Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-07-22 / 29. szám

PAPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szára. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Sokszor hallani bűnözők ajkáról, akik trafikosnőket akartak kirabolni, vagy egy sö­tét lépcsőházi fordulónál pénzes levélhordót próbáltak leütni: azért tettem, mert nem tud­tam keresethez, kenyérhez jutni. Hogy ez na­gyon gyakran csak üres mondás és csak a részvét felkeltését célozza, az más lapra tar­tozik. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy leg­gyakrabban nem a munkát találni nem tudók, hanem a munkát keresni nem akarók szoktak ilyen merényletekre vállalkozni. Hányszor ki­derült, hogy volt keresete, kenyere a bűnö­zőnek, de dolgozni nem akart, otthagyta a munkát, vagy elbocsátották. Máskor, ha nem is volt munkája, meg volt azért a szerény csa­ládi megélhetése. Ami természetesen költsé­ges passziókra nem volt elegendő. Nem a megélhetésért, de e költséges passziók kielé­gítéséért akart meg nem engedett módon pénz­hez jutni. S ha így, a bűnözők legtöbbjének stereotip mentegetődzése nem is helytálló, egészen bizonyos mégis, hogy vannak, saj­nos, akárhányan jóravaló, dolgozni akaró em­berek, akiket valóban kizárólag a kereset, a kenyér hiánya sodor a bűn útjára. És hányan vannak olyanok, akik csak tűrnek és szenved­nek és tengetik kénytelen munkanélküliségben napjaikat. Vannak még most nyáron is, ami­kor mégis csak könnyebbnek látszik a munka­szerzés, mint ahogy az télen szokott lenni. Lehet, hogy idei bőségesnek Ígérkező nya­runk, ha a gabonának ára is lesz, mégis hoi az őszre valami lendületet s ennek áldásos kihatását megérzi a tél is. Ám ez csak remény. Ma még csak annyi a bizonyosság, hogy a tél szociális nyomorára fel kell készülnünk és semmiképen nem szabad engednünk, hogy a dúsan termő magyar földön egyetlen éhező száj is legyen és ha csak egyetlen bűnöző is jogosan mentegetődzék ekként: azért tet­tem, mert nem tudtam keresethez, kenyérhez jutni. Városi közgyűlés. - 1933 július 2.0 — Pápa város képviselőtestülete e héten, csütörtökön rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen mintegy 30 városatya volt jelen. A napirend ^tárgyai közül nagyobb érdeklő­dést csupán a városnak vagyonfelügyelet szempontjából a vármegye alól való kivéte­lének, a Celli-úti kislakások építésére annak­idején felvett állami kölcsön és a villamos­telep alkalmazottai remunerációjának ügye keltettek. A közgyűlésről a következőkben szá­molunk be. A polgármester félévi jelentése. A közgyűlésben Hamuth János polgár­mester elnökölt, akinek indítványára a köz­gyűlés Jatick Árpád belügyminisztériumi ál­lamtitkárt, a városi ügyosztály főnökét és dr. Csiba Mór pénzügyigazgatót, kik hivatalos működésük során a város iránt mindig nagy jóindulatot tanúsítottak, előléptetésük alkal­mából üdvözölte. Ezután a polgármester nagy érdeklődés és tetszés mellett felolvasta a város gazda­sági helyzetéről és adminisztrációjáról szóló jelentését, melyet áthatott a komoly munká­nak megujult szelleme. (A jelentést jövő szá­munkban egész terjedelmében közzé fogjuk tenni.) Jelentést tett ezután a polgármester a törvényhatóságilag jóváhagyott közgyűlési ha­tározatokról, minők: a szervezeti szabályren­delet módosítása, a hordójelzési szabályren­deletnek és Billitz Bélának udvarkövezési ügye. Két régebbi interpellációra válaszolt ez­után a polgármester és pedig Ruip Jenőnek a bolgár kertészek ügyében. Ők kertgazdál­kodásukat, mint idegen állampolgárok, mi­niszteri engedély alapján űzik városunkban, ebben már csak a viszonosság alapján sem háboríthatok, mig adózási ügyük megfelelő kezeléséről ellenben intézkedett. Boskowitz Sámuelnek az üres lakások ügyében azt fe­lelte, hogy a jövőben meg fog szűnni az a felpanaszlott helyzet, hogy a polgárok egy­azon ügyben többször legyenek kénytelenek a hivatalba elfáradni. Áttérve a napirendre, a közgyűlés a pol­gármesternek hat heti szabadságot engedé­lyezett, amit ő az adminisztráció zavartalan­ságának biztosítása érdekében nem egyszerre, hanem részletekben fog kivenni. Ugyancsak a polgármester személyére vonatkozott az az Uzonyi h. polgármester el­nöklésével meghozott határozat, mellyel a pol­gármestert az államnál töltött szolgálati évei­nek törvényszerű beszámításával a VI. fize­tési osztályba léptették elő. Az önálóbb vagyonkezelés ügye. Az előkészítő bizottságok a Városok Kon­gresszusának megkeresése alapján javasolják, hogy a város vágyonkezelés szempontjából közvetlenül a minisztérium alá való helye­zését kérelmezze. A megokolás szerint ez a várost képességénél, kulturális előrehaladott­ságánál fogva megilleti és az adminisztráció gyorsítását fogja eredményezni. Dr. Fehér előbb az ügynek a jogi bizottság elé való utalását kérte, amit a képviselőtestület a pol­gármester és dr. Hoffner Sándor jogügyi biz­előadó felvilágosító szavai után szükségtelen­nek itélt, majd lényegében is ellenezte a ké­relem megtételét, mert szerinte autonómián­kat csorbítjuk azzal, ha a magasabb autonó­miából, a megyéből, melyben mi is tagok va­gyunk, kikapcsolódva, közvetlenül a minisz­térium alá kerülünk. A polgármester azon ki­jelentése után, hogy hasonló kérést Veszprém város is előterjeszt s a mi kérésünk előterjesz­tését ő az alispánnal megbeszélte, dr. Kőrös Endre szólalt fel, aki utalt az önállóságért folytatott régibb küzdelmeinkre. Autonómiánk nem sérti, ellenkezőleg, erősíti a minisztérium jelenleg is meglevő legfőbb felülvizsgálati joga mellett való önálló intézkedés joga. Fi­scher Gyula az ügykezelés gyorsítását reméli a kérelem teljesítésétől. A vármegyéhez való ragaszkodásról időszerűtlen beszélni akkor, amikor a levegőben van a vármegyék egyesí­tésének terve, amikor esetleg Székesfehérvár lesz a székhelyünk. Kovács Sándor viszont nem akarja a megyét elkerülni, amint nem látta szívesen a képviselőtestület számának csökkentését sem. Kis ügyrendi vita után a képviselőtestület Jlégy hijján az összes jelen­levők szavazatával az önállóbb vagyonkezelés ügyében a kérelem felterjesztése mellett dön­tött. A villamostelepiek remunerációja. Vita nélkül fogadták a gyámpénztár 1932. évi zárószámadását, valamint — név­szerinti szavazással egyhangúlag — a mozi­részesedés ügyében a polgármester által Lőte Károlynéval kötött s a városra nézve előnyös egyezséget, továbbá a pótilletékre vonatkozó szabályrendelet és a közrendészeti szabály­rendeletnek a minisztérium által kivánt mó­ddosításait. A villamos-telep felügyelő-bizottságának azon javaslatával szemben, hogy az alkalma­zottak 1/ 2 havi remunerációban részesedjenek), a polgármester arra való tekintettel, hogy a telep a kiküldött bizottság megállapítása sze­rint a takarékosság elvét nem érvényesítette, a jutalom megadásának mellőzését javasolta. Dr. Fehér Dezső a megadás mellett van, nem tudni, hogy a régi biztos cégektől való be­szerzés nem helyesebb-e, mintha