Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-12-16 / 50. szám

Tp. Tek. Főiskolai Könyvtar Ref. Főiskola. Helyben. kíőffzetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 29 fffiér. Telefon 131. szám. MINDEN SZOMBATON. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szára, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. riŰj tónus az ellenségnél. Nem lehet tagadni, hogy Benes csehi külügyminiszter legutóbb Érsekújváron tartott beszédében merőben új hangot ütött meg a magyarság felé. Kétségtelen, hogy ebben a beszédben Benes egész szokatlan elismeréssel és megértéssel foglalkozott a magyar nemzet európai hivatásával, fontos küldetésével s méltányolta azokat a történelmi, erkölcsi és művelődési értékeket is, amelyeket a magyar­ság az évszázadok folyatmán Európának adott. Ma még korai lenne alzoknak az okoknak a ku­tatása, amelyek a cseh külügyminisztert ezekre a váratlan s a magyarságra nézve elismerő megnyilatkozásokra késztették, azonban ennek az érsekújvári beszédnek egyes megállapításlai mégis azt mutatják, hogy a cseh-szlovák kül­politika felelős vezetője egyes vonatkozások­ban még ma sem látja tisztán (vagy nem akarja tisztán látni) a magyar nemzet jelen­legi helyzetét, célkitűzéseit* törekvéseit s ál­talában azokat az eszményeket, melyekért a magyarság törhetetlen erővel küzd. t Mennyire téved Benes Ede, amikor azt reméli, hogy a fiatal magyar nemzedék,, azj ifjú magyarság fel fogja adni a revíziónak, a trianoni békeparancs megváltoztatásának gon­dolatát! Benes azt hiszi, hogy ez az ifjúság már elszakadt a történelmi Magyarország ezer éves eszmekörétől és hajlandó lenne saját életét, az ország, a nemzet jövőjét a mai megszükített határok közé illeszteni. A ma­gyar közvélemény azonban jól tudja, hogy ennek az ifjúságnak a lelkében kitörölhetet­lenül él a magyarság történelmi hagyomá­nyainak, küldetésének eszméje s elsősorban ezért ragaszkodik azoknak a kereteknek a visz­szaállításához, amelyek között a magyarság életét évszázadokon keresztül leélte. De tán­toríthatatlanul és görcsösen ragaszkodik a magyar ifjúság a revízió gondolatához azért is, mert a nemzetnek épen a legfiatalabb kor­osztálya érzi leginkább a saját bőrén a tria­noni helyzetnek rettenetes következményeit, a munkanélküliséget, az állástalanságot, a jövő bizonytalanságát, a megélhetés ezernyi nyo­masztó gondját s meg van győződve arról, hogy ezeket a bajokat csak az egész nemze­tet ért igazságtalanság megszüntetése, a re­vízió árán lehet elhárítani. Ez az ifjúság a saját életlehetőségeinek, családalapításának, 1 legszemélyesebb terveinek, törekvéseinek és: reményeinek akadályát látja a trianoni béke­szerződésben s épen ezért a revíziós' gondo­latnak leglelkesebb és feltétlenül kitartó har­cosa. 1 Tévedett a csehszlovák külügyminiszter akkor is, amíikor a magyar népet 'Középí­európa »új« nemzeteihez, a csehszlovákokhoz^ románokhoz, bolgárokhoz és görögökhöz so­rozta. A magyar nemzet, amely immár többj mint egy évezreddel ezelőtt megjelent a világ­történelem színpadán s magáraa öltötte az európai és keresztény műveltség köntösét, va­lóban méltán tarthat igényt arra, hogy az európai népek nagy társaságában ne az »úi j öve vény ek«, hanem a régi nemzetek közé; számíttassák. Hosszú évszázadok teltek el azóta, hogy a mi keleti népünk elfoglalta he­lyét itt a Dunamedencében s azóta nemcsak bekapcsolódott az európai népek történelmi közösségébe, hanem mérhetetlen áldozatokat is hozott ennek a közösségnek, az egés (z( európai műveltség érdekében. Nem tekintjük tehát magunkat újoncoknak a többi nemzetek­kel szemben, de mégis ifjú, fiatalos erővel telt nemzet vagyunk, amelyben mindéin kö­rülmények között lesz annyi erő és elhatáro­zottság, hogy hivatásunkat a kijelölt helyen és keretek között továbbra is betöltsük. A Benes-féle tévedésekhez csatlakozott Titulescunak, a román külügyminiszternek a kassai találkozó alkalmával tett kijelentése is, mely szerint,, aki a revíziót akarja, az há­borút akar és a kisantant épen azért ellenzi á revíziót, mivel nem akar háborút. A magyar nemzet erre csak azt válaszolhatja, hogy az igazi békének, a nemzetek közötti őszinte kö­zeledésnek és megértésnek legfőbb akadálya a mai helyzet, melyet a szerencsétlen béke­szerződés idézett elő. Aki tehát igazán akarja a békét, annak törekednie kell ennek a ma,i; helyzetnek a megváltoztatására, azaz a reví­zióra. Ennek a célnak elérésére pedig a hiva­talos magyar külpolitika és a nemzeti társa­dalom egyaránt kizárólag békés eszközökkel törekszik. Nem lehet tehát a magyarságot a háborús törekvések vádjával illetni. Ismételjük: ma még nem tudhatni, hogy Benes miért szólt a magyarságról oly meg­értő és elismerő szellemben? Ha azonban ezt a váratlan hangot esetleg a kegyelet virági­jának szánta a revíziós törekvések sírhantjára, úgy bizonyára tévedni fog, mert a revíziót; semmiféle szép szavakkal eltemetni nem lehet s ebből új élet fog fakadni nemcsak a ma­gyarság, de az egész emberiség számára! K PÉNZT takarít meg, ha rádiót, modern csillárt Goldstein Gyulánénál vesz Pápa, Főtér 2.8. sz;. alatt. Itt kaphatók a nagyadóhoz készült legújabb rádiók. Díjtalan bemutatás. Pfaff-rendszerü varrógépek 12 pengős havi részletre. Villanyszerelést a legolcsóbban vállalok. Hó- és sárcipő-javítást jutányosán végzek. Mindennemű tüzelőanyagok megbízható és jutányos beszerzési forrása Rauscher és Bodó cégnél Pápa, Győri-út 26. (Uradalmi fadepó.) — Telefon: 124. A tömegtermelés előnyei. — Látogatás a közös cipészműhelyben, ahol az inség-cipőket készítik. — Az inség-akció keretében kiosztásra ke­rülő 304 pár gyermekcipő elkészítésével idén a polgármester, illetőleg a szegényügyi bi­zottság az ipartestület kebelében fennálló cipész szakosztályt bizta meg. Negyvenkét iparos kapcsolódott bele az akció lebonyolí­tásába, akik két turnusba beosztva, váltakozó rendszerrel végzik nagy szorgalommal és lel­kiismerettel a munkát, hogy karácsonykor már minden rászoruló gyermek vagy felnőtt új cipőben várhassa az égi szeretet földre szál­lását. Kedden este ellátogattam a városmajor­ban levő közös műhelybe, amelyet a polgár­mester egyik üresen álló kettős kocsis-lakás­ban engedett át számukra, s boldogan szem­léltem a szorgos munkát, amely ott most fo­lyik. Elindul a cipő a szabászok, illetőlég tű­zönök kezén, s mire 9—10 cipész kezén vé-< igigmegy, már kész is a cipő. És még milyen! cipő! Formára: csinos, Ízléses; tartósságra! szinte elpusztíthatatlan. Ezek a jó emberek a lelküket adják a munkájukba. Nem azt tart­ják, hogy ajándék-cipőnek ne kutasd a milyen­ségét, hanem azt mondják, hogy olyanoknak készül, akiknek nem kerül minduntalan új ci­pőre, tehát úgy kell megcsinálni,; hogy az minél tovább tartson nekik. Elsőrendű anya­gokból dolgoznak, az bizonyos. A r. kath. elemi iskolásoknak már leszállítottak 80 párt, s az iskolaszék egyházi elnöke annyira meg volt elégedve velük, hogy az egyházközség külön számlájára rögtön utánarendelt 10 párt. Jóleső érzéssel állapítom meg, hogy a tömegrendeléssel jól járt a város, mert kitűnő kiszolgálást kap, s a tömegtermeléssel jól jár­nak a benne részt vivő iparosok, mert arány­lag gyorsan, elég tisztességes keresethez jut­nak. Búcsúzáskor felvetettem az érdeklődése­met szívesen fogadó cipész-iparosokhoz a kér­dést, hogy a termelésnek ezt a módját nem volna-e helyes a magánrendelésekre, főként a raktárra készült, úgynevezett vásári cipőkre is meghonosítaniuk, amikor a tömegtermelés minden előnye az ő javukat szolgálná és az utóbbi időben igen szomorúra fordult sor­sukon enyhítene. A kérdés feltevése általánoisi helyeslésre talált, amiből azt következtetem, hogy a tömegtermelés gazdasági előnyeit ők is elismerik. Valósítsíák meg tehát! N. P. Leg olcsói*!* prémbevásárlásl forrás Spielmann Manó képesített szücsmesternél Pápa, Kossuth-utca 5. Legkisebb rezsi, tehát a legolcsóbb árak! Tessék egy látogatással meggyőződni minden vételkényszer nélkül. Itt haphatók a világhírű „Gyukits" nyulszőrkalapok és angol sapkák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom