Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-01-14 / 2. szám

Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Szerkeszcudeü i .. . M Helyben. £ÜHzetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 filléz. Telefon 131. Kzáxn. ptulafdonos főszerkesztő: DR, KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. (my) Titulescu úr, Románia külügyminisztere, átutazván Budapesten, az állomáson fogadta a magyar újságírókat és előttük a román-magyar viszonyról nyilatkozott. A diplomata tökéletes simaságával Magyarország iránt érzett barátságának adott kifejezést. A magyar főváros területén és magyar újságírók előtt Románia külügyminisztere nem is nyilatkozhatott máskép. De Titukscu ennél tovább is ment nyilatkozatában, amennyiben kijelentette, hogy őszintén óhajtja a szoros

1 román-magyar barátságot. Itt már meg kell állnunk egy kissé, hogy közelebbről megvizsgáljuk, mit jelent ez a {nyilatkozat. A kisantant államférfiai időközönként ilyen mézédes szólamokkal traktálnak bennünket. Elismerő, szép szavakban ők sohasem szűkölködnek, amikor a kifosztott és eltiport Magyarországról van szó. A való tények azonban kirívóan ellenkeznek a kisantant részéről felénk és rólunk hangzó udvarias nyilatkozatokkal. A szomorú és kietlen valóság az, hogy a kisantant minden vonatkozásban ádáz, ellenséges politikát folytat Magyarország ellen. A magyar nemzet minden törekvése részükről körmönfont gáncsvetéssel, intrikákkal és akadályokkal találkozik. Az uralmuk alá hajtott magyarsággal pedig úgy bánnak, mint az üldözött vaddal. Az elcsatolt magyarságnak a páriák sorsa jutott osztályrészül. Szálanként tépdesik ki a magyarság gyökereit. Minden életnyilvánulását megkeserítik. A magyar birtokot kisajátították, az iskolákat sorra bezárják, az egyházakat üldözik. A magyar tisztviselőket szélnek eresztették, a magyar szülők gyermekeit a maguk elnemzetlenítő iskoláiba kényszerítik. A színmagyar vidékek egységét nagyarányú telepítésekkel bontják meg. Irtózatos erőfeszítéssel és kíméletlen következetességgel az elnemzetlenítés erőszakos munkája nemcsak Romániában, hanem a kisantant minden államában. Ilyen gyászos körülmények között mit tartunk arról, hogy Titulescu ékes szavakban a magyar-román barátság bensőségéről álmodozik? Hogy képzeli Románia külügyminisztere ezt a barátságot? Magyarországot a trianoni szerződésben lakosságának és területének kétharmadrészétől fosztották meg. Gondolhatja-e és hiheti-e Titulescu, vagy a kisantant bármely hatalmassága, hogy lehet komolyan a magyarsággal való barátságról beszélni, ha és amig minden úgy maradj ahogyan ma van? Elképzelheti-e bárki a világon azt a lehetetlenséget, hogy a magyar nemzet, amig egyetlen magyar ember él és lélekzik a földön, valaha is belenyugodhatik a trianoni §zerződés által teremtett mai, megszégyenítő állapotokba? Ölelkezni azzal, aki kifosztott és aki állandóan üldöz bennünket, aki minden cselekedetével — nyíltan vagy leplezetten — az életünkre tör: ugyan melyik öinérzetes nemzet volna ilyen meghunyászkodásra és megalázkodásra képes? Először jóvá kell tenni a rajtunk elkövetett békeháborító igazságtalanságot. Először helyre kell állítani a magyar lélek nyugalmát. Csak ezen az úton lehet kiengesztelésről és barátságról szó. De mit látunk e részben Románia és a kisantant részéről. Amikor Gömbös miniszterelnök bátor magyar szóval zászlajára tűzte nyíltan a revízió megvalósításának gondolatát és amikor ennek a célkitűzésnek nyomán Magyarországon is és a külföldön is fellendült a revíziós mozgalom: a kisantant hatalmasságai erre miként reagáltak? Románia magyar városaiban zavargó tüntetéseket rendeztek a magyarság megfélemlítésére és a kisantant külügyminiszterei sietve tanácskozásra gyűltek össze Belgrádban és ott a legélesebben állást foglaltak a revízió ellen. És ezekurán Titulescu nekünk barátságról beszél? Igen, a magyar nemzet a maga nagylelkűségével örömest barátságban és békében él az egész világgal, de nem önérzetének és a mai tarthatatlan állapotokba való megnyugvás árán. Nem, nem, soha! Városi tisztújító közgyűlés. ilamutli János — Pápa város polgármestere. — 1933 január <>. Pápa megyei város e hét első napján a megüresedett polgármesteri állás tárgyában részleges tisztújító közgyűlést tartott, amely alkalommal Hamüth János rendőrtanácsost, a pápai m. kir. államrendőrség vezetőjét választotta meg a város polgármesterének. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ebben a választásban az a szellem érvényesült, ami a tisztújítást megelőzőleg írt Polgármesterválasztás előtt és Restitutio in integrum cimü cikkeinkben kifejezésre iutott. Ugyanez a szellem hatotta át dr. Antaí Géza püspöknek az új polgármesterhez intézett üdvözlő beszédét, valamint az új polgármester székfoglalóját is, melyek egyaránt mély hatást keltettek. Ezeket a beszédeket tudósításunk során egész terjedelmükben közöljük. Vajha az elhangzott szép szavakból kiáradó szellem tisztító levegőként járná át a lelkeket s vajha az új polgármester hivataloskodása a tisztes rend és komoly munka inaugurálása mellett a béke és egyetértés áldásait is meghozná városunknak! A polgármesterválasztó közgyűlés lefolyásáról itt következő tudósításunk számol be: A közgyűlés képe. Megnyitás. A városi közgyűlést ezúttal nem mostani megszokott helyén, az ipariskola máskor sem alkalmatos tantermében, hanem kivételesen a bencés gimnázium dísztermében tartották meg. Délelőtt 10 órára volt kitűzve a közgyűlés, de már háromnegyed 10-kor gyülekezni kezdtek a képviselőtestület tagjai és érdeklődő nagy közönség. Ez utóbbiak sorában feltűnő sokan jelentek meg a városháza hivatalnokai és alkalmazottai sorából. A képviselők széksorai mögött széles folyosó után sorakoztak a hallgatóság széksorai, amelyek 10 órára úgy megteltek, hogy igen sokan állva, szorongva hallgatták végig az izgalmasnak Ígérkező gyűlés lefolyását. Addigra a képviselőtestület tagjai is egy hiján mind összegyűltek. Az egy hiányzó dr. Grosz Lajos orvos, virilista volt, aki különben sem szokott soha a képviselőtestület tanácskozásai iránt érdeklődni. Tiz óra után tiz perccel bevonultak a kijelölő választmány tagjai, élükön Szabadhegy Elemér törvényhatósági kiküldött elnökkel, aki a pódiumon lévő asztal mellett helyét elfoglalván, mindenekelőtt felolvastatta a megbízatásáról szóló alispáni átiratot, majd a Magyar Hiszekegy elmondása után az itt következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Igen tisztelt Közgyűlés! Már egyszer volt szerencsém a múltban egy részleges tisztújító közgyűlésen elnökölni. Nagy örömmel jöttem ismét Pápa város nagyon tisztelt közönségéhez kiküldetésemnek eleget tenni. A város nagy horderejű kérdésében, az egész lakosságot felölelő, felette eminens kérdésben jötték össze, igen tisztelt uraim, dönteni. Ügy hiszem, nem tévedek, amikor úgy állítom be a helyzetet, hogy egy rendkívül súlyos nehéz Tűzifa, szén és épületanyag legjutányosabb beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám: 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt. A. Megkezdődött a 14 napos nagy maradékvásár, mindenkinek saját érdeke, ha ezen kedvező alkalmat felhasználja BALOG JENŐ divatáru üzletében Kossuth Lajos utca 17. szám. ARADCKV A Az elmúlt évben férfi és női gyapjú szövetekből, selymek, parisettek, delének, tweedek, mosó-bársonyok, buret-kelmék, oxfordok, flanelek, barchendekből felgyülemlett maradékokat minden elfogadható olcsó áron árusítom.