Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-11-25 / 47. szám

nADA Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. MINDEN S Z O AT O IV. Szerkesztőség : EKSfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. sasájca. .aptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirteereskedésébe n. Legolcsóbb forrás Spielmann Manó képesített szücsmesternél Pápa, Kossuth-ufca 5. Legkisebb rezsi, tehát a legolcsóbb árak! Tessék egy látogatással meggyőződni minden vételkényszer nélkül. Itt haphatók a világhírű „Gyukits" nyulszőrkalapok és angol sapkák. Ötvennégy közül tizennyolcadiknak lenni a sorban, előkelő pozíciót jelent, ha valami­ket vagy valakiket a vagyoni helyzetük sze­rint sorakoztatnak fel, így pl. Budapest szé­kesfőváros virilista lajstromában a tizennyol­cadik helyet elfoglalni, feltétlenül anyagi jó­létnek a jele. Ám, amikor arról van szó, hogy melyik város hányadik a pótadói terén és itt találjuk az ötvennégy közül a tizennyolcadik helyen Pápa városát, akkor bizony nem talá­lunk sok alapot a dicsekedésre. Hát bizony így alakult a helyzet egy-két év leforgása alatt. Ha nem is éppen utolsóból lettünk nem is éppen elsők, de becsületes hátulsók közül elég előre tolakodtunk a magunk 76o/ 0-os pót­adójával. Nem vigasztaló számunkra, hogy a kis Kőszeg majdnem kétszer annyi, 139o/o, a nagy Hódmezővásárhely meg pláne 152o/ 0 pótadó terhe ai/att nyög az Úrnak 1933. esz­tendejében. Minekünk éppen elég a magunk j baja. Tudjuk, hogy ezt az idei súlyos terhet a múltnak sok könnyelműsége és mulasztájsía idézte elő. A gazdálkodásnak ez a komoly és megbízható jelleme, ami a városházán az új kormányzat alatt kialakult, biztató remény­nyel tölt el bennünket a jövő tekintetében. 1934-re már lényegesen hátrább kerülünk a potadó-rangsorban. Ez ugyan még csak ter­vezet, amelyre a jövő rácáfolhat, de egy esz­tendő tapasztalata alapján bizni merünk ab­ban, hogy meg fogjuk tarthatni az országos átlag színvonalát. Az is bizonyos azonban, hogy még ez az országos átlag is nagyon' magas a súlyos állami közterhek mellett. A ház, mint adóalap, éppen a nagy terhek miatt és az általános gazdasági leromlás közepette egész ingataggá válik. Csiak egy kis fold- — nem is rengés — csak rezgés kell, hogy ez a kártyavárszerű alkotmány teljesen összedől­jön. Egészen bizonyos, hogy a városi polgár­ságnak is a legnagyobb mértékben szüksége van arra a segítő kézre, amely jelenleg a gaz­datársadalomnak a legmelegebb jóindulattal iparkodik megszerezni a könnyítéseket. Az űj nyugdíjjavaslat. A közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzá­tartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat a képvi­selőház napirendjére van tűzve, a gazdatarto­zásokat rendező törvényjavaslat után követ­kezik. Azok a világjelenségekként mutatkozó gazdasági bajok, amelyek minden állam ház­tartásában éreztetik nyomasztó hatásukat, a magyar állam háztartásában — általánosan is­mert okokból — még nyomasztóbban jelent­keznek és ennek folyományaként pénzügyi és gazdasági viszonyainkban a visszaesés az utóbbi évek folyamán mind aggasztóbb mérv­ben következett be. Az állami költségvetés ki­adási tételei végösszegének felénél magasabb része: fizetés, nyugdíj, tehát személyi kiadás. Ezzel az általánosan észlelt helyzettel számolt a törvényhozás, amikor az 1931: XXVI. tör­vénycikkben a gazdasági és hitelélet rendjé­nek, valamint az államháztartás egyensúlyának biztosításáról gondoskodva, utasította a pénz­ügyminisztert, hogy a közszolgálati alkalma­zottak nyugellátására, özvegyeik és árváik el­látására vonatkozó jogszabályok módosítása tárgyában, a nyugdíjteher csökkentése céljából törvényjavaslatot terjesszen a törvényhozás elé s elrendelte, hogy az eképen foganatos ir­tandó intézkedéseket az önkormányzatok ház­tartásában is alkalmazzák.­De ezzel az adott helyzettel számolt a kormányzat is, amikor progrjammjába vette a közigazgatás észszerűsítését és egyszerűsíté­sét, úgy gondolván, hogy a közigazgatás racionalizálásával, nemcsak a személyzeti létszámban túlméretezett bürokrácia fog ra- I cionális alapokra helyezkedni, hanem, az ál­láshalmozások megszüntetésével, az ország elhelyezetlen diplomás fiatalsága részére is elhelyezkedési lehetőségek nyílnak. Az 1931: XXVI. tc.-ben a kormány részére adott utasításnak és a Gömbös-kormány prog­rammjának folyománya ez, a közszolgálati al­kalmazottaknak és ezek családtagjainak ellá­tását módosító törvényjavaslat. Nem érinti ugyan az eddigi ellátási törvények összes alap­vető rendelkezéseit, — mert átfogó szabályo­zásra a már erősen hullámzó gazdasági vi­szonyok közt a mai légkör nem alkalmas, — de kiegészíti a közszolgálati alkalmazottak vég-* elbánása tekintetében fennálló szabályokat, rendezi a nyugdíjas közszolgálati alkalmazot­tak és özvegyek nyugellátásának más kereset esetén való korlátozását és a nyugdíjasok éö özvegyek lakáspénzének kérdését. Amit sok­szor fölvetettek és a Gömbös kormány ime, valóban, sikeresen meg is oldott. Hirdessen a „PÁPAI HIRLÁF'-ban! 1934. évi rádió-ujdonságok legnagyobb választékban. Modern csillárok, villamos háztartási cikkek és villanyégők leszállított árban kaphatók. Villanyszerelést jutányos árért vállalok. í Sugár Árpád Pápa, Kossuth-u. 16. Telefon: 217. Ne csorbítsák a kőmiyesmesterek jog-ait. Immár negyvenkilenc éve, hogy az építő­ipari törvény módosítását az érdekeltek sür­getik, s amikor e sorokat irjuk, a. törvényter­vezet ügye annyira előrehaladt, hogy még ez év végén az országgyűlés elé kerül. Hogy mi lesz a törvénytervezet sorsa, azt még biz­tosan nem tudhatjuk, azt azonban máris el­mondhatjuk a törvénytervezet nyomán, hogy ha törvény lesz belőle, nem mindenik érdek­csoport fog megelégedni vele. Különösen a kőmívesmesterí kar ad több sérelmének ki­fejezést, ami jogos is. 1884 óta az építőipari törvény többizben ment módosításon keresz­tül, mely módosítások azonban mindig csak a kisebb kőmives iparosok és a kőmívesímes­terek jogait nyirbálták meg, úgyannyira, hogy ma már a kőmives iparosnak van is joga, meg nincs is. Ugyanebbe a helyzetbe jutná­lak az említett kategóriák most is, ha a törvénytervezet megvalósulna. Ez annál in­kább megjósolható, mert látjuk, hogy 1884 óta mivé zsugorították össze a kőmíves ipa­rosok és a kőm ívesm esterek jogait. Nem volna igazságos olyan törvény életbeléptetése, amely a tudás érvényesülése elé gátakat emelne és sok becsületben és tisz­tességben megőszült, tehetséges kőm íves­mester megélhetését lehetetlenné tenné. Már pedig a szóbanforgó építőipari törvényterve­zet ezt hozná magával, aminek bizonyságául felemlítjük, hogy ma is már mind gyakoribb eset, hogy a telkek drágasága miatt kis váro­sokban is kis telkekre egyemeletes lakóháza­kat építetnek és 'ezeket már kőmívesmesterek nem építhetnék meg, amennyiben az építő­mesterek azt mondhatnák reá, hogy ezeket már kőmívesmesterek megépíteni nem tudják és kénytelen volna az építtető közönség ahhoz az egy vagy két építőmesterhez fordulni, akik! akkor talán már kjartellban is volnának. Részünkről nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy kőmívesmester, aki már 15—20 esz­tendeje ebben a szakmában dolgozik és a rá­termettsége is meg van hozzá, ne tudna egy­emeletes házat felépíteni esetleg sokkal job­ban, mint tán egy újdonsült építőmester. Ezt már a mindennapi gyakorlat is sokszor beiga­zolta. Annál inkább nem fogadható el az az állítás, hogy kőmívesmester egyemeletes házat felépíteni nem tudna, mert hisz erről vizsgát kell tennie az államépítészeti hivatal előtt és ha csak ezt a vizsgát sikerrel kiáltotta, nyeri el a képesítést. De nem állhatja meg a helyét ez az állítás azért sem, mert minden építke­zésről terveket és terheltetési kimutatásokat PÉNZT takarít meg, ha rádiót, modern csillárt Goldstein Gyuládénál vesz Pápa, Főíér sz. alaíf. Itt kaphatók a nagyadóhoz készült legújabb rádiók. Díjtalan bemutatás. Pfaff-rendszerű varrógépek 12 pengős havi részletre. Villanyszerelést a legolcsóbban vállalok. HÓ- és sárcipő-javítást jutányosán végzek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom