Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-01-28 / 4. szám
A vándor halála, A folyton fokozódó gazdasági válság szinte katasztrofálisan érinti a kisipart. Sorjában némulnak el a műhelyek, ahonnét előbb a munka zaja — az élet e felséges zenéje — hangzott. Elnémult a székesfehérvári asztalos műhely is, amelyben az öregedő Slezák Antal mesterével együtt megkereste a maga tisztes kenyerét. Ám Slezák Antal nem esett kétségbe, kezébe vette a vándorbotot, járta az országot, faluról falura, városról városra, s bekopogtatott a műhelyekbe, hogy két keze munkájára nem volna-e valahol szükség. Mindenütt kedvezőtlen választ kapott. Közben aztán leszakadt testéről a ruha, levásott lábáról a cipő,; energiája megtörött, s elzüllött. Mult vasárnap 15 fokos, velőkig ható nidegben ilyen állapotban érkezett Pápára. Szinte rohant az utcán, hogy meggémberedett tagjaiba meleget csiholjon. Valahol melegedni vágyott. A Petőfi-utcában útjába akadt a badacsonyi borozó. Ide menekült be a hideg elől. Itt elmondotta, hogy két napja nem evett, borzalmasan fázik, beteg, kórházba szeretne menni. Rendőrt hívtak, hogy tán vezesse kórházba. A rend érdemes őre részjvéttel tekintett a szomorú alakra, de többet alig tehetett volna, mert hisz akinek érdekében hivták, az a saját lábán már a kórházba elmenni alig tudott volna. A borozó tulajdonosa tehát a mentőkért telefonált. Aggodalom merült fel azonban a tekintetben, hogy ki viselje az előálló költségeket. Mit csináljanak hát a nyomorult emberrel, ha ennyi akadály jő közbe, hogy a kórház fehér ágyára: fekhessen, amiben oly régen volt része. Slezák Antal megoldotta a problémát. Megtántorodott, viasz-sárgára vált arccal hanyatt vágódott — és meghalt. Másodszori hívásra aztán megjelentek a mentők, de szerepük a szomorú esetnél már nem lehetett, mert ők halottat nem, csak beteget szállíthatnak. Orvost hát gyorsan!« — kiabálták a borozó megrémült vendégei. Dr. Weltner Sándor városfőorvos hamarosan ott is termett, de már csak a beállott halált konstatálhatta. Előállott aztán a város igás kocsija, amelyen az utca sarát s miegymást szokták szállítani, szalmát dobtak a fenekére, ráhelyezték a halottat és vitték ki az alsóvárosi temető hullaházába. Másnap innen temették el az áldott anyaföldbe, ahol már nem fáj semmi, az emberek szivtelensége sem. Ez a históriája Slezák Antal 53 éves munkanélküli asztalos-segéd tragikus halálának. Ecce homo! — íme az ember! N. P. ÜZENET VAROSOMBA. A nagyvárosban sír a lelkem. Itt minden, minden idegen! Oly elhagyottan, árván élek, mint Robimon a szigeten. Palotasor felett az égbolt koromtól, füsttől fekete; szelíd szivem sem már a régi: megcsúfolt, hajszolt remete. Sugárutaknak csillogása között oly sápatag vagyok! Ilyenkor otthon felragyognak az ismert esti csillagok. S a fényeik fellobbanását itt mindhiába leshetem, megsemmisül a csillogásuk rikító transzparenseken. S amíg bolygok szivemmel árván, s csábít a lány, a pénz, a bün: a honvágy cingár cigánylegénye szivemben búsan hegedül. Budapest. Tóth Géza. Köhögés, meghűlés és rekediség ellen teák és gyógy, cukorkák — Hamuth polgármester hivatalában. Városunk újonnan megválasztott polgármestere, Hamuth János, f. hó 28-án, szombaton foglalja el állását. Az alárendelt hivatalok és pénztárak átadása céljából dr. Horváth Lajos alispán február 1-én személyesen érkezik Pápára. — A Jókai-kör előadó-ülé&e. A zord idő ellenére a nőnevelő-intézet dísztermét utolsó zugáig megtöltő közönség előtt tartotta múlt vasárnapi előadó-ülését a helybeli Jókai-kör. Az előadó-ülés vendégeül várt győri Pohárnok Jenő, a vonatközlekedés aznapi teljes szünetelése miatt ugyan nem jöhetett meg, de azért a megjelenteknek így is igazán értékes műsorban volt részük. Tóth Sándor, akit mint tehetséges művészt ismert eddig a pápai közönség, mint franciás modorban csevegő nagy képzettségű mümagyarázó mutatkozott be. Értékes fejtegetése a müélvezés titkát és a hozzá vezető utat világította meg előbb elméletileg, majd Székely, Munkácsy, Litzenmayer, Szinnyey-Merse, Grünwald stb. egy-egy vászonra vetített képének bemutatásával s a hozzájuk fűzött frappáns megjegyzések segítségévei gyakorlatilag is. Előadásának őszinte nagy sike;e volt. Hasonlólag köztetszést ért el az est másik irodalmi száma: Schöck Gyula verseinek bemutatása. Költeményei egy sokat szenvedett lélek hányattatásait, Az idén Gumi hócipő fekete e d P d i1 0 halálsejtelmeit s veszedelmek közepette, s a halál árnyékában is mélységes keresztyén hitét tolmácsolták szívből fakadt, szívhez szóló könnyed hangon, csinos versformában. A szép költeményekből, melyek mindegyikét tapssal köszönte meg a hallgatóság, néhányat jövő számunkban bemutatunk olvasóinknak. Az est zenei számai is elsőrendüek voltak. Herrmann Ancsi a Lisztféle Fonódal tartalmilag és technikailag egyaránt igazán művészi interpretálásával ismét szaporította eddigi sikereinek számát. Nagy élvezete volt a közönségnek dr. Lázár Ferencnének a műsort bezáró pompás énekszámában. Magasságba zengő énekhangja és kifejező előadó modora egyaránt tényezői voltak sikerének. A műsorba felvett számokat Kurucz János egy gyönyörű dalának a dallamhoz méltó eléneklésével kellett — a felzúgó tapsokra —- megtoldania. Kiemeljük Landler Juci finoman színező szép zongorakíséretét is. — Katholikus bál. A pápai katolikus egyesületek 1933 február 1-én a Griff-szálló összes termeiben farsangi táncestélyt rendeznek. Az estély 9 órakor kezdődik. Személyjegy 1 '20, , családjegy 3, táncosjegy 1 P. — Arany János emlékezete. Arany János emlékezetére az evangélikus templomi vegyeskar január 29-én, vasárnap este 6 órakor a gyülekezet nagy tanácstermében ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Pe(tőfi-Geszler: Rég veri már a magyart a Teremtő. Énekli négy szólamu női kar. 2. Az estélyt megnyitja Schöck Gyula, az énekkar elnöke. 3. Arany János zenei szerzeményeiből énekel az ev. férfikar. 4. Arany János: Évek, ti még jövendő évek. Szavalja Török Judit. 5. Arany Jánosról előadást tart dr. Kőrös Endre főigazgató. 6. Gaál F.: Magyar rapszódia, zongorán előadja Ritoók Magdolna. 7. Kis-Gyóni-Ady-verseket szaval dr. Hacker Vilmos. 8. Schubert: Az éj. Énekli az ev. vegyeskar. — Belépődíj nincs. — Városunk a 41-ik. A hivatalos lapban most tették közzé az 1930. évi népszámlálás eredményét a tízezer léleknél népesebb városokra s községekre vonatkozóan. E kimutatás szerint Pápa városa 21356 lakosával 41-ik helyen áll az ország városai között. — Iskolalátogatás. Dr. Förstner Tivadar iparoktatási kir. főigazgató e hó 19—20-án látogatást végzett a városi iparostanonc-iskolában, melynek eredményekép a legteljesebb megelégedését nyilvánította Bodolay Jenő igazg. előtt. Sajnálatosan kifogásolta azonban az iskola elhanyagolt voltát és a lehetetlent fűtési viszonyokat, amelyeket már mi is szóvá tettünk lapunk legutóbbi számában. <r • r m Férfi sárcipő Félcsizma volt P 16 50 szenzáció Ugyanez zipp zárral eddi g P 12-50 csak r f p» < r • rr Ferii nocipo gumiból NÁL Fő-utca Kossuth-utca
