Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-02-18 / 7. szám
2. PÁPAI HÍRLAP 1933 február 18 iV* . v-v w J-A v / / . < Hasznos tudni, => hogy SCHMIDTHAUER keserűvize Igmándi nemcsak a legjobb természetes hashajtó, Kr de kiöblítési szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből. fuvarozásnál, pótilletéknél stb. a hátralék kb. j 80.000 P. A házbéreknél is nagy a hátralék s j olyan természetű, hogy kellő ellenőrzés és ! erélyes, nem pedig a tapasztalt, lanyha szorgalmazás mellett, fel nem merülhetett volna. Különböző, a házi pénztárt illető illetékek és járulékok cimén 8394.13 P a hátralék. A lanyha szorgalmazás mellett a város közönsége egyrészében meghonosodott az a felfogás, hogy a városnak fizetni nem kell, de a várostól azért sok mindent lehet kívánni. Elrendeltem a hátralékok erélyes szorgalmazását, behajtását. A behajtásoknál kíméletlenséget nem tűrök, de lanyhaságot sem. Dicséretére legyen mondva a város közönségének, hogy mig hivatalba lépésem első napjaiban mindenki azzal jött hozzám, hogy abszolúte nem tud fizetni, most már azzal jönnek hozzám, hogy tudják, miszerint fizetni kell, fizetni is akarnak, de annyit, amennyi a hátralék, egy összegben fizetni nem tudnak. Mindenkinek lehetővé teszem a hátralékoknak anyagi erejéhez, fizetőképességéhez mért teljesítését. A hátralékokból, sajnos, mint már eddig is megállapítottam, a kellő időben be nem hajtás vagy szorgalmazás miatt elég tetemes összeg fog a városra nézve elveszni. Az 1933. évi költségvetési egyensúlyt fenyegeti a borfogyasztási adó leszállítása s különösen azon körülmény, hogy a mult évi pótköltségvetést a belügyminiszter úr nem hagyta jóvá s így az együttesen kezelt adókból a 24 1/ 2O/ 0-OS részesedés mindaddig, mig az azokból kapott nagyobb részesedés folytán előállott visszatérítendő különbözet be nem folyik, a városnak az együttes kezelésben levő adókból csak 8o/ 0 fog jutni. Ily körülmények között csakis a városi járulékok, illetékek esetleges nagyobbmérvü befizetése jelenthet némi könnyítést és teheti lehetővé a város kötelezettségeinek, ha kisebb mérvű teljesítését is. A költségvetés terén az újabb tisztviselői illetménycsökkentés szintén fog valamit kömynyíteni. Nagyon nagy terhet jelentenek a Speyer-kölcsön és a Pápai Takarékpénztárnál levő hosszúlejáratú 350.000 P-s kölcsön annuitásai. A függőkölcsönök, a Magyar Aszfalttal szemben fennálló 194.191 P tartozás, melyek törlesztésére a fedezetet, ha az adók és egyéb jövödelmek nem folynak be kellő mértékben, nem tudjuk előteremteni. A hosszúlejáratú kölcsön törlesztésére heti 1000 P-t, a Magyar Aszfaltnál levő tartozás törlesztésére heti 500 P-t irányoztunk elő. A Pápai Takarékpénztár elnökével haladékadás tekintetében tárgyalásokat folytattam, melynek eredménye a városra nézve kielégítő s kiemelhetem, hogy a Takarékpénztár részéről a várossal szemben nagy megértésre találtam. Megkísérlem a Pénzügyminisztériumtól egy nagyobb összegű segély kieszközlését, melynek előmunkálatai folyamatban vannak. Jelentem továbbá, hogy az egészségvédő házban a tüdőgondozó intézet, melynek felszerelési munkái befejezést nyernek, a napokban megkezdi működését. A The Neuchatel Aszfalt-vállalatnak az aszfalt kocsiutak kijavítására felszólítása iránt intézkedtem, úgyszintén a piacok kavicscsal elterítése iránt is. Azt is tapasztaltam, hogy a városnak csaknem mindenki drágán szállít, ad el. Szállítások terén is az árak megmefelelő redukálását fogom gazdálkodásunkban szem előtt tartani. Ezekben kívántam a Képviselőtestületnek nagy vonásokban az eddigi működésemről és tapasztalataimról