Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-06-17 / 24. szám
Zászlóbontás. Irta: vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Pártja országos ügyvezető főtitkára. Ma, amikor forradalmi lázban ég fél Európa, amikor egyik állam a másik után keresi a kivezető utat a világháború maradványaként kavargó zűrzavarból, szinte minden nap egy-egy létkérdést kell megoldaniok a nemzeteknek és az egyes embernek egyaránt. A marxista tanokból kiábrándult tömegek lelke felett sorban győzedelmeskedik -a nemzeti eszme, a déli olasz népnél épúgy, mint az északi németségnél. A magyarság is ösztönösen érzi, hogy — miként annyiszor a történelem folyamán — a boldogulás csak nemzeti alapon állva érhető el, de amig az, említett nagy nyugati nemzeteknél a nemzeti eszmének ez a térhódítása többé-kevésbbé forradalmi megrázkódtatásokkal járt, addig a maroknyi magyarság csak egy szívósan követett és a saját történelme által előirt fejlődési vonal mentén haladva vehet részt a mai korszak eszmékért való harcaiban. Ösztönösen érzi a magyarság azt is, hogy a nemzeti gondolat győzelméért vívott küzdelemben bármilyen hazafias és végeredményben egyetlen egy célra törekvő, de azt más-más utakon kereső mozgalmak nem hozhatják meg a nemzeti társadalomnak azt az átütő erejét, mely egyedül képesíti a nemzetet arra, hogy a roppant idők nagy követelményeinek megfelelhessen. Az eszmékért való harc korában végleges győzelmet és maradandó gyakorlati értékeket biztosítani csak fegyelmezett, szervezett és egyetlenegy vezért követő tömegekkel lehet. Éppen ezért meg kell teremteni a nemzetnek azt az egységét, melynek hiánya már háromszor vitte a sir szélére a nemzetet: a Muhi pusztán, Mohácsnál és a trianoni békekötés idején. Meg kell és meg fogjuk teremteni a nemzet egységét, bár tudjuk, hogy itthon, a megnyomorított csonka ország határain belül is vannak ennek az egységnek ellenségei. Vannak, akik történelmi tudás hijján ellenfeleink s vannak, akik még ma sem tudják alárendelni iegyéni érdekeiket a nemzet egyeteme szolgálatának. Ezekkel szemben mi csak egyetlen, legfőbb törvényt ismerünk, s ez az, hogy mindennél és mindenkinél előbbre való a Nemzet. Ez a »nemzeti öncéluság« értelme. Gömbös Gyula, a nemzeti egység mozgalmának vezére a forradalmi megmozdulások idegen gondolatvilága helyett a nemzet boldogulását — mindnyájunkkal együtt — egy évezredes történelem folyamán kialakult közös sorsból fakadó testvéri összefogásban látja. A történelmi szükségesség minden magyart egy táborba parancsol. A Nemzeti Egység szervezetei tehát az egész országban, mind a 3440 községben és városban azzal a céllal alakulnak meg, hogy ez az egy táborba való tömörülés a bennünket környező veszedelmekre való tekintettel minél gyorsabb, egyszerűbb és maradandóbb legyen. Az idegenből importált »osztályöntudattal« szemben a magyar nemzeti öntudaton alapuló szervezettséget hirdetünk és meg vagyunk győződve, hogy ebben a munkánkban magyar és idegen ajkú hazánkfiai egyenlő mértékben lesznek segítségünkre annál is inkább, mert hiszen egy történelmi multu nemzet, mint a magyar, nem mondható egyszerűen természeti terméknek, hanem azt egy viszontagságos évezred kovácsolta össze kultúrális egésszé. Tudjuk, hogy amennyire szükséges megoldanunk a gazdasági kérdéseket, ép oly szükséges leküzdenünk az uralkodó lelkiválságot is. A világ gazdasági bajai régen megszűntek volna már, ha annak a lelkiválságnak nyomán fakadó politikai feszültség veszített volna erejéből. Mert, hogy a világ s az egyes nemzetek gyógyulása elsősorban erkölcsi kérdés, erre döntő bizonyíték az, amit a fascizmus Olaszországban teremtett. Tudjuk, hogy a feladat, melyre vállalkoztunk, túlnő minden egyes ember lelki és szellemi méretein. De éppen ezért mondjuk, hogy csak a nemzet egyeteme képes oly erőt létrehozni, mely a belső és külső ellenfelekkel szemben feltétlenül biztosítja az eljövendő nemzedéknek életlehetőségeit. Több, mint nyolc millió magyar számára küldjük szét meghívónkat egy oly kézfogó: ünneplésre, melyhez hasonlót nem mutat fel a magyar történelem. Mert ha lett volna ilyen valaha: Magyarország nem állana ma ott, ahol immáron harmadszor áll. Abban a meggyőződésben hivunk tehát minden magj^art £ Nemzeti Egység zászlaja alá, hogy ha nemcsak ajkunkon hordjuk a hazafiságot, hanem alázatos lélekkel cselekvőleg műveljük a magyar jövendőt s ha mindenki minden nap szentel néhány percet a Nemzeti Egység gyakorlati megvalósításának, akkor biztosítjuk az állam erejét, minden egyes ember boldogulását és az eljövendő magyar feltámadást. Az új bolettarendelet. A Budapesti Közlöny június 11-iki száma közölte a kormány rendeletét a mezőgazdaságnak az 1933—34. gazdasági évre nyújtandó kedvezmények tárgyában. A rendelet szerint a búza, rozs és kétszeres tulajdonjogának átruházása az új gazdasági évben is gabonajegykötelezettség alá esik. 1933 július elsejétől kezdődőleg a gabona jegy 1 ára az átruházott gabona minden métermázsája után három pengő. Ez az egész három pengő a szelvény értéke, amely egész összegében a termelő gazdát illeti meg, a gabonalevélnek, amely a most zároló gazdasági évben hat pengő volt, külön értéke nincs. A lisztforgalmi adóváltság az 1933. évi július első napjától számított egy év tartamára az őrlésre kerülő búza és kétszeres minden mécermázsája után négy pengő ötven fillér, a rozs minden métermázsája után pedig három pengő. A vámőrlésre kerülő búza, a rozs és Ifétszeres ezután is mentes a lisztforgalmi-í adóváltság alól. A július elsején kezdődő új gazdasági évben tehát a buza és kétszeres minden métermázsáját a gabonajegy és a lisztforgalmi adóváltság fejében együttesen hét pengő ötven fillér, a rozsnak métermázsáját hat pengő fogja terhelni, az elmúlt gazdasági évben érvényben volt tizenkét pengő ötven fillér helyett, illetve minthogy a rozs nem esett lisztforgalmi adóváltság alá, tiz pengő helyett, ami 400/o-os mérséklést jelent. A bolettateher e csökkenése folytán a kenyérárak kilónként mintegy öt-hét fillérrel való olcsóbbodása válik lehetővé. A termelőgazdának biztosított métermázsánként három pengő feláron kivül a rendelet a mezőgazdaságnak az új gazdasági évre még a következő kedvezményeket biztosítja: Ügy mint a mult évben is, a földadót az alapból fizetteti meg az olyan földbirtokos helyett, akinek egy község területén levő öszszes földbirtokának kataszteri tiszta jövedelme a 116 pengőt meg nem haladja, valamint a szőlőbirtokosok helyett, a kataszteri tiszta jövedelem összegére tekintet nélkül. Hasonlóképen enyhíti a mezőgazdák közmunkaszolgáltatási kötelezettségét akként, hogy az, akinek csupán két igavonó állata van, kettő helyett csak egy igásnapszámot köteles leróni. A csupán egy szobát és egy konyhát magában foglaló ház birtokosa csak évi egy napszámot, a csupán két lakószobát és egy konyhát magában foglaló ház birtokosa pedig csak évi két napszámot köteles szolgáltatni. A termények és termékek előnyösebb értékesítése érdekében a vasúti szállítási díjtételek mérsékelteinek. Minthogy a gabonajegy árának leszállításával a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap bevételei jelentősen csökkennek, a rendelet gondoskodik az alap részére új bevételi forrásokról. Az alap bevételei a gabonajegy eladásából származó bevételen és a lisztforgalmi adóváltságon kivül a következő új bevételi forrásokból alakulnak: a rizs hántolása alkalmával a rizs minden métermázsája után négy pengő forgalmi adóváltság fizetendő. A társulati adó alá eső vállalatok az alap javára saját tőkéjük 2.5 ezrelékét tartoznak befizetni. A kartellszerződések 0.25o/ 0 illetéket tartoznak befizetni, amelynek minimuma évi ezer pengő. A rendelet továbbá felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy mindenfajta szén, koksz és brikett után szénadó fizetését rendelhesse el métermázsánként legfeljebb tiz fillérig. Ugyancsak felhatalmazást nyer a pénzügy-* miniszter, hogy a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap javára a gyarmatáruknak és fűszereknek ^ eddig 8.25 százalékban megállapított forgalmi adóváltság kulcsát legfeljebb 11 százalékra felemelheti. Ugyan-e célból a pénzügyminiszter felhatalmaztatik a textiliákra és egyéb árukra megállapított forgalmi adóváltság kulcsának legfeljebb 50 százalékkal való felemelésére. Végül a rendelet felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a textilipari vállalatokat és egyéb adózókat az áruért vagy munkáért kapott ellenérték egy százalékáig terjedő mezőgazdasági hozzájárulás fizetésére kötelezhesse. A rendelet szerint a földhaszonbér fejében átadott gabona után a gabonajegyszelvény értéke — hacsak az érdekeltek másként nem állapodtak meg — felerészben a haszonbérlőt, felerészben pedig a haszonbérbeadót illeti. A bakonyi idegenforgalom érdekében. A bakonyi idegenforgalom föllendítésére Meixner Ernő dr., a győri kereskedelmi és iparkamara főtitkára mozgalmat indított. Indítványára vasárnapra értekezletet hívtak össze Zircre, amelyre meghívták az összes bakonyi hatóságokat. Az értekezleten, amelyen Horváth Lajos dr. veszprémmegyei alispán elnökölt, résztvettek Kenessey Zoltán veszprémvárm. főjegyző, Holitscher Károly, a zirci kerület országgyűlési képviselője, Meixner Ernő dr. és Glück Mihály a győri kamara idegenforgalmi hivatala részzéről, Hamuth János pápai polgármester, Sült Lajos zirci főszolgabíró stb. Az értekezleten Meixner Ernő dr. fejtette ki, hogy milyen fontos szerepe van a Bakonynak idegenforgalmi szempontból. A Bakony Magyarország egyik legértékesebb idegenforgalmi tényezője és az ország szem-t pontjából is fontos, hogy ez úgy a belföldiek, mint a külföldiek előtt ismeretessé váljon. A Bakony-egyesület elnöke, Walla Ferenc nyug. alezredes köszönetét fejezte ki Meixner Ernő dr. főtitkárnak és a győri idegenforgalmi hivatalnak kezdeményezéséért, majd többen szóltak hozzá a kérdéshez, köztük Holitscher Károly hivatkozott a kormány Ígéretére, hogy a Tek. F öiskol a. : MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám, Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. 9 Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében.
