Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-08-20 / 34. szám

Csendes bolcseséggel élvezi a török az életet és erős babkávé-fogyasz­tással igyekszik azt szebbé varázsolni. Meinl II. pörköltkávé-keverékének a csomagolása a törö­köt ábrázolja. Meinl II. pörköltkávé-keveréke rendkivül erős, finom ízü családi keverék. 1/4 kg. ára P 2*90 Szerezze meg magának ezt az élvezetet minél gyakrabban ! — Ezenkivül még 9 különböző árfekvésű keveréket tartunk. Meinl Gyula r. 4. A szemétcsomó már a járda mellett van, tudja is a házigazda, hogy elvitelére mikor kerül a sor. A nyitott, sáros utcacsatornák valóban divatjukat multák már. A nagytemplomra, Flórián- és N. Szt. János szobrára, mint ineves történelmi emlé­kekre is, ráférne egy kis renoválás. Ugyan-> csak az Anna-kápolnára is. E kápolna köré, a fák árnyékában elhelyezett inéhány pad is sok örömöt okozna. Tekintettel a magaslatra, még kisebb kojcsik sem járhatnak itt. Nem ártana az állomás épület melletti járdára sem elhelyezni néhány ülőhelyet, te­kintettel a hőségre, a várótermek pipafüstös bűzére, ez azonban ine jelentse a vasúti ven­déglő ingyen 'nótahallgatóinak egyedüli kel­lemességét. A liget szépségéből és romantikájából 1 sokat vesztett azzal, hogy a fák jórészét ki­vagdosták. Pad, még mindig kevés itt is. Tes­sék megnézni a szomszéd városok sétányait és parkjait! Illúzió rontó az idegennek a sport pályán spanyolfalul szolgáló rongyos vászontömeg. Mennyivel szebb lenne ott va­lami sűrű borostyánfuttatás. Nagy kár, hogy a ligetből kimúltak a nyáresti térzenék. A városmajor melletti, u. n. tűzoltó-közt meg lehetne semmisíteni. És a cinca-árok? Sohse tűnik el teljesen. A ligeti befolyónál rettenetes! Éjnek idején józan ember is bele­pusztulhatna. Botrányos az ilyesmi megtü­rése. Ezekben próbáltam rámutatni a fogyaté­kosságokra. Nem halálos hibák ezek, hanem kiköszörülhető mulasztások. Rossz rendszerek kinövései. A rendeletek őre megtiltja, hogy Valaki utcára nyiló ablakán reggel 1l 2l-kor portörlő ruháját kirázhatná! Helyes! Deí ugyanazon délutánon négy órától estig nemj egy városvégi utcában veszélyesen kerget a porfelhő. Nincs öntözés. Kilincset ad a kol­dus koldustársának, de hogy azok jogosan ké­regetnek-e, avagy alkohol összetörte, lelket­len, sokszor háztulajdonos zsarolók-e, erre ritkán figyel fel a hatóság. Tüzetes felülvizs-i gálatokat, más rendszereket, puritán rendsze­retetet, beismerést, ha kell, szigorú megtör­1 lást! Szóval, lelkiismeretes munkát, akkor nem lesz panasza a város egyetlen fiának sem. Őszinte tisztelettel Pápa, 1932 augusztus 16-án Egy pápai lakos. — Soffőr-tanfolyam. Állami gépjármű­vezetőképző (soffőr) tanfolyam nyílik meg le­szállított tandíjakkál a m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet keretében szept. 5-én este fél 7 órakor, az intézet Budapest, VIII., József-körűt 6. szám alatti helyiségében. Beirás naponta d. e. 9—1, kedden és pénteken d. u. 5—7 óra között az igazgatósági irodában, ahol a felvételhez szükséges űrlapok a hivatalos órák alatt előzetesen beszerezhetők. Igazgatóság. — Leesett a fáról. Özv. Tóth Lajosné 45 éves dákai asszony e hó 16-án gyümölcs­szedés közben a fáról leesett. Mivel igen rosszul érezte magát, beszállították Pápára, az irgalmasok kórházába, hol Röntgen-felvétel segélyével megállapították, hogy gerincoszlop­törést szenvedett. Életbenmaradásához kevés a remény. Iparos-nagygyűlés Kőszegen. Viasárnap, verőfényes napon jött össze Kőszegen az ország iparostársadalmának kép­viselete, hogy feltornyosuló bajait megbe­szélje és azokra a már nehezen várt orvosszert megkeresse. A gyűlésen háromszáz ipartestület kép­viseltette magát kb. 350—400 delegáltja útján. A kongresszus a főtemplomban tartott püspöki misével és az evangélikus templom­ban tartott istentisztelettel vette kezdetét. A főtemplomi istentiszteletet Haás István tábori püspök celebrálta fényes püspöki segédlettel és azon a püspök szentbeszédet is mondott, melyben a kézműiparosság súlyos helyzetével foglalkozott és azokat kitartásra buzdította. Az istentiszteletek után a kongresszusi résztvevők a megjelent előkelőségekkel együtt a hősök kapujához vonultak, hol az ünnepi beszédet dr. Dobsa László IPOSz igazgató mondotta, az iparosság koszorúját pedig Papp József, az IPOSz elnöke helyezte el. Ezen az ünnepségen megjelent Apponyi Albert gróf is, ki ott a közönség kívánságára beszédet is mondott, mely beszédben a nála közismert ékesszólással ecsetelte az ország súlyos hely­zetét és azt a megértést, amit ő a kisemberek, így a kézműiparosság bajaival szemben tanú­sít. Megcsillogtatta azonban a jobb jövő re­ményét is, amit külföldön szerzett tapasztala* taiból merít. Ezen bensőséges ünnepélyt a kongresz­szus hivatalos megnyitása követte. Papp Jó­zsef elnöki megnyitója után a kongresszust üdvözölte a kőszegi ipartestület elnöke, dr. Jambrits Lajos polgármester, Nagy Győző miniszteri osztálytanácsos