Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-12-03 / 49. szám

Meínl-teakeverekei közismertek. Meinl-teakever< kei közismertek Meinl-teakevi kei közismej Meinl-tea! kei Meinl-t kei Mei kei Meinl kei közT^r Meinl-teake* kei közisnierí Meinl-teakeveré kei közismert! Meiril-teakevei kei közismert! IVleinl-teakevei kei közismertek. M< Meinl-leakeverékei kei közismertek. M< Meinl-teakeverékei kei közi sin ertek. M Meinl-ieakeverékei kei közismertek. Meinl" ieakeverékei ^keverékei közismertei Meinl-teakever< közismertek einl-teakevert ismertek jkeveré Ismertek jkeveré íertek &veré Uek feré rtek teveré fsmertek -teakeveré íözismertek S-teakeveré Fi közismertek leinl-teakeveré íei közismertek Meinl-teakeveré fkei közismertek ^Meinl-teakeiveré tei közismertek píeinl-teakeveré AKÁC-SOR ŐSZ UTÓJÁN. Jobbról, balról, hátul, elől: Tövis, tövis. Tövis mindenfelől. Virágtalan, levéltelen az ág, Szúrószemü kisértetek a fák. Ahogy köztük megyek, Láthatatlan kezek Illesztik fejemre a koronát. Tövisből, tövisből a koronát. Én feketén és lázadón megyek. Koronázó kezek Ujjanyomán vérem rubintja hull, A vérszomjas föld felissza vadul. Ha minden cseppből csak egy fűszál nőne: Dús rét lenne itt, lelkek legelője. De fű se nő az én vérem nyomán, Őszi akácok ritkuló során. Tövis, tövis, Tövis mindenfelől. A ritkuló sor tulisó végiről Valaki lassan szembejő velem, De ő fehéren jő és csendesen. És amerre vére rubintja hull: Virág fakad, fa nő, hegy tornyosul, Tenger tágul — a világ végéig, S az Ő vérétől áldott mindenik. Az Ő fején is ott a korona, Tövisből, tövisből a korona. Ketten megyünk egy akác-soron át, Csak — máskép hordozzuk a koronát. Reményik Sándor. Az új ipartörvény. Mult héten jelent meg az ipartestületek­ről és az Ipartestületek Országos Központjáról szóló 1932. évi VIII. tc. végrehajtási utasítása, melynek fontosabb rendelkezéseit a követke­zőkben ismertetjük: Az új ipartörvény az egész magyar kéz­művesiparosságot ipartestületekbe tömöríti s most már nem teszi iezt az iparosok akaratától függővé, hanem az ipartestületi szervezetet legkésőbb öt éven belül kiépíteni rendeli úgy, hogy minden képesített iparos valamely ipar­testület kötelékébe tartozik. A törvény kibő­víti az ipartestületek feladatkörét és azokat különösen gazdasági, művelődési és ember­baráti érdekek felkarolásában jelöli meg. Mó­dot nyújt arra, hogy az ipartestület arra reá­szoruló tagjait, azoknak ínségbe jutott özve­gyeit és árváit segélyezhesse s az ipari béke ápolása és az egészséges munkaviszony kö­vetelményeinek lehető érvényesítése céljából módot nyújt az ipartestületi békéltető bizott­ságok intenzív kihasználására, egy ipartestü­leti szék felállítására és munkaügyi bizottság életrehivására. Az ipartestületi szék az üzleti és kari tisztesség é§ az ipartestületi fegye­lem követelményeit hívatott érvényesíteni, va­lamint az iparosok között az ipargyakorlás ter­jedelme tekintetében felmerülő ellentéteket kiegyenlíteni. A munkaügyi bizottság paritá­sos alakulat a munkásokkal közös érdekű ügyek megbeszélésére. Az új törvény módot nyújt küldöttközgyűlések megtartására, vidéki ipartestületeknél előljárósági megbízottak vá­lasztására s kifejezetten kimondja, hogy ke­reskedő vagy más, képesítéshez nem kötött iparüzők az ipartestület tagjai nem lehetnek, gyárosok azonban önkéntes tagokul beléphet­nek. Az ipartestületi tagsági jogok gyakorlá­sától, vagyis tanácskozási és szavazási jogá­nak gyakorlásától megfosztja a törvény azt is, aki két évi tagsági díjjal hátralékban van s az ilyen tagoknak — amennyiben közgyűlést rendelnek el — még a közgyűlési terembein sincs joguk tartózkodni. Viszont jogok és kö­telességek gyakorlását illetőleg jogi és ma­gánszemélyek között különbséget nem tesz. A felvételi díj a legmagasabb tagsági díj félévi összegével egyenlő, a tagsági díjakat: pedig legalább négy, fokozatosan emelkedő díjtételben kell megállapítani. A tagdíjak megállapításánál az általános kereseti adÓ4 alap, az illető ipar jövedelmezősége és az abban foglalkoztatott alkalmazottak száma; vehető alapul; a felvételi és a tagsági díjak biztosítására és behajtására a közadók keze­lésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. Szabályozza a törvény az ipartes­tületi irodaszemélyzet képesítési fokát is. Nem­különben a szolgálati viszony tekintetében is tartalmaz rendelkezéseket: e tekintetben a tör­vény arra törekszik, hogy a testületek teher­biró képességének arányában minél képzet­tebb tisztviselőket alkalmazhassanak s eziek­nek a tisztviselőknek :exisztenciáját is igyek­szik biztosítani. Az ipartestületek működése fölött továbbra is az iparhatósági biztos, il­letve a közvetlen felettes iparhatóság ügyel. Valamennyi ipartestületnek a központi szerve gyanánt felállítja a törvény az Ipar­testületek Országos Központját, a kézműves­iparosok egyetemes érdekeinek gondozására. Ennek a szervnek minden ipartestület kötele­zett tagja s annak fenntartásához is hozzájá­rul valamennyi ipartestület évi 25.000 pengői­vel, amely megfelelő kulcs szerint vettetik ki az egyes ipartestületekre. Az állam 50.000, a kamarák 25.000 pengővel támogatják évente a központot, amely elsősorban arra hivatott, hogy rajta keresztül a magyar kézműiparos­ság kívánságai és akarata hamisítatlanul nyil­vánuljon meg. Ezeintul ez lesz az egyetlen hi­vatalos szerv, amelyik a kormánynak kézmű­vesipari kérdésekben a kereskedelmi és ipar­Rossz botort akar? Nem? JÓ bútort LŐU/Y-raél vásárolhat GYŐR, Gr. Tisza I. tér 5. kamarák mellett véleményt ad. Ez a szerv lesz az, amelyik az ipartestületeknek eddig szerteágazó munkáját egységes terv szerint összefogja, komoly célkitűzések felé irányítja s a magyar kézmüvesiparosság ezreiben rejlő erkölcsi és anyagi erőket a gazdasági életen keresztül a nemzet szolgálatába állítja. Az Ipartestületek Országos Központja a szó teljes értelmiében parlamentje lesz a kéz­művesiparosságnak, amelybe 120 közgyűlési kiküldöttet küld az iparosság s ezek közüli vá­lasztja azután a közgyűlés az elnököt, a két alelnököt és a 15 választmányi tag közül 8-at. Amennyiben a választmány hét tagját a ke­reskedelmi és iparkamarák ipari osztályai kül­dik ki, a harmonikus együttműködés a kama­rák és a központ között e réven biztosítva van. A kiküldötteket kamarai körzetek szerint választják az ipartestületek együttesen. Buda­pest székesfőváros külön körzetnek számít. Az első közgyűlés, amelyet a miniszter hív egybe, állapítja meg a központ alapszabályait, választja meg az elnökséget, a választmány nyolc tagját és a vezető tisztviselőt, aki az igazgatói cimet viseli és az állami rendszerű VI. fizetési osztálynak megfelelő illetmények­ben részesül. A központ felett a kereskedelem­ügyi miniszter gyakorol közvetlen felügye-< letet. 99 MOS'VEST, TISZTIT Pápa, Deák Ferenc utca 1. Tükörfényes gallér, kézelő tisztítás. Darabonként 10 fillér. Férfi-öltöny vasalása 1*50 pengő. legyen az ajándék szép, praktikus és olcsó, hogy öröme legyen annak, aki adja; de az is örüljön, aki kapja. A NAGY KARÁCSONYI VÁSÁR rr Kirakataimban a leszállított áru cikkek nagyrésze már megtekinthető FERENC rövidáru, uri és női divatáruházában Pápa, Kossuth Lajos utca 6. Telefon: 174.

Next

/
Oldalképek
Tartalom