beszámolni. Szükségesnek tartottam a minden szépítés nélküli tájékoztatást és a meztelen igazságnak leszögezését. Kérem jelentésem tudomásul vételét. Hirdessen a „PÁPAI HIRLÁP"-banI A városi bizottságok. A város képviselőtestülete mult szombati közgyűlésén újjáalakította összes bizottságait, melyek névsorát itt közöljük. Állandó választmány. Adorján Gyula dr., Böhm Samu, Ifj. Eisler Mór, Fábián Károly, dr. Fehér Dezső, Fischer Gyula, Giczi Gábor, dr. Györké Sándor, Hajnóczky Ferenc, dr. Hoffner Sándor, dr. Jílek József, vitéz Karcsay Béla, Karlowitz Adolf, dr. Kende Ádám, Kohn M. Mihály, dr. Konkoly Thege Sándor, Kovács József, Kovács Sándor, dr. Kőrös Endre, dr. Nagy György, Németh József, Ruip Jenő, dr. Sulyok Dezső, Szeleczky Gyula, Szűcs Dezső, Wittmann Ignác. Jogügyi bizottság. Dr. Adorján Gyula, dr. Fehér Dezső, dr. Guth Emil, dr. Györké Sándor, dr. Hoffner Sándor, dr. Kende Ádám, dr. Konkoly Thege Sándor, dr. Nagy György, dr. Sulyok Dezső, dr. Scheiber Jenő. Pénzügyi és gazdasági bizottság. Dr. Fehér Dezső, Fischer Gyula, dr. Györké Sándor, dr. Hoffner Sándor, Jílek Ferenc, vitéz Karcsay Béla, Karlowitz Adolf, dr. Kende Ádám, dr. Konkoly Thege Sándor, Ruip Jenő, dr. Sulyok Dezső, Wittmann Ignác. Közegészségügyi bizottság. Dr. Domonkos Géza, dr. Grosz Lajos, dr. Hoffner Sándor, Karlowitz Adolf, dr. Lázár Ferenc, dr. Pongrácz József. Építési és szépészeti bizottság. Böhm Samu, Fábián Károly, dr. Fehér Dezső, dr. Györké Sándor, Jílek Ferenc, vitéz Karcsay Béla, Keresztes Gyula, Küttel Nándor, dr. Lusztig Sámuel, Nagy János, dr. Sulyok Dezső, Wittmann Ignác. Községi iskolaszék. Dr. Domonkos Géza, Ifj. Eisler Mór, Grátzer János, Jílek Ferenc, dr. Jílek József, Kapa Károly, Koréin Vilmos, dr. Kőrös Endre, dr. Pongrácz József, Szabó József, Szűcs Dezső, Tocsik Antal. Ipawstanonc-iskolai felügyelő-bizottság. Elnök: Németh József apát. Böhm Samu, Hajnóczky Ferenc, dr. Kőrös Endre, Nánik Pál, Tocsik Antal, dr. Weltner Sándor. Árvaszéki kültagok. Dr. Adorján Gyula, Giczi Gábor, dr. Guth Emil, Jílek Ferenc, Kapa István, Kardos Henrik, dr. Kende Ádám, Kis Tivadar, dr. Nagy György, Németh József, Ruip Jenő, vitéz Skublits Viktor. Közjótékonysági és szegényügyi bizottság. Elnök: Dr. Antal Géza és Karlowitz Adolfné. — Dr. Fehér Dezső, Kovács Sándor, Mészáros József, Nánik Pál, Ruip Jenő. Szinügyi bizottság. Dr. Adorján Gyula, Fábián Károly, dr. Guth Emil, dr. Kende Ádám, dr. Konkoly Thege Sándor, dr. Kőrös Endre, dr. Nagy György, vitéz Skublits Viktor. Jövedéki bizottság. Tagjai a pénzügyi és gazdasági bizottság, továbbá a volt városi tanács tagjai. Esküdtszéki tagokat összeíró bizottság. Rendes tagok: Dr. Adorján Gyula, dr. Lusztig Sámuel. Póttagok: Dr. Guth Emil, dr. Nagy György. Villamostelep felügyelő bizottsága. Böhm Samu, Fábián Károly, dr. Fehér Dezső, Fischer Gyula, dr. Hoffner Sándor, Jílek Ferenc, Karlowitz Adolf, dr. Kende Ádám, dr. Kőrös Endre, Küttel Nándor, dr. Nagy György, Nánik Pál, Szeleczky Gyula, Szűcs Dezső. Üzembizottság. Boscowitz Sámuel, dr. Fehér Dezső, Fischer Gyula, Giczi Gábor, dr. Györké Sándor, Jílek Ferenc, Karlowitz Adolf, vitéz Karcsay Béla, Nánik Pál, Raidl Ferenc, dr. Sulyok Dezső, Szabó István. Jókai mozgószinház ellenőrző bizottsága. Dr. Adorján Gyula, Fischer „Gyula, vitéz Karcsay Béla, dr. Kőrös Endre. Vízügyi bizottság. Blum Izidor, Böhm Samu, Fábián Károly, dr. Fehér Dezső, Fischer Gyula, dr. Jílek József, Karlowitz Adolf, dr. Kende Ádám, Pongrácz József, dr. Sulyok Dezső, dr. Scheiber Jenő, Szűcs Dezső. Ipari, kereskedelmi és gyári bizottság. Breuer Gyula, Giczi