árlejtést hir­detnek. Dr. Szeleczky Gyula csak azoknál mel­lőzné a remunerációt, akik a takarékosság elvének megsértéséért felelőssé tehetők. Né­meth József szerint jutalom csak érdemért adható. Dr. Kőrös Endre megállapítja, hogy a telepi alkalmazottaknál a jutalom a múltban szinte fizetésjelleggel birt, azért a megsza­vazás pártolása mellett javaslatot tesz az al­kalmazottak olyan fizetésrendezésére, mely minden külön jutalmazást aztán fölöslegessé tesz. Böhm Samu a telep ügyeit intéző bizott­ság dezavuálását látná a mindig szokásos ju­talomra vonatkozó javaslat mellőzésében. Dr. Hoffner Sándor annak hangsúlyozásával, hogy a telep ma nem önálló üzem, hanem csak közvetítő szerv, szintén a megadás mellett foglalt állást. Ruip Jenő szerint ha a múltban szokásos is volt a jutalmazás, kérdés, hogy jó volt-e a szokás. Ezután nagy többség meg­szavazta a felügyelő-bizottság andítványát. A Celli-úti kislakások állami hozzájárulásának ügye. Miután a Dunántúli Hússertéskiviteli Rt. azon kérését, hogy dr. Pápai Lajos v. állat­orvos a vállalatnál igazgatósági tagságot vi­selhessen és az ügyvezetést elláthassa, a két állás összeférhetetlensége és a fennálló tör­vényes rendelkezések miatt is nem teljesítet­ték, áttértek a celli-úti kislakások állami hoz­zájárulásának érdekes ügyére. Ezekhez a há­zakhoz annak idején a kormány 2,900.000 K-t kölcsönképen adott azzal, hogy a kölcsön 62 í/ 2o/ 0-át 25 év alatt 2 1/ i százalékos részle­tekben fizetik vissza. Ez nem történt meg s most a minisztérium a kölcsönösszeg egy há­nyadának valorizált visszatérítését kéri. A polgármester a kiküldött minisztériumi dele­gátusokkal 1934-től négy részletben fizetendő 4000 P-ben állapodott meg. Az idevonatkozó javaslatot a jogügyi bizottság nem pártolta, a pénzügyi bizottság és az állandó választ­mány azonban elfogadását ajánlja. Dr. Fehér Dezső a jogügyi bizottság álláspontját rész­letesen fejtegetve, kimutatja, hogy 1929 után átértékelésnek helye nincs. A minisztérium elmulasztotta a követelésnek a kellő időben való behajtását, a következményeket neki kell Viselnie. Ha pert indít a város ellen, 144 P 60 f-t ítélnek meg, annyit hajlandó megsza­vazni, de többet nem, mert a város helyzete nem engedi meg, hogy a kormánynak ajándé­kot adjon. Dr. Hoffner Sándor kijelenti, hogy jogi álláspontja ugyanez, de célszerűségi szempontból mégis elfogadja a polgármester javaslatát. Nem szabad elfelednünk, hogy a város a házakat — felsőbb engedély kikérése nélkül — 84.000 P-ért értékesítette s nem főkép azt, hogy folyton rá vagyunk utalva a minisztérium jóindulatára, melytől segélyeket kérünk. Ruip Jenő szintén hasonló álláspontot képviselt, mig dr. Jílek József szerint a város­nak előnyös helyzetét ki kell használnia, a mult érdemének tartja, hogy 84.000 P érté­ket ilyen olcsón tudott szerezni. Dr. Fehér zárószava után a képviselőtestület névszerinti szavazással 18 szóval 7 ellen elhatározta, hogy 4000 P-t a minisztériumnak a polgármester által javasolt részletekben visszatérít. A tárgysorozat többi pontjai. A polgármester javaslata alapján kimon­dották, hogy az elhanyagolt állapotban levő járványkórházat 3600 pengő erejéig tataroz­zák és felszerelését kibővítik. — Elfogadták a telekcserét, mely szerint Qyenese Jánosnak a város számára utcaszélesítésre Werbőczy­utcai telkéből átengedett 311 -öl telekért cserébe a város Teleky-utcai telkéből adnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom