Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-02-25 / 8. szám
A*V" ^ V Hasznos tudni. •v 4* •<> <0- V„ hogy SCHMIDTHAUER IW Í7TMTTTT»T 1 keserűvize nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöblítési szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből. ~ÍÖ1 GyŐff, Gr. Tisza I. tér 5. Razziát a kontárok ellen! ínség, munkanélküliség, behajthatatlan kintlevőség, állami-, községi-, hitközségi-, betegségi-, öregségi-, rokkantsági-, egyenes-, pót-, forgalmi-, kereseti-, fényűzési- stb. adótartozások, OTI-követelés, késedelmi kamat, pótlék, illetékek, tisztviselők fizetésének leszállítása és még újabb adók kórbetegségében agonizáló legitim iparosnak nyomorúságára a kontárok teszik fel a töviskoronát, illetve adják meg a halálos döfést. Mert mindennel valahogy meg tud küzdeni egy rendes iparos, de az iparengedély nélkül vállaló kontárokkal — az ipar e parazitáival — nem. Mert ezek eleven testében pusztítanak, a kenyerétől fosszák meg és tisztességtelen versenyükkel gúzsbakötik az adófizető iparost. Ez mind régi dolog talán, de soha annyi kontár nem létezett, mint most. Pápán 5— 600-ra tehető számuk. Csak a női szabó iparban 150—200-ra becsülhető. S ami a legjobban érinti a legitim ipart, az, hogy ilyen kontárokkal fix jövedelmű és szép fizetésű tisztviselők is dolgoztatnak. Sokan ezt a munkanélküliséggel indokolják, hogy az iparban elhelyezkedni nem tudó munkásokból lesznek a kontárok. Pedig nem épen így van. Mert megfordítva is lehet indokolni: Azért van ilyen nagy munkanélküliség az iparban, mert a kontárok száma annyira szaporodott, hogy az iparengedéllyel dolgozó, adófizető, munkaadó iparos elől a tisztességtelen versennyel dolgozó kontárok elveszik a munkát. így a munkaadók nem tudnak munkásokat felvenni. Tény az is, hogy viszont sok kontár van, aki nemcsak egyedül, hanem sok alkalommal segéddel is dolgozik, termel silány fércmunkát olcsóért(?!), mert semmi közterhet, semmi adót nem fizet, s rezsiköltsége sincs. Végeredményben nagyon sok kontár jobban él, mint egy tisztességes tanult iparos. Sőt... Vígan kontárkodik s »megszerzi magát!« Mert igenis van még piac! Mert van szükséglet minden áruban. Pénz is volna, mert a silány munkáért adott pénzből a kontárok kezén semmi sem kerül vissza az államkincstár útján az ország pénzügyi vérkeringésébe. A legitim iparos elől a kontár olcsóbbnak vélt munkájával elveszi a munkát, így a legitim iparos adót fizetni nem tud, a kontár pedig nem fizet adót, mert nem akar. (Vagy nem követeli tőle senki.) Tisztviselők fizetésének leszállítását is a be nem fizetett adók eredményezik. Könnyen ki lehetne számítani, milyen csinos összeget tenne ki az az összeg, mellyel a kontárok révén az államkincstár károsodik. Csonkamagyarország városai szerint dolgozó kontárok számát összeadva és megszorozva a legkisebb adóátalánnyal, illetve egy kisiparos évi adója összegével, olyan súlyos pengőösszeg lenne az eredmény, mely bőven fedezné a tisztviselők fizetésemelésének különbözetét, sőt még újabb adók kitervelésére sem volna gondja a pénzügyminiszternek. Hát miért nem járnak el az iparosok a kontárok ellen?!... Hát nincs rá törvény?!... Kérdeznék sokan. De igen. Csakhogy egyes iparosnak már felemésztődött az ereje és idege a reménytelen küzdelemben. Nincs, aki feljelentse a kontárt?! Nincs senki sem, aki nevét adja a feljelentéshez, mert ezer gondja és baja között nincs kedve kellemetlen pereskedéshez. Az iparosság már apatikusan megadta magát a sorsának. Az iparosság összesége pedig ma már kevés a kontárok ellen egyrészt, másrészt pedig mig eljut odáig, hogy együttesen el tudjon járni ellenük, addigra már »learatták a vetést a sáskák!« Hát a hatóságok?!... A kontárok szépen szaporodnak, így úgylátszik, a hatóságok közönnyel vannak irántuk. Az iparosság összesége kiharcolta a törvényt ellenük, a hatóságoknak van csak joguk a törvény szerint eljárni. Hát nem lehetne ellenük semmit tenni!? De igen. Razziát ellenük! Minden házban van és lehet kontár! Egy tömegben összegyűjteni, összeírni őket. (Van elég szellemi munkanélküli, akik ezt elvégzik, kifizetődik.) Kényszeríteni kell büntetés foganatosításával őket az ipar kiváltására és adófizetésre. így egyenlő ipari verseny alakul ki, mely a jó munka és termelés előfeltétele. De ez a hatóságok dolga volna. Elsősorban is az államkincstárt károsítja meg, adócsalást követ el a kontár, melyért büntetés jár. Sőt bünteti a törvény azt is, mint tettestársat, aki kontárral dolgoztat. így a közönség is segíthet ellenük azzal, ha nem dolgoztat velük. Legcélravezetőbb eszköz: hatósági