Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-06-24 / 25. szám

Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám, Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nem első ízben szemlélteti mindeneket mulattató képben a kisantant, hogy miből is lesz hát a cserebogár? Olyasformán gerálja magát, mintha nélküle, no és pláne ellenére ebben az öreg Európában semmi a világon nem történhetnék. Csak nemrég szörnyen debachalt az ellen, hogy a négyhatalmi egyezményt megkössék és ötödik nagyhatalom gyanánt önmagát kívánta előléptetni. Hogy azután az erőfeszítését semmibe sem vették és egy újabb — mindaddig, mig meg nem szegik — érvényes szerződést írtak alá a Duce Íróasztalán, azt ők kutyába sem vették. A semmibevevés erkölcsi pofonát olyan könnyen lerázták magukról, mintha a lábatlankodó kutyát vízzel öntik le. A kutya lerázza mlagáról a vizet, tovább rohan és — tovább lábatlankodik, Nos tehát ezen legutóbbi nagyhatalmi erőlködés után most az egyszer megint nekünk akarja megmutatni a kisantant, hogy miből is lesz hát a cserebogár? Dönteni kiván afölött, hogy hazánk kössön-e szövetséget Ausztriával, vagy nem, visszaállítsa-ie a kettős monarchiát valami újabb formában, igen, vagy nem. Egyáltalán, hogy hogyan intézze a maga további sorsát. Az, hogy mi ezidőszerint e tekintetben semmiféle változást nem óhajtunk, hogy orientációink szabadságát minden irányban teljesen fenntartottuk, hogy kormányunk feje többször és a legnagyobb nyíltsággal és határozottsággal kijelentette, hogy a mi legközelebbi problémánk csupán kettő; a gazdasági helyzet javítása és — ha mégannyira fáj is ez kedves szomszédainknak — a revízió, az nekik teljesen mindegy. Ök,' nemcsak vitézebbek, de bölcsebbek is nálunk. Ők jobban tudják azt, hogy mi mit akarunk; és mit fogunk csinálni a közel jövőben, mint ahogy azt mi magunk kormányostól, kormán yelnököstől, országgyűlésestül együtt tudni véljük. És ezen pozitív tudásból kiindulva, mennek, rohannak Benes ék, Titul escuék, J efticsék el-fel a Párisban székelő nagy mogul elé tanácsot ülendő azon célból, minő módon akadályoztassák meg a kettős monarchia viszszaállításának végzetes terve. Hát íme a cserebogár esete. És ez így marad mindaddig, mig el nem következik az az időszak, amikor jobb belátásra jutott igazi nagyhatalmak meg nem tanítják a komákat arra, hogy érdem nélkül szerzett konc tulajdonosainak nem túlságosan illik a hencegés. Ez a belátás és a kijózanítás időpontja, sajnos, érzésünk szerint kissé eltolódott ugyan, de a tizeinnégy év alatt megismert igazságokat ma már azért még sem lehet meg nem ismertekké tenni. A trianoni csalások immár teljesen le vannak leplezve. Mondhatni, hivatalos helyről már el van ismerve, hogy a csalások megtörténtek. Egyedül a jóvátétel van hátra. Ezt a jóvátételt akarják kisantanték fantazmagóriáik feltálalásával meghiúsítani. Fantazmagóriájuk ezúttal a kettős monarchia. A valóság ellenben a mi törhetetlen revíziós akaratunk és ezt nem fogja megbénítani semmiféle Párisba való szaladgálás, ami végezetül is csak arról jó, hogy megtudjuk: miből is lesz hát a cserebogár? X <3= €2i / férget (poloskát) irt teljes garanciát vállalva iSattler Sándor szobafestő és mázoló — Pápa, Rákóczi-utca 21. sz. A fejlettebb megyei városok érdekében. A Magyar Városok Országos Kongreszszusa Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szolnak és Szombathely megyei városok polgármestereinek az indítványára körlevelet intézett valamennyi megyei város képviselőtestületéhez abból a célból, hogy amennyiben, a városát elég fejlettnek tartja arra, hogy vagyonfelügyeleti szempontból közvetlenül a belügyminiszter alá helyeztessék, — ez iránt forduljon a belügyminiszterhez. A körlevél, amelyet Sipőcz Dezső, a városok kongresszusának elnöke és Várhidy Lajos igazgató irtak alá, így szól: »A közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. t.-c. 39. §-a akként rendelkezik, hogy »a belügyminiszter azokat a megyei városokat, amelyeket fejlettségüknél fogva arra alkalmasnak itél, kérésükre és a törvényhatósági bizottság meghallgatása után kiveheti a vármegye vagyonfelügyelő hatósága alól és azokat közvetlenül saját hatósága alá rendelheti. Az ilyen városok minden ilyen ügyüket is az! alispán útján terjesztik fel a belügyminiszterhez^ A törvény ezen rendelkezésének végrehajtását a mai napig egyetlen megyei város sem kérte, pedig jórészük elérkezett már a fejlődés olyan fokához, hogy e jogszabály alkalmazása helyes volna és gyakorlati eredményeket szülne. Áz ország mai helyzetében a legmeszszebbmenő lehetőség szerint egyszerűsíteni kell minden berendezkedésünket és minden eljárási rendszerünket. Mig a törvényhatósági városok közvetlenül a belügyminiszter — addig a megyei városok közvetlenül a vármegye —, közvetve pedig ugyancsak a belügyminiszter vagyonfelügyelő hatósága alá tartoznak. Az 1927: V. t.-c. 43. §-a értelmében a megyei városok költségvetéseiket és zárszámadásaikat a megyei hatóság jóváhagyása dacára is a belügymij niszterrel egyetértve, az alispán által jóváhagyott és felterjesztett költségvetés egyes tételeit indokolt esteben és a költségvetés egyensúlyának megóvása mellett leszállíthatja, felemelheti vagy törölheti; azokba a törvényes rendelkezésen alapuló kötelezettségek teljesítésére szükséges kiadást felvétetheti, vagy a költségvetés jóváhagyását megtagadhatja és a várost új költségvetés készítésére utasíthatja. Ugyanezen törvény 46. §-a értelmében az alispán a megyei városnak általa jóváhagyott zárszámadásait is tartozik a belügyminiszterhez felterjeszteni. A hivatkozott törvény 48. §-a értelmében továbbá a belügyminiszter nemcsak a törvényhatósági, hanem a megyei városok felett is teljes ellenőrző és felügyeleti jogot gyakorolhat. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a megyei városok vagyonfelügyeleti tekintetben kettős felsőbbhatósági felügyelet alatt állanak. Szükségesnek mutatkozik tehát, hogy a megyei városok vagyonfelügyeleti jogánál a megyei és miniszteri hatáskörök kettőssége helyett a megyei felügyelet mellőztessék s legalább a fejlettebb megyei városok vagyonfelügyeleti szempontból közvetlenül a belügyminiszter alá tartozzanak. Ezt indokolná az a körülmény is, hogy így a különböző megyék területén levő fejlettebb megyei városok vagyonfelügyelete legységesebb lenne, egyöntetű gyakorlat fejlődnék ki s az összehasonlítás könnyebb lehetőségénél fogva a belügyminiszteri irányítás megkönnyíttetnék. A fejlettebb megyei városoknak közvetlenül a belügyminisztérium felügyelete alá vonását indokolná az a körülmény is, hogy a vármegye és a város közigazgatása az idők folyamán annyira szétválasztódott, a városi közigazgatás a városfejlesztés körébe tartozó problémákkal annyira megsokasodott és anynyira eltért a szorosan vett megyei közigazgatástól, hogy a vármegyéknek mai szervezete mellett hiányzanak is azok a szaktisztviselői, akik a városok különböző természetű ipari, üzemi, közgazdasági, műszaki, szociálpolitikai és pénzügyeit szakszerűen elbírálhatnák. A fejlettebb megyei városoknak közvetlenül a belügyminiszter hatósága alá utalása lényeges teherkönnyítést jelentene az illető vármegyei közigazgatásra, anélkül, hogy ezáltal tehertöbblet háríttatnék a belügyminisztériumra. De nagy előnyt jelentene ez az egyszerűsítés az illető megyei városokra is, mert meggyorsítaná az idevonatkozó ügyeiknek az elintézését. Ezidőszerint ugyanis fél évvel előbb kell összeállítani a megyei városok! költségvetését, hogy kellő idő legyen az alís-* páni, majd a belügyminiszteri (pénzügyminiszteri) felülvizsgálatra. A költségvetéseknek fél évvel előbb történő összeállítása irreálissá teszi azokat, mert a költségvetési év kezdetéig a mai bizonytalan gazdasági helyzetben olyan változások és eltolódások állanak elő — úgy a bevételi, mint a kiadási előirányzatban —, amelyekre egy fél évvel előbb még! nem lehetett számítani. Még így is megtörténhetik, miként a folyó évben is, hogy a kettős vagyonfelügyeleti hatáskör mellett a költségvetési év első hónapjaiban a megyei városoknak nem áll rendelkezésükre belügyminiszterííeg jóváhagyott költségvetésük. Bár a megyei városok a legteljesebb egyetértésben élnek a vármegyei törvényhatóságok közigazgatási keretei között és szubjektív okok nem irányítják a vármegyei hatóság alól való elvonásukat, mégis a vagyonigazgatás gyorsasága és országos szempontok által történő irányítása érdekében felkérjük a t. Képviselőtestületet annak megfontolására, vájjon jelen fejlettségük nem teszi-e indokolttá vagyonfelügyeleti ügyeiknek közvetlenül a m. kir. belügyminiszter úr alá rendelését. Amennyiben a t. Képviselőtestület — a viszonyok tárgyilagos vizsgálata alapján — ezt az időpontot elérkezettnek látná, úgy erre vonatkozó kérelmét a vármegyei törvényhatósága útján terjessze mielőbb a m. kir. belügyminiszter úr elé. Ez a kérelem nem jelenthet bizalmatlanságot vagy sérelmet a vármegyei törvényhatóságokra, mert hiszen a megyei városok, ha közvetlenül a belügyminiszter úr hatósága aíá rendeltetnének is, továbbra is a megyei alispán útján fogják vagyoni természetű ügyeiket a belügyminisztériumhoz felterjeszteni s így a megyei alispán úrnak módjában lesz állandóan figyelemmel kisérni a város hiztartási állapotát. Kérjük a t. Képviselőtestületet, méltóztassék e megkeresésünket megfontolás tárgyává tenni s határozatáról Kongresszusunkat értesíteni.® Az átirattal természetesen városunk képviselőtestülete is foglalkozni fog. Dr. WALTÉR SZEMINÁRIUM legolcsóbban és biz^s^«4tófPrel készít / elő középis^ei^^^evont magán/ vizsgáffra és érettségire, tcfekieknek levelező oktatás. Kimerítő prospektus. (Válaszbélyeg.) Budapest, József-körút 2. (Rákóczi-út sarok.)