,agyar, olasz-szerb, szerb-magyar háború esetére^ mindezekben természetesen senki sem tudja, mennyi az igazság, mennyit költött hozzá az újságírói fantázia, de mindenesetre alkalmasak arra, hogy felizgatják a bizony ma elég könnyen izguló kedélyeket s hogy olyan dolgokat is hozzá költsön a fantázia, melyek szinte realizálni tudják azokat a tényeket, melyek lehetnek rémlátás szüleményei, lehetnek üres fenyegető dzések, lehet, hogy van valami magjuk, de kérdés elvettetik-e és még nagyobb kérdés: kikel-e ez a mag? Közben már a pletyka szárnyán megnövekedett kacsák olyan kövérré is megnőnek, hogy komoly ember csak mosolyogva nézheti őket. De túl ezeken a kósza híreken, amiknek könnyen lobbanok és könnyen megtéveszthetőek között van csak talaja, higgadt és okos emberiek is felvetik a kérdést: Mi lesz hát? Mert aki a tényekel} egymás mellé sorakoztatja, az most kénytelen külpolitikussá változni. Nemcsak azért, mert a válság enyhülését máshonnan, mint külföldi forrásból egyáltalán nem remélheti, hanem azért is, mert hazája sorsáért aggódik a nagy események zajlásában és reménykedve vár még valamit, a revíziót, amely az elmúlt esztendőkben olyan biztató karriert futott be a nemzetek közvéleményében. Tulajdonképen a revízió elleni kisántánt-rendszabály volt a kiinduló pontja a mostani ezerféle híresztelésnek. Benes cseh külügyminiszter, a diplomata-zsonglőr a revízió tornyosuló veszélye ellen árkot akart húzni és létre hozta a kisántánt még szorosabb szövetségét, amely a kipattant titkos függelék szerint katonai együttműködést is kötelezővé tesz a zsákmány megtartására. Azóta egymást követik a leleplezések és a szenzációk. A felfujt hirtenbergi fegyverszállítási ügy, az állítólagos új hármasszövetség, az éjjel-nappal dolgozó fegyvergyárak, a kisántánt megszállási terve háború esetén Magyarország ellen, most pedig a legújabb és legsúlyosabb: a közös hadműveletekre vonatkozó szerződés Magyarország, Ausztria és Olaszország ellen. Külön súllyal esik latba, hogy a leleplezések túlnyomó része olasz újságokban lát napvilágot. A sok szenzáció közül egy is elegendő tápot adhat a népfantáziának, de aggodalommal töltheti el a szélesebb látókörű tárgyilagos szemlélőt is. Különösen, ha figyelembe vesszük az amerikai 1 pánik, a német és osztrák események, a romániai munkászavargás, a horvát lázadás, a pár napos görög forradalom és a véres japánkínai háború tényét, amelyek mind a nagybeteg világ új és új sebeit tárják elő. Nem lehet tehát letagadni, hogy nagy a veszedelem és új világégés határán egyensúlyozunk valamennyien. De higyjük, hogy talán most is igazság marad az örök vigasztaló: Ahol legnagyobb a veszély, ott a legközelebb a segély. Minden okunk meg van annak feltételezésére, hogy a józan ész felül fog kerekedni akkor, amikor nem marad más hátra, mint választás a katasztrófa és az élet között. Sokan megállapították, hogy ezen az úton a katasztrófa felé halad a világ. Eddig azonban még mindig azt hitték, hogy most is meg lehet találni azt a bizonyos középutat, amelyet eddig mindig alkalmaztak a népszövetség megalkuvó bölcsei, ha sorsdöntő kérdések elintézéséről volt szó. A jelenlegi helyzetben erre már nincs sent mód, sem alkalom. Vagy irányítás nélkül sodródik tovább a XX. század negyedik évtizedének története, vagy az események dübörgő rohanása eszméletre téríti végre az okosokat, hogy kioperálják a bajok túlontúl ismert okait. JEnnek az utóbbinak kell bekövetkeznie. Az idei március 15. Lapunk mult számában Veszprém vármegye levéltárából V. E. úr szívességéből (ami nyomdatechnikai hibából a közlemény alól kimaradt) egy rendkívüli érdekes hivatalos levelet közöltünk, amelyben a város akkori főbírája: Szaponyi Lajos számol be hitelesen arról, ami 48 március 15-én történt Pápán. Akkor még nem volt táviró, telefon, rádió. Azt, ami Pesten történt e nevezetes napon, aznap még nem tudhatták Pápán. Megtudták ellenben azt, ami két nappal történt a birodalom másik felének fővárosában, Bécsben, megtudták a bécsi forrongást, Metternich bukását, a sajtószabadság kivívását, megtudták továbbá azt a nagyfontosságú határozatot, amit