Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-08-05 / 31. szám

Strandon, napfürdőnél Nivea-creme, Helios napolaj nélkülözhetetlen. Városi Gyógyszertár Fő-utca. A kereskedelmi és ipar­kamarák reformja. Mint már megemlékeztünk róla, a kor­mány a kereskedelmi és iparkamarák mai szer­vezetének reformjára készül s most közzé is adták a tervezetet a kereskedelmi és iparka­marákról szóló 1868. évi VI. tc. némely ren­delkezésének módosításáról. A reformterv is megtartja a kamara két szakosztályra tagozódását, de a szakosztályo­kon belül egy-egy önálló választó alcsoportot létesít a gyáriparosok, illetve a pénzintézetek részére. Eszerint a kereskedelmi és iparkama­rák továbbra két szakosztályra: ipari és ke­reskedelmi szakosztályra tagozódnának. A bu­dapesti kamara százhúsz, a vidéki kamarák mindegyike nyolcvan rendes tagból áll. A ren­des tagok felét azok közül kell választani, akiknek a kamara székhelyén van a telepük, másik felét pedig azok közül, akiknek a ka­marai kerületben, de a kamara székhelyén kí­vül van a telepük. A kamara rendes tagjait szakosztályonkint egyenlő számban titkos sza­vazással, választói csoportok szerint kell vá­lasztani. A választói csoportokat az egyes válasz­tók által fizetett és a kamarai illeték kivetésé­nél számításba vett adó összegének, illetőleg egyes csoportoknál az adón kívül esetleg más ismérveknek alapulvételével kell megalkotni. A kamarák ipari szakosztályán belül azokat a gyárosokat, akiknek gyára Budapesten leg­alább kétszázötvenezer, a vidéken legalább százötvenezer pengő befektetésével létesült, külön választói csoportba kell sorolni. Ennek a csQportnak a budapesti kamaránál tizenkét, a vidéki kamaráknak nyolc tagsági helyet kell biztosítani. A kamarák kereskedelmi szakosztályán belül a pénzintézeteket, a biztosító intézete­ket, a fogyasztási szövetkezeteket, a közleke­dési és szállítmányozási vállalatokat egy vá­lasztói csoportba kell sorolni. Ennek a cso­portnak a budapesti kamaránál tizenkét, a vi­déki kamarák mindegyikénél nyolc rendes tag­sági helyet kell biztosítani. A választási szabályzatot mindegyik ka­mara részére külön-külön, annak meghallga­tásával a kereskedelemügyi miniszter rende­lettel állapítja meg. Mindegyik szakosztályon belül azok a rendes tagok, akiknek a kamara székhelyén van telepük, a szakosztály állandó bizottságát alkotják, amely bizottság halasztást nem tűrő ügyekben, mint véleményező szerv jár el. A levelező tagokat mindegyik kamarán belül az elnöki tanács által javaslatba hozott egyének közül a kamara közgyűlése választja. A levelező tagok száma nem haladhatja meg a rendes tagok számát. A levelező tag a ka­mara közgyűlésén, a szakosztályokba beosztott levelező tag ezen felül annak a szakosztálynak ülésein, amelybe a közgyűlés beosztotta, ta­nácskozási joggal részt vehet, szavazati joga azonban nincsen. A kamaráknak mind rendes-, mind leve­ljező tagjai teendőiket díjazás nélkül végzik. A kamara élén az elnök és két alelnök áll. A kamara elnökét a rendes tagok saját kebelükből öt évre választják. A kamara mind­egyik szakosztálya saját kebeléből öt évre vá­lasztja a maga elnökét. Mindegyik szakosztály elnöke egyszersmind a kamara alelnöke. Mind­egyik szakosztály elnökének helyettesítésére ugyancsak öt évre szólóan egy-egy szakosz­tályi alelnököt is választ. A kamara elnöke, alelnöke és főtitkára alkotják a kamara elnöki tanácsát. Az elnököt és az alelnököket (szakosz­tályi elnököket) állásukban a kereskedelem­ügyi miniszter erősíti meg. Azokat az ügyeket, amelyekben a kamara véleményét nyilvánítani hivatott, a szakosz­tályok mindegyike megbeszélés tárgyává te­heti, azok tekintetében állást foglalhat. Eze­ket az ügyeket előzően a kamara elnöki taná­csának meg kell beszélnie és a szakosztályban leend/ő tárgyalásukat elő kell készítenie. Ka­marai határozatot csak a két szakosztály tag­jaiból álló közgyűlés hozhat. Amennyiben a kamara közgyűlése vala­melyik szakosztály álláspontjával meg nem egyező határozatot hozott, a kamara a szak­osztály kívánságára annak álláspontját külön véleményként indokolásával együtt közölni kö­teles az illetékes hatóságokkal. A kamara a felmerülő szükség szerint tartja közgyűléseit. A kamarai rendes tagok egynegyede a megbeszélendő tárgy megjelö­lésével bármikor kérheti a közgyűlés összehí­vását. írásban előterjesztett kérelmükre az el­nök (alelnök) a közgyűlést nyolc nap alatt, a kérelem előterjesztésétől számított harminc napnál nem későbbi időre egybehívni köteles, A szakosztályok a' felmerülő szükség sze­rint tartják üléseiket. A sziakosztály tagjai egynegyedének írásban előterjesztett kérel­mére a szakosztály elnöke (alelnöke) a szak­osztályi ülést nyolc nap alatt, a kérelem elő­terjesztésétől számított harminc napnál nem későbbi időre egybehívni köteles. A közgyűlések, valamint a szakosztályi ülések napirendjén szereplő kérdések előké­szítése céljából vagy egyéb célokból szüksé­ges megbeszéléseket és tárgyalásokat a fel­merülő szükség szerint lehet összehívni. A ka­mara közgyűlései nyilvánosak. A kamara érvényes határozatot csak olyan ülésen hozhat, a szakosztályok pedig érdem­leges álláspontot csak oly üléseken foglalhat­nak el, amelyen a kamara, illetőleg a szak­osztály rendes tagjainak legalább egyötöde jelen van. Ezt a törvényt a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter hajtja végre, aki egyszersmind a törvény életbeléptetésének napját is meg­állapítja. Kávéházak alkonya. — A társas élet haldoklása. — Valamikor, amikor az embereknek még — tulajdonkép a kettő együtt jár — pénzük is volt, kedvük is volt a társas élet alkalmai­nak keresésére, virágzó társadalmi élei divott városunkban. Az egyesületek, körök duzzadt taglétszámmal, élénk társas élettel dicsekedhet­tek és szinte restelte valaki, ha tagsági díjjal véletlenül hátralékban maradt. A társadalmi egyesületek mellett 4—5 kávéház állott a szóra­kozni vágyók rendelkezésére, s akárhányszor megtörtént, hogy valamely jókedvű kompánia éjjeli bandukolásai közben a nagy sokadalom miatt nem kaphatott helyet a kávéházban, ahova egy feketére betért, s kénytelen volt odább állani. És most? Az egyesületek, társas körök a tönk szélén állanak. Tagjaiknak száma úgy­szólván a negyedére megfogyatkozott, s ezek­nek is nagyobb része nem tud — pedig akarna ! — az egyesülettel vagy körrel szemben fenn­álló fizetési vagy látogatási kötelezettségének eleget tenni. S a kávéházak ? Róluk csak részvéttel beszélhetünk, mert hisz bukásukkal emberek exisztenciája válik semmivé. Nagyobbrészük csendben, észrevétlenül városunkban is kimúlt, kettő közülök azonban szembehelyezkedett a válság pusztító viharával, s küzdött utolsó leheletéig, mondhatnánk tán helyesebben : utolsó filléréig. Most az egyik feladta a reménytelen küz­delmet : a Hungária-szállóval kapcsolatos régi Royal-kávéház a hét elején bezárt. Az épület tulajdonosa: a Pápai Takarékpénztár megértően hozzájárult a szerződés felbontásához, s a tönkre­ment bérlőt kiengedte az obligóból. „Csepel" varrógépek minden fajtája kedvező feltételekkel részletre újból kapható — Pápán: Papp Sándor, Goldstein Gyuláné, Pfeiffer József és Weber Albert cégeknél. Jbm^iee KIRE/T £S EZERFELE SZÓRAKOZTATÓ MÜ­SORSZÁMOT HAZlG/lTr AZ4T- HA KA'ZAROL +11/ÍMPA'S 7076os -Sládiét Gyorsa-.Orion, ixxö/ám/ta gytl* Ám értesülésünk szerint a másik, még megmaradt kávéház is, amely az előkelő Elité nevet viseli, kritikus helyzetben van. Közel áll ahhoz, hogy a gazdasági válság lavinája keresztül gázoljon rajta. A napi kiadása 70 pengő, a bevétele alig több ennek az összegnek a felénél. Ez pedig az exisztencia lemorzsolódásához, az életlehetőség határainak mind összébbszükülésé­hez, a biztos pusztuláshoz vezet. Mert Krőzus legyen, aki ezt anyagiakkal birja. Már pedig az Elité tulajdonosa, az üzletéhez igazán ki­tűnően értő „Zsiga" nem sorolható a nagy­tőkésekhez, ami kis pénze volt, beleölte a kávé­házába, annak átalakításába, s várta, hogy jóra­való igyekezete meghozza a maga gyümölcseit. Mint annyi sok más, csalódott, keservesen csalódott. Kávéházát úgyszólván napról-napra kevesebben látogatják; kiadásai pedig makacsul ragaszkodnak a csúcsponthoz, amelyen elhelyez­kedtek. Szorult helyzetében már kénytelen támo­gatást kérni, folyamodván a villanytelep fel­ügyelő-bizottságához, hogy világítási áramát tekintsék üzemi áramnak, s azt ily módon számlázzák. A bizottság hétfői ülésén a kérelem tárgyában nem hozott végleges határozatot, hanem egy szükebbkörű bizottságnak adta ki javaslattétel végett. Nem tudjuk, hogy a bizottság végeredmény­ben mikép határoz; azt sem tudjuk, hogy az áramdíj lejebb szállítása megmenthetné-e immár egyetlen kávéházunkat a bukástól; de ha csak ezen fordulna meg a sorsa, részünkről a kérelmet nem mérnők visszautasítani, mert nehezen tud­nók elviselni kenyértelenné vált alkalmazottai­nak vádoló tekintetét. Vitatkozni lehetne ugyan afelett, hogy a mai viszonyok között, amikor az emberek soka­sága a mindennapi kenyérért vív kemény csatát, egyáltalán szükség van-e szórakozó-helyre, szük­ség van-e kávéházra; de mi azt a nézetet vall­juk, hogy a városi életnek mégis csak hozzá­tartozója a kávéház már csak a városokban megfordulni szokott idegenek szempontjából is. És nem is csupán szórakozó-hely az a kávé­ház ; igen gyakran az életre kiható megbeszé­lések, megvitatások folynak le abban; nem is szólva arról, hogy az úgynevezett „irodalmi kávéháziakban akárhányszor az irodalom reme­kei születnek meg. Hisz tudjuk mindnyájan, hogy a történelembe bekerült Pilvax-kávéház milyen nagy szerepet töltött be a márciusi ifjak életében, majdnem azt mondhatnók, hogy a szabadság-mozgalom innét indult el a lelkeket magával ragadó útjára. A kávéházak alkonya önkéntelenül az őszi lombhullást juttatja eszünkbe, amely mindig lehangolólag hat reánk, s amikor a sort követve egy újabb kávéház bezár, úgy tűnik fel előttünk, | mintha a régi boldog társadalmi élet fájáról | ismét leszakadt volna egy levél. * * * E közleményt „Újdonságok" rovatunkba egyszerű híradásnak szántuk, s írása közben a szomorú témához annyi hozzáfűzni valónk kívánkozott, hogy önálló cikk lett belőle. Mert hát amikor exisztenciák pusztulásáról kell szóla­nunk, szeretnénk obstruálni, a bajok eredőjét agyonbeszélni, hogy a pusztítás démona, amely most dús aratást tart szegény, megcsonkított hazánkban, megrettenve vonulna! vissza halál­fejekkel kirakott borzalmas odújába. N. P. Szakmájában kellő képzettséggel rendelkező füszerkereskedő-segéd helyben vagy vidéken állást keres.

Next

/
Oldalképek
Tartalom