Gábor, dr. Fehér Dezső, Hajdú Zsigmond, Karlowitz Adolf, Keresztes István, Kis Tivadar, Kohn M. Mihály, Koréin Vilmos, Raidl Ferenc, Sas József, Singer Samu, vitéz Skublits Viktor, Tóth József, Wittmann Ignác. Pénztárvizsgáló bizottság. Rendes tagok: Jílek Ferenc, vitéz Karcsay Béla. Póttagok: Fischer Gyula, Sas József. Nyugdíj-választmány. Giczi Gábor, dr. Guth Emil, Hajnóczky Ferenc, dr. Kende Ádám, Németh József, dr. Scheiber Jenő. Utak felülvizsgáló bizottsága. Fábián Károly, Keresztes István, Kovács Sándor, Ruip Jenő, Tóth József, Wittmann Ignác. Testnevelési bizottság. Dr. Kőrös Endre, vitéz Skublits Viktor, Szűcs Dezső. Főispáni kinevezés útján: Vitéz Karcsay Béla, vitéz Kovács Lajos és dr. Konkoly Thege Sándor. Mezőgazdasági munkás-segély ző bizottság. Filibér József és ifj. Sas József. Kijelölő választmány. Dr. Kende Ádám, dr. Sulyok Dezső. Mit kell tudni az öregségi biztosításról? — A Társadalombiztosító tagjai figyelmébe! — A társadalombiztosításban az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítást az 1928: XL. törvénycikk szabályozza. Ezen biztosítás 1929 január 1-ével kezdődött s az idézett törvény értelmében annak szolgáltatásai 1932 nov. 1-től kezdődően érvénybe is léptek. Minthogy ezen biztosítást illetően az érdekeltek között a legnagyobb tájékozatlanság uralkodik, szükségesnek tartom néhány sorban e lap hasábjain a nyilvánosság elé vinni a törvény fontosabb rendelkezéseit. A társadalombiztosításban öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére biztosításra kötelezettek mindazon munkavállalók, akik betegségbiztosításra kötelezettek. A biztosítás járulékait felerészben a munkaadók, felerészben pedig az alkalmazottak fizetik. Öregségi járadék igénylésére az az alkalmazott jogosult, aki 65. életévét betöltötte s 400 heti járulékot befizetett, rokkantsági járadékra pedig a 65. életév betöltése és 200 járulékhét befizetése szükséges a munkában való megrokkanás feltételével. Ha azonban egy alkalmazott a 65. életévének betöltése előtt s a tagság tartama alatt mindkét szeméré megvakul, 200 járulékhét befizetése esetén öregségi, 100 járulékhét befizetése esetén pedig rokkantsági járadék igénylésére jogosult. Ha a biztosított, aki 1929 január 1-je óta 200 járulékhetet befizetett és még nem rokkant, meghal, az esetben özvegye és árvái is járadékot kapnak. Az özvegy ilyen esetben akkor kap járadékot, ha 65. életévét betöltötte, vagy rokkant. A havifizetéses alkalmazott özvegye azonban életkorára és egészségi állapotára való tekintet nélkül kapja a járadékot. Árva járadékot az kap, akinek az elhalt biztosított szülője 200 járulékhetet befizetett és 15. évét még nem töltötte be. A havifizetéses árvája 18-ik életévéig kap járadékot. A 100, illetve 200 heti járulékidőbe be kell számítani azokat a heteket is, amelyek alatt a tag keresetképtelen volt. Ezen a cimen azonban évenként legfeljebb 13 hét beszámításának van helye. A rokkantsági járadékért jelentkező ipari biztosított, ha rokkantságát elismerik, kap havi részletekben évi 120 pengő alapjáradékot és a befizetett tagsági díjnak 24o/ 0-át, a havifizetéses alkalmazott pedig 19o/o-át. PL az az ipari biztosított, akinek a heti keresetéből öregségi biztosításra 200 héten át levontak heti 1.14 pengőt és ugyanannyit fizetett be utána a munkáltató, összes befizetése 456 P, ennek 24o/ 0-át kapja, vagyis 109.44 P-t. Ehhez hozzájön a 120 P-s alapjáradék, egész évi járadéka tehát 229.44 P. Minthogy a járadékot havi részletekben folyósítják, az ilyen járadékos havonta összesen 19.12 P-t kap. Az utolsó négy esztendő gazdasági viszo-