e tárgyban a pozsonyi országgyűlés hozott és átérezve mindennek a nemzet életére szóló sorsdöntő jelentőségét, kivilágították a várost és örvendeztek e napon. Fényesen bizonyítja ez a történeti dokumentum, hogy városunk mennyire együttérzett mindig a nemzettel. Mikor azután pár nap múlva a pesti március hire érkezett Pápára, akkor már a főiskolai nyomda szabadsajtója röpítette világgá a Talpra magyar pápai kiadását. És azóta jó és rossz időben a Petőfi és Jókai városa mindenkor kegyelettel áldozott a szent márciusi napon a hazafias eszmék kultuszának. * Az idei március 15-ike a tavasz üde lehelletével köszöntött reánk. Mintha arra hivta volna el isteni őserő, hogy ragyogó meleg sugaraival reményre keltse annyi sorscsapástól sújtott lelkünket... Már a 15-ikét megelőző vasárnap megkezdődtek a márciusi ünnepek, amikor is a bencés reálgimnázium tartotta meg délelőtt 11 órakor szépen sikerült Spielmann Manó szücsmesíernél Pápa, Kossulh«utca 3. sz. | | a legszebb rókák íavaszi prémek I „GYUKITS" h és I „HÜCKEL" világ márkás úri 1 divaíkalapok és angol sapkák kaphatók. Kalapok íiszíílásál elvállalom! iskolai ünnepét. Ugyanaznap este 6 órakor a Keresztyén Ifjúsági Egyesület tartotta a gondosan előkészített márciusi ünnepet, melynek kiváló disze volt dr. Merétey Sándor főorvosnak, a kecskeméti KIE elnökének a mai márciusról szóló ünnepi beszéde. Kiss Árpád kiváló vezetésével több ének- és zeneszám, valamint szavalatok és hazafias színdarabok egészítették ki a tartalmas műsort. A délután folyamán iskolai ünnep volt az állami polgári leányiskolában, ahol Harasztosi Király Margit igazgató mondott emelkedetthangú ünnepi beszédet. Szavalati és énekszámokból álló gazdag műsor végén Nagy Ilona tanuló mondta el a hazaszeretet márciusi fogadalmát. A ref. nőnevelő-intézet iskolai ünnepén az igazgató szólott ünnepi beszédében arról, hogy mire emlékeztet és mire tanít a 48-as március. Fehér Rózsi és Eötvös Ella szavalataikkal, Kiss Olga, Labancz Ilona és Oravetz Jolán zongoraszámaikkal nagy hatást értek el. Este 7 órakor a Keresztény Szocialista Vasutasok Gazdasági Egyesülete zeneszóval vonult fel az állomásépülettől a honvéd szoborhoz, ahol Tobler János országgyűlési képviselő az összegyűlt nagy tömeg jelenlétében nagyhatású beszédben méltatta 48 március 15-ike jelentőségét. Dienstmann Miklós a Talpra magyar-t szavalta, a levente-zenekar a Himnuszt és Szózatot játszotta. A zenekar hangjai mellett vonultak el azután a megjelentek a ker. munkásegyesület helyiségébe, ahol az ünnep folytatásaképen Fábián Károly pártelnök tartott ünnepi emlékbeszédet. Március 15-én reggel az összes középületek, számos magánház is, lobogódíszt öltöttek. Szeretnők azonban, ha a magánházak fellobogózása legalább a főútvonalakon általánossá válnék. A délelőtt az összes templomokban istentiszteletek voltak, melyek mindegyikén a hatóságok képviselete és nagy közönség voltak jelen. A Kaszinóban szintén 14-én este, a nagytermet teljesen megtöltő társaság ült össze a néhány év óta szokásos márciusi lakomára. A serlegbeszédet, kezében az Esterházy-serleggel Faragó János főigazgató tartotta, ünnepelvén dicsőséges szabadságharcunk emlékezetét s annak nagy hősét, Kossuth Lajost. Kiemelte, hogy Kossuthot és Széchenyit nem lehet ellenfelek gyanánt állítani egymással szembe, működésük harmonikusan kiegészítik egyámst. A március inagy eszmék közül a szabadságot és egyenlőséget törvények biztosítják, a testvériséget szivünk szerető érzésével magunknak kell megvalósítani. A történeti igazságokban és szép gondolatokban gazdag beszéd osztatlan tetszést keltett és zajos sikert aratott. Fél 12 órakor a honvéd szobornál folyt le :i főiskolai ifjúság márciusi ünnepe. A rendőrség példás rendben helyezte el az ünnepségen összegyűlt nagyközönséget, a katonaság, a közhivatalok és intézmények megjelent képviselőit. Az ifjúság a levente-zenekar kíséretével vonult fel az ihászi csata emlékművéhez, Tűzifa, szén és épületanyag legjuíányosabb besser^ési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám: 124. | Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt.