Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-11-25 / 47. szám

nADA Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. MINDEN S Z O AT O IV. Szerkesztőség : EKSfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. sasájca. .aptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirteereskedésébe n. Legolcsóbb forrás Spielmann Manó képesített szücsmesternél Pápa, Kossuth-ufca 5. Legkisebb rezsi, tehát a legolcsóbb árak! Tessék egy látogatással meggyőződni minden vételkényszer nélkül. Itt haphatók a világhírű „Gyukits" nyulszőrkalapok és angol sapkák. Ötvennégy közül tizennyolcadiknak lenni a sorban, előkelő pozíciót jelent, ha valamiket vagy valakiket a vagyoni helyzetük szerint sorakoztatnak fel, így pl. Budapest székesfőváros virilista lajstromában a tizennyolcadik helyet elfoglalni, feltétlenül anyagi jólétnek a jele. Ám, amikor arról van szó, hogy melyik város hányadik a pótadói terén és itt találjuk az ötvennégy közül a tizennyolcadik helyen Pápa városát, akkor bizony nem találunk sok alapot a dicsekedésre. Hát bizony így alakult a helyzet egy-két év leforgása alatt. Ha nem is éppen utolsóból lettünk nem is éppen elsők, de becsületes hátulsók közül elég előre tolakodtunk a magunk 76o/

0-os pótadójával. Nem vigasztaló számunkra, hogy a kis Kőszeg majdnem kétszer annyi, 139o/o, a nagy Hódmezővásárhely meg pláne 152o/

0 pótadó terhe ai/att nyög az Úrnak 1933. esztendejében. Minekünk éppen elég a magunk j baja. Tudjuk, hogy ezt az idei súlyos terhet a múltnak sok könnyelműsége és mulasztájsía idézte elő. A gazdálkodásnak ez a komoly és megbízható jelleme, ami a városházán az új kormányzat alatt kialakult, biztató reménynyel tölt el bennünket a jövő tekintetében. 1934-re már lényegesen hátrább kerülünk a potadó-rangsorban. Ez ugyan még csak tervezet, amelyre a jövő rácáfolhat, de egy esztendő tapasztalata alapján bizni merünk abban, hogy meg fogjuk tarthatni az országos átlag színvonalát. Az is bizonyos azonban, hogy még ez az országos átlag is nagyon' magas a súlyos állami közterhek mellett. A ház, mint adóalap, éppen a nagy terhek miatt és az általános gazdasági leromlás közepette egész ingataggá válik. Csiak egy kis fold- — nem is rengés — csak rezgés kell, hogy ez a kártyavárszerű alkotmány teljesen összedőljön. Egészen bizonyos, hogy a városi polgárságnak is a legnagyobb mértékben szüksége van arra a segítő kézre, amely jelenleg a gazdatársadalomnak a legmelegebb jóindulattal iparkodik megszerezni a könnyítéseket. Az űj nyugdíjjavaslat. A közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat a képviselőház napirendjére van tűzve, a gazdatartozásokat rendező törvényjavaslat után következik. Azok a világjelenségekként mutatkozó gazdasági bajok, amelyek minden állam háztartásában éreztetik nyomasztó hatásukat, a magyar állam háztartásában — általánosan ismert okokból — még nyomasztóbban jelentkeznek és ennek folyományaként pénzügyi és gazdasági viszonyainkban a visszaesés az utóbbi évek folyamán mind aggasztóbb mérvben következett be. Az állami költségvetés kiadási tételei végösszegének felénél magasabb része: fizetés, nyugdíj, tehát személyi kiadás. Ezzel az általánosan észlelt helyzettel számolt a törvényhozás, amikor az 1931: XXVI. törvénycikkben a gazdasági és hitelélet rendjének, valamint az államháztartás egyensúlyának biztosításáról gondoskodva, utasította a pénzügyminisztert, hogy a közszolgálati alkalmazottak nyugellátására, özvegyeik és árváik ellátására vonatkozó jogszabályok módosítása tárgyában, a nyugdíjteher csökkentése céljából törvényjavaslatot terjesszen a törvényhozás elé s elrendelte, hogy az eképen foganatos irtandó intézkedéseket az önkormányzatok háztartásában is alkalmazzák.De ezzel az adott helyzettel számolt a kormányzat is, amikor progrjammjába vette a közigazgatás észszerűsítését és egyszerűsítését, úgy gondolván, hogy a közigazgatás racionalizálásával, nemcsak a személyzeti létszámban túlméretezett bürokrácia fog ra- I cionális alapokra helyezkedni, hanem, az álláshalmozások megszüntetésével, az ország elhelyezetlen diplomás fiatalsága részére is elhelyezkedési lehetőségek nyílnak. Az 1931: XXVI. tc.-ben a kormány részére adott utasításnak és a Gömbös-kormány programmjának folyománya ez, a közszolgálati alkalmazottaknak és ezek családtagjainak ellátását módosító törvényjavaslat. Nem érinti ugyan az eddigi ellátási törvények összes alapvető rendelkezéseit, — mert átfogó szabályozásra a már erősen hullámzó gazdasági viszonyok közt a mai légkör nem alkalmas, — de kiegészíti a közszolgálati alkalmazottak vég-* elbánása tekintetében fennálló szabályokat, rendezi a nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak és özvegyek nyugellátásának más kereset esetén való korlátozását és a nyugdíjasok éö özvegyek lakáspénzének kérdését. Amit sokszor fölvetettek és a Gömbös kormány ime, valóban, sikeresen meg is oldott. Hirdessen a „PÁPAI HIRLÁF'-ban! 1934. évi rádió-ujdonságok legnagyobb választékban. Modern csillárok, villamos háztartási cikkek és villanyégők leszállított árban kaphatók. Villanyszerelést jutányos árért vállalok. í Sugár Árpád Pápa, Kossuth-u. 16. Telefon: 217. Ne csorbítsák a kőmiyesmesterek jog-ait. Immár negyvenkilenc éve, hogy az építőipari törvény módosítását az érdekeltek sürgetik, s amikor e sorokat irjuk, a. törvénytervezet ügye annyira előrehaladt, hogy még ez év végén az országgyűlés elé kerül. Hogy mi lesz a törvénytervezet sorsa, azt még biztosan nem tudhatjuk, azt azonban máris elmondhatjuk a törvénytervezet nyomán, hogy ha törvény lesz belőle, nem mindenik érdekcsoport fog megelégedni vele. Különösen a kőmívesmesterí kar ad több sérelmének kifejezést, ami jogos is. 1884 óta az építőipari törvény többizben ment módosításon keresztül, mely módosítások azonban mindig csak a kisebb kőmives iparosok és a kőmívesímesterek jogait nyirbálták meg, úgyannyira, hogy ma már a kőmives iparosnak van is joga, meg nincs is. Ugyanebbe a helyzetbe jutnálak az említett kategóriák most is, ha a törvénytervezet megvalósulna. Ez annál inkább megjósolható, mert látjuk, hogy 1884 óta mivé zsugorították össze a kőmíves iparosok és a kőm ívesm esterek jogait. Nem volna igazságos olyan törvény életbeléptetése, amely a tudás érvényesülése elé gátakat emelne és sok becsületben és tisztességben megőszült, tehetséges kőm ívesmester megélhetését lehetetlenné tenné. Már pedig a szóbanforgó építőipari törvénytervezet ezt hozná magával, aminek bizonyságául felemlítjük, hogy ma is már mind gyakoribb eset, hogy a telkek drágasága miatt kis városokban is kis telkekre egyemeletes lakóházakat építetnek és 'ezeket már kőmívesmesterek nem építhetnék meg, amennyiben az építőmesterek azt mondhatnák reá, hogy ezeket már kőmívesmesterek megépíteni nem tudják és kénytelen volna az építtető közönség ahhoz az egy vagy két építőmesterhez fordulni, akik! akkor talán már kjartellban is volnának. Részünkről nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy kőmívesmester, aki már 15—20 esztendeje ebben a szakmában dolgozik és a rátermettsége is meg van hozzá, ne tudna egyemeletes házat felépíteni esetleg sokkal jobban, mint tán egy újdonsült építőmester. Ezt már a mindennapi gyakorlat is sokszor beigazolta. Annál inkább nem fogadható el az az állítás, hogy kőmívesmester egyemeletes házat felépíteni nem tudna, mert hisz erről vizsgát kell tennie az államépítészeti hivatal előtt és ha csak ezt a vizsgát sikerrel kiáltotta, nyeri el a képesítést. De nem állhatja meg a helyét ez az állítás azért sem, mert minden építkezésről terveket és terheltetési kimutatásokat PÉNZT takarít meg, ha rádiót, modern csillárt Goldstein Gyuládénál vesz Pápa, Főíér sz. alaíf. Itt kaphatók a nagyadóhoz készült legújabb rádiók. Díjtalan bemutatás. Pfaff-rendszerű varrógépek 12 pengős havi részletre. Villanyszerelést a legolcsóbban vállalok. HÓ- és sárcipő-javítást jutányosán végzek.