Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-02-20 / 8. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. EJfiEzetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 ttöéE. Telefon 181. wzájxu Laptulajdonos főszerkesztő: D*. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Washington György születésének kétszázéves fordulója — ez az érzésünk, sőt ez a meggyőződésünk — saját nemzetén és saját hazáján kivül legközelebbről érdekli e mi magyar hazánkat és magyar nemzetünket. Miért van nekünk több jogcímünk arra, hogy az emlékezetes évfordulón kegyeletünk érzésével keressük fel az emberiség egyik legnagyobb héroszát? Vérségi kötelék nem kapcsol bennünket az amerikai néphez. Hogy millió magyar szabad és boldog hazát talált Amerikában, ez sem elegendő jogcim, hisz ugyanúgy otthont és megélhetést találtak ott más nemzetek milliónyi kivándorlottjai is. Nem is anyagi, kizárólag eszmei az a kapcsolat, mely bennünket hozzá füz. A hadvezér és politikus, aki felszabadította népét a gyarmatosi sorból, aki nemzetet formált a népfajokból, aki a szabad és egyenlő emberek testvéri köztársaságát aljakította meg, eszményképe volt azoknak, akik magyar hazánkat is függetlennek és nagynak kívánták látni s akik az örökké dicsőséges 48—49-es szabadságharcban a nemzetet vezették. Méltán tarthatta magát és tartotta mindenki a mi Kossuth Lajosunkat a Washington eszméi letéteményesének. Méltán ünnepelték is őt az óceánon túl ilyen gyanánt, midőn egy hadi flotta és egy hadtest vonult fel üdvözlésére. És azóta is, mindig is oly élénk eszmei közösségben éltünk mi az Egyesült Államokkal, amely erős-ebbé és belsőségesebbé teszi keblünkben a hála és felmagasztosuitság érzését a nagy Washington második centennáriumán. És ha a közelmúltban volt is olyan utóda a Nagynak, ki megtévesztetni engedte magát, már ez is expiálta tévedését a könyörtelen erőszak tombolása láttára visszavonulván a békediktátorok köréből. Ami viszont azóta s főkép most folyik, az az igazi megértő szellem, amellyel trianoni sorsunkon segíteni kívánnak, egyenes folyománya a Washington szellemének, olyan állásfoglalás, olyan tevékenység, amellyel ők is, a mai amerikaiak méltóknak mutatják magukat annak a nagy szabadsághősnek, nemzet- és államalapítónak örökére, kinek emléke áldott lesz e földön mindaddig, amig lesznek, akik a jogért, a szabadságért és az igazságért lelkesedni tudnak. Városi közgyűlés. A polgármester nyugdíjazása. — A város pénzügyi szanálásának terve. — A veszprémi-uti aszfaltjárda ügye. — 1932 február 18. — Városunk képviselőtestülete f. hó 18-án csütörtökön délután 3 órakor az iparosiskola egyik tantermében rendkívüli közgyűlést tartott. A termet most már pódiummal és aszta-) lókkal forma szerint berendezték a közgyűlés céljaira, aminek tűrhetően meg is felelt. Bizonyos azonban, hogy a sok építkezés között, amikből származó bajaink orvoslásának módjait most próbálja keresni a képviselőtestület, arra is juthatott volna pénz, hogy egy rendes tanácskozóterem álljon rendelkezésre. Valahogy azért elfértek a képviselőtestület tagjai, sőt — ezek aztán már igazán szorongva csak — az alsóvárosi érdeklődőknek az a nagy csoportja, melyet az aszfaltjárda ügye vonzott hallgatóságként a tanácskozásra. A közgyűlésen dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester elnökölt, aki napirend előtt részvéttel emlékezett meg Szeleczky Ferenc v. tisztviselő elhunytáról. Gyászoló családja iránt a közgyűlés részvétét nyilvánította. Bejelentette a h. polgármester, hogy a belügyminisztérium a város területére két mozijogot engedélyezett s előadta, hogy a vármegyei közgyűlés több képviselőtestületi határozatot nem hagyott jóvá, amiket újból fog tárgyaltatni. A polgármester nyugdíjazása. A napirend első pontja dr. Tenzlinger József polgármester nyugdíjazási ügye volt. A nyugdíjválasztmány a szolgálatképtelenséget igazoló orvosi bizonyítvány alapján terjesztette be javaslatát, mely szerint a polgármester 29 évi szolgálat után beszámítható illetményeinek 74o/o-át, tehát családi pótlékkal •együtt havi 427 P-t és a lakbérnyugdíjat kapja. A nyugdíjazás március l-jével lép érvénybe. A referens felolvasta a polgármesternek a képviselőtestülethez intézett egy levelét is, melyben előadja, hogy egészségének anyagi összeroppanása következtében beállott megromlása miatt válik meg pozíciójától. A szabálytalanságokról szóló híreszteléseket a megejtett vizsgálat megcáfolta. A város ügyeinek intézésében a legjobb szándék vezette, a rendkívüli viszonyok okozták, hogy a megfelelő eredményt nem tudta elérni. A nemcsak saját hibájából, de sorscsapások miatt is bekövetkezett távozása alkalmából bocsánatot kérve a képviselőtestülettől s azoktól, akikkel szemben még anyagi kötelezettségben volt kénytelen maradni, köszönetet mond a mü- : ködése során tapasztalt támogatásért és Isten ! áldását kéri a városra. Az ügyhöz Fischer Gyula ' szólt hozzá, javasolván, hogy mivel a polgármestert hivatali működése során jó szándék és mindenki által elismert emberszeretet vezette, fejezze ki a képviselőtestület távozása felett sajnálkozását, amihez a közgyűlés hozzájárult. Egyéb nyugdíjazások. Az alispán utasította a polgármestert, hogy Tóth Ferenc v. pénztárnok ellen, ki hivatala ellátására képtelennek bizonyult, a nyugdíjazási eljárást indítsa meg, arnit Tóth egészségi állapota miatt maga is kért. A nyugdíjválasztmány javaslata alapján a közgyűlés Tóthot hadiévei beszámításával 34 szolgálati évvel havi 220 P nyugdíjjal és a lakbér-nyugdíjjal nyugalomba helyezte. A nemrég elhunyt Szeleczky Ferenc özvegye számára 82 P nyugdíjat és két kiskorú árvája részére 32 P neveltetési pótlékot állapítottak meg. A Speier-kölcsön és a város szanálásénak terve. A h. polgármester jelentést tett a Speierkölcsön rendezése érdekében folytatott tárgyalásokról, amiről lapunkban két hét előtt részletesen megemlékeztünk. Mivel a kölcsön kifizetésének elháríthatlan valutáris nehézségei vannak s a város több mint l

1^ milliós tartozásával máskép nem tud megbirkózni, az előkészítő bizottságok javasolják, hogy a város ingatlanainak, elsősorban a házaknak eladásával próbálkozzék. Dr. Sulyok Dezső, mint a pénzügyi bizottság előadója, részletesen tájékoztatta e pontnál a közgyűlést a város pénzügyi helyzetéről. A mai helyzet szerinte a rossz gazdálkodás eredménye. Felesleges és nagyon drága volt a Veszprémi-úti gyalogjáró készíttetése, a Speier-kölcsön lehetetlen nagy kamatteherrel sújtja a várost, a függő kölcsönök rendszere sem volt helyes. Ma tényleg ingatlaneladással lehet csak segíteni, de azért nern rendezünk végeladást, a feltételeket a polgármester összeállítja s aztán megállapítják, hogy mely ingatlanokat s milyen minimális áron bocsátják áruba. A képviselőtestület ily értelemben határozott. Lakásügyek. A Jókai-utcai bérházban levő legnagyobb lakást Wittmann Ignácnak 2200 P bérért kiadták, több lakásfelmondást elfogadtak, a megüresedett lakások kiadását meghirdetik, a Jókai-utcai üzlethelyiségek és a Szent Benedek téri elárusító hely bérét mérsékelték. A munkások kérése. A helybeli szakszervezetek a MunkásOtthonnak melegedő gyanánt leendő fűtésére némi segélyt kértek. Nánik Pál, tekintettel a munkások közismert igen nehéz helyzetére, 100 P segély megszavazását javasolta, ezt pártolta Szalay Lajos is, dr. Sulyok Dezső azt javasolta, hogy az ügyet az inségakció keretében a szegényügyi bizottsághoz tegyék át. Horváth László a kérést támogató szavai után vitéz Draskóczy István a maga részéről kijelentette, hogy a kérést a szegényügyi bizottságban pártolni fogja, mire az ügyet érdemleges elintézésre oda tették át. A városi kocsisok kérése. A vármegye törölte a v. kocsisok családi pótlékát, amit ezek újból megkérvényeztek. Szalay Lajos kéri, hogy valami módot találjanak a szegény emberek megsegítésére. Dr. Sulyok Dezső, Ruip Jenő és Wittmann Ignác felszólalása után, utóbbi pár hold városi földnek művelésre átadásával vél rajtuk segíteni, az ügyet megfontolásra kiadták a bizottságoknak. Cínca-boltozás, tókerti XIII. utca. A polgármester javaslatot készített a Cinca-árok beboltozása és a tókerti XIII. utca megépítése tárgyában. A Cinca-boltozás 4000 P-be, az árok betöltése 10.000 P-be, az útépítés 21.000 P-be kerülne. Fedezet, mivel pótadót emelni a vármegye nem enged, csupán a Cinca-beboltozásra van az utrendezési alap terhére. így tehát a képviselőtestület egyelőre csupán ezt a munkálatot rendelte el. A veszprémi-uti gyalogjáró. Öt perc szünet után tértek át a napirend legnagyobb érdeklődéssel várt pontjára: a veszprémi-úti háztulajdonosok kérésére, hogy az aszfalt-gyalogjáró költsége alól mentesíttessenek, a költségeket teljes egészében a város vegye át és 3o/

0 pótadóval fedezze. Miután a kérvényt egész terjedelmében felolvasták és előadták az áll. választmány javaslatát, mely 15 évi részletfizetést hajlandó engedélyezni, az ügyhöz elsőnek Szűcs Dezső szólt hozzá, aki félórás beszédben adta elő azt a sérelmet, ami a veszprémi-útiakat érte, amikor terhükre az ott közérdeket egyáltalán nem képező gyalogjárót megszavazták. Ha nem is fellebbezték meg, többször tiltakoztak ellene, ez okból kaptak fizetési haladékot is. Ámde a mai súlyos viszonyok között teljes anyagi romlásukkal járna, ha a hozzájárulást fizetniök kellene. Nagy különbség van az ugyanakkor készített Esterházy-uti gyalogjáró és a veszprémi-úti között, mert az ottani telkek ára értékben növekedett az aszfaltkészítéssel, míg emezek semmit nem nyertek. A város fejlődése azóta egész másfelé irányul, semmi tényleges hasznot ott a járda nem jelent, annál kevésbbé, mert a régi kőszegélyes járda is nagyon jól megfelelt. Ismételten hivatkozva a gazdák súlyos helyzetére, kéri a kérés teljesítését. Dr. Fehér Dezső az áll. választmány javaslatát pártolja, azzal a toldással azonban, hogy részletfizetési halasztás ne legyen adható. Dr. Sulyok Dezső szerint an-