Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-02-20 / 8. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. EJfiEzetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 ttöéE. Telefon 181. wzájxu Laptulajdonos főszerkesztő: D*. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Washington György születésének két­százéves fordulója — ez az érzésünk, sőt ez a meggyőződésünk — saját nemzetén és saját hazáján kivül legközelebbről érdekli e mi ma­gyar hazánkat és magyar nemzetünket. Miért van nekünk több jogcímünk arra, hogy az emlékezetes évfordulón kegyeletünk érzésével keressük fel az emberiség egyik legnagyobb héroszát? Vérségi kötelék nem kapcsol ben­nünket az amerikai néphez. Hogy millió ma­gyar szabad és boldog hazát talált Ameriká­ban, ez sem elegendő jogcim, hisz ugyanúgy otthont és megélhetést találtak ott más nemze­tek milliónyi kivándorlottjai is. Nem is anyagi, kizárólag eszmei az a kapcsolat, mely bennün­ket hozzá füz. A hadvezér és politikus, aki felszabadította népét a gyarmatosi sorból, aki nemzetet formált a népfajokból, aki a szabad és egyenlő emberek testvéri köztársaságát alja­kította meg, eszményképe volt azoknak, akik magyar hazánkat is függetlennek és nagynak kívánták látni s akik az örökké dicsőséges 48—49-es szabadságharcban a nemzetet ve­zették. Méltán tarthatta magát és tartotta min­denki a mi Kossuth Lajosunkat a Washington eszméi letéteményesének. Méltán ünnepelték is őt az óceánon túl ilyen gyanánt, midőn egy hadi flotta és egy hadtest vonult fel üdvöz­lésére. És azóta is, mindig is oly élénk esz­mei közösségben éltünk mi az Egyesült Álla­mokkal, amely erős-ebbé és belsőségesebbé teszi keblünkben a hála és felmagasztosuitság érzését a nagy Washington második centen­náriumán. És ha a közelmúltban volt is olyan utóda a Nagynak, ki megtévesztetni engedte magát, már ez is expiálta tévedését a könyör­telen erőszak tombolása láttára visszavonulván a békediktátorok köréből. Ami viszont azóta s főkép most folyik, az az igazi megértő szel­lem, amellyel trianoni sorsunkon segíteni kí­vánnak, egyenes folyománya a Washington szellemének, olyan állásfoglalás, olyan te­vékenység, amellyel ők is, a mai amerikaiak méltóknak mutatják magukat annak a nagy szabadsághősnek, nemzet- és államalapítónak örökére, kinek emléke áldott lesz e földön mindaddig, amig lesznek, akik a jogért, a sza­badságért és az igazságért lelkesedni tudnak. Városi közgyűlés. A polgármester nyugdíjazása. — A város pénzügyi szanálásának terve. — A veszprémi-uti aszfaltjárda ügye. — 1932 február 18. — Városunk képviselőtestülete f. hó 18-án csütörtökön délután 3 órakor az iparosiskola egyik tantermében rendkívüli közgyűlést tar­tott. A termet most már pódiummal és aszta-) lókkal forma szerint berendezték a közgyűlés céljaira, aminek tűrhetően meg is felelt. Bi­zonyos azonban, hogy a sok építkezés között, amikből származó bajaink orvoslásának mód­jait most próbálja keresni a képviselőtestület, arra is juthatott volna pénz, hogy egy rendes tanácskozóterem álljon rendelkezésre. Vala­hogy azért elfértek a képviselőtestület tagjai, sőt — ezek aztán már igazán szorongva csak — az alsóvárosi érdeklődőknek az a nagy csoportja, melyet az aszfaltjárda ügye von­zott hallgatóságként a tanácskozásra. A közgyűlésen dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester elnökölt, aki napirend előtt rész­véttel emlékezett meg Szeleczky Ferenc v. tiszt­viselő elhunytáról. Gyászoló családja iránt a közgyűlés részvétét nyilvánította. Bejelentette a h. polgármester, hogy a belügyminisztérium a város területére két mozijogot engedélye­zett s előadta, hogy a vármegyei közgyűlés több képviselőtestületi határozatot nem ha­gyott jóvá, amiket újból fog tárgyaltatni. A polgármester nyugdíjazása. A napirend első pontja dr. Tenzlinger József polgármester nyugdíjazási ügye volt. A nyugdíjválasztmány a szolgálatképtelenséget igazoló orvosi bizonyítvány alapján terjesz­tette be javaslatát, mely szerint a polgár­mester 29 évi szolgálat után beszámítható il­letményeinek 74o/o-át, tehát családi pótlékkal •együtt havi 427 P-t és a lakbérnyugdíjat kapja. A nyugdíjazás március l-jével lép érvénybe. A referens felolvasta a polgármes­ternek a képviselőtestülethez intézett egy leve­lét is, melyben előadja, hogy egészségének anyagi összeroppanása következtében beállott megromlása miatt válik meg pozíciójától. A szabálytalanságokról szóló híreszteléseket a megejtett vizsgálat megcáfolta. A város ügyei­nek intézésében a legjobb szándék vezette, a rendkívüli viszonyok okozták, hogy a meg­felelő eredményt nem tudta elérni. A nem­csak saját hibájából, de sorscsapások miatt is bekövetkezett távozása alkalmából bocsánatot kérve a képviselőtestülettől s azoktól, akikkel szemben még anyagi kötelezettségben volt kénytelen maradni, köszönetet mond a mü- : ködése során tapasztalt támogatásért és Isten ! áldását kéri a városra. Az ügyhöz Fischer Gyula ' szólt hozzá, javasolván, hogy mivel a pol­gármestert hivatali működése során jó szán­dék és mindenki által elismert emberszeretet vezette, fejezze ki a képviselőtestület távozása felett sajnálkozását, amihez a közgyűlés hozzá­járult. Egyéb nyugdíjazások. Az alispán utasította a polgármestert, hogy Tóth Ferenc v. pénztárnok ellen, ki hi­vatala ellátására képtelennek bizonyult, a nyugdíjazási eljárást indítsa meg, arnit Tóth egészségi állapota miatt maga is kért. A nyug­díjválasztmány javaslata alapján a közgyűlés Tóthot hadiévei beszámításával 34 szolgálati évvel havi 220 P nyugdíjjal és a lakbér-nyug­díjjal nyugalomba helyezte. A nemrég elhunyt Szeleczky Ferenc öz­vegye számára 82 P nyugdíjat és két kiskorú árvája részére 32 P neveltetési pótlékot álla­pítottak meg. A Speier-kölcsön és a város szanálásénak terve. A h. polgármester jelentést tett a Speier­kölcsön rendezése érdekében folytatott tárgya­lásokról, amiről lapunkban két hét előtt rész­letesen megemlékeztünk. Mivel a kölcsön ki­fizetésének elháríthatlan valutáris nehézségei vannak s a város több mint l 1^ milliós tarto­zásával máskép nem tud megbirkózni, az elő­készítő bizottságok javasolják, hogy a város ingatlanainak, elsősorban a házaknak eladá­sával próbálkozzék. Dr. Sulyok Dezső, mint a pénzügyi bizottság előadója, részletesen tájé­koztatta e pontnál a közgyűlést a város pénz­ügyi helyzetéről. A mai helyzet szerinte a rossz gazdálkodás eredménye. Felesleges és nagyon drága volt a Veszprémi-úti gyalogjáró készíttetése, a Speier-kölcsön lehetetlen nagy kamatteherrel sújtja a várost, a függő kölcsö­nök rendszere sem volt helyes. Ma tényleg ingatlaneladással lehet csak segíteni, de azért nern rendezünk végeladást, a feltételeket a pol­gármester összeállítja s aztán megállapítják, hogy mely ingatlanokat s milyen minimális áron bocsátják áruba. A képviselőtestület ily értelemben határozott. Lakásügyek. A Jókai-utcai bérházban levő legnagyobb lakást Wittmann Ignácnak 2200 P bérért ki­adták, több lakásfelmondást elfogadtak, a megüresedett lakások kiadását meghirdetik, a Jókai-utcai üzlethelyiségek és a Szent Benedek téri elárusító hely bérét mérsékelték. A munkások kérése. A helybeli szakszervezetek a Munkás­Otthonnak melegedő gyanánt leendő fűtésére némi segélyt kértek. Nánik Pál, tekintettel a munkások közismert igen nehéz helyzetére, 100 P segély megszavazását javasolta, ezt pártolta Szalay Lajos is, dr. Sulyok Dezső azt javasolta, hogy az ügyet az inségakció kereté­ben a szegényügyi bizottsághoz tegyék át. Hor­váth László a kérést támogató szavai után vitéz Draskóczy István a maga részéről ki­jelentette, hogy a kérést a szegényügyi bi­zottságban pártolni fogja, mire az ügyet ér­demleges elintézésre oda tették át. A városi kocsisok kérése. A vármegye törölte a v. kocsisok csa­ládi pótlékát, amit ezek újból megkérvényez­tek. Szalay Lajos kéri, hogy valami módot találjanak a szegény emberek megsegítésére. Dr. Sulyok Dezső, Ruip Jenő és Wittmann Ignác felszólalása után, utóbbi pár hold vá­rosi földnek művelésre átadásával vél raj­tuk segíteni, az ügyet megfontolásra kiadták a bizottságoknak. Cínca-boltozás, tókerti XIII. utca. A polgármester javaslatot készített a Cinca-árok beboltozása és a tókerti XIII. utca megépítése tárgyában. A Cinca-boltozás 4000 P-be, az árok betöltése 10.000 P-be, az útépí­tés 21.000 P-be kerülne. Fedezet, mivel pót­adót emelni a vármegye nem enged, csupán a Cinca-beboltozásra van az utrendezési alap terhére. így tehát a képviselőtestület egyelőre csupán ezt a munkálatot rendelte el. A veszprémi-uti gyalogjáró. Öt perc szünet után tértek át a napirend legnagyobb érdeklődéssel várt pontjára: a veszprémi-úti háztulajdonosok kérésére, hogy az aszfalt-gyalogjáró költsége alól mentesít­tessenek, a költségeket teljes egészében a vá­ros vegye át és 3o/ 0 pótadóval fedezze. Mi­után a kérvényt egész terjedelmében felolvas­ták és előadták az áll. választmány javasla­tát, mely 15 évi részletfizetést hajlandó en­gedélyezni, az ügyhöz elsőnek Szűcs Dezső szólt hozzá, aki félórás beszédben adta elő azt a sérelmet, ami a veszprémi-útiakat érte, amikor terhükre az ott közérdeket egyáltalán nem képező gyalogjárót megszavazták. Ha nem is fellebbezték meg, többször tiltakoztak ellene, ez okból kaptak fizetési haladékot is. Ámde a mai súlyos viszonyok között teljes anyagi romlásukkal járna, ha a hozzájárulást fizetniök kellene. Nagy különbség van az ugyanakkor készített Esterházy-uti gyalogjáró és a veszprémi-úti között, mert az ottani tel­kek ára értékben növekedett az aszfaltkészí­téssel, míg emezek semmit nem nyertek. A város fejlődése azóta egész másfelé irányul, semmi tényleges hasznot ott a járda nem je­lent, annál kevésbbé, mert a régi kőszegélyes járda is nagyon jól megfelelt. Ismételten hi­vatkozva a gazdák súlyos helyzetére, kéri a kérés teljesítését. Dr. Fehér Dezső az áll. vá­lasztmány javaslatát pártolja, azzal a toldás­sal azonban, hogy részletfizetési halasztás ne legyen adható. Dr. Sulyok Dezső szerint an-

Next

/
Oldalképek
Tartalom