razziát a kontár-iparosok ellen! Sz. P. ÚJDONSÁGOK. — Polgármesterünk a fővárosban. Mint azt mult számunkban is megírtuk, Hamuth János polgármesterünk folyó hó 19-én résztvett a városok kongresszusa állandó bizottsága ülésén és jelen volt a pénzügyminiszternél tisztelgő deputáció tagjai között is. Ez ügyről lapunk más helyén írunk. Itt említjük meg, hogy a belügyminisztériumban biztatást nyert polgármesterünk abban a tekintetben, hogy a város mostoha anyagi helyzetén vagy rendkívüli segéllyel, vagy kamatnélküli kölcsönnel segíteni fognak. — A Jókai-kör előadó-ülése. Irodalmi körünk február havi előadó-ülésére ismét zsúfolásig megtelt a nőnevelő-intézet díszterme azzal a lelkes közönséggel, melynek nemes érdeklődése mindig szinte ünneppé varázsolja a Jókai-köri összejöveteleket. Fejes Zsigmond volt az első előadó. Ez a poétikus lelkű természettudós, ki ezúttal nem a maga tulajdonképen i szakjának terén mozgott, hanem — természeti jelenségek leírásait ismertetvén nagy költőinknél — éles szemű és éles elméjű esztétikusnak is bizonyult. Lelkünk megújult a természeti tünemények változó sorának képeitől s az ezeket kisérő szellemes megjegyzésektől. Az est két másik irodalmi előadója vendégként jött a körbe. Pohárnok Jenő ezúttal először, de hisszük, hogy nem utoljára. Olyan könnyedhangu, természetes humora, szeretetreméltó belletristát s amellett kitűnő előadót ismert meg benne a kör közönsége, akit máskor, bármikor is szívesen hallgat meg újból. Frenetikus sikerrel bemutatott harctéri vonatkozású novelláját jellemfestő erő és vonzó, kerek cselekmény is értékessé tették. A másik vendég-előadót, Bódás Jánost, régi kapcsolatok fűzik városunkhoz és a kör dobogójához. Első sikereit itt aratta és azóta, hogy neve országosan ismertté lett, újból és újból visszatér hozzánk. Üjabb költeményeiből hatot kötött csokorba s nyújtotta át megilletődött lelkű hallgatóságának. Mind a hat nagyon szép volt és klasszikusan szép közülük a Tövis. Az irodalmi műsort két becses zenei szám egészítette ki. Ritoók Magda ritka technikai készültséggel, lelkesítő szépen játszott el egy Gaál-rapszódiát. A Kárpát Dalkör nagyérdemű karmesterének, Hatvani Lajosnak vezetésével két rendkívüli nehéz műdalt olyan tökéletesen mutatott be, hogy méltán megérdemli a legteljesebb elismerést. Hanganyag és összhang terén a dalkör igazán elsőrendűt nyújt. A közönség a műsor minden számát zajos tetszésével honorálta. — Az Országos Bethlen Gábor Szövetség a Magyar Protestáns Irodalmi Társasággal közösen 1933 február hó 26-án, vasár nap délután fél 4 órai kezdettel a nőnevelő-intézet dísztermében ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Hiszekegy. Előadja a főiskolai énekkar Tóth Lajos vezetésével. 2. Megnyitó beszédet mond dr. Kapi Béla ev. püspök, a BGSz társelnöke, a Magyar Prot. írod. Társaság elnöke. 3. Liszt: Szerelmi álom, Polcnyi Polonaise. Zongorázza Hermann Annus. 4. Ünnepi beszédet mond dr. Ravasz László ref. püspök, a BGSz társelnöke és a Magyar Prot. írod. Társaság ügyvezető^elnöke. Beethoven: Vezeklés. Énekli Farkas Irma. Zongorán kiséri Ritoók Magda. 6. Költeményeiből felolvas ifj. Szász Károly. 7. Záróbeszédet mond dr. Antal Géza ref. püspök, a BGSz társelnöke. 8. Nemes: Daloljatok jó magyarok. Énekli a ref. tanítónőképzői énekkar Ritoók István tanár vezetésével. — Műsormegváltás 2 és 1 P. Műsorok a ref. és ev. nő- és leányegyletek vezetőinél és Kis Tivadar könyvkereskedésében kaphatók. — A városok pénzügyi memoranduma. A városok kongresszusának állandó bizottsága vasárnap Nendtvich Andor pécsi polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Várhidy Lajos igazgató ismertette a pénzügyminiszterhez benyújtandó memorandumot. A memorandum hét pontból áll és kéri a valutákban felvett kölcsönök tőke és kamat törlesztésének 1933 július 1-től egy évre való felfüggesztését, a kamattétel leszállítását és a városok által a transzferalapba befizetett összegek kölcsönvételét. A függő kölcsönök lejáratának 1934. évi június 30-ig való meghosszabbítását, a városok fizetési zavarainak megszüntetését, a fázisrendszerre való áttérés miatt a városokat a forgalmiadónál ért veszteség megtérítését. Kérik a városok, hogy az állam feladatait ne hárítsák a városokra, kérik továbbá az önkormányzati jövedelmek elvonásának megszüntetését és azt, hogy az új adórendelet alapján befolyó adókat ne az adópótléknál, hanem "az együttesen kezelt valamennyi adónál kelljen elszámolni. — Másnap Imrédy pénzügymiFebruár hó 28-án kávé- és március hó 1-én tea-próbafőzés Meinl üzletben Pápa, Kossuth Lajos utca 20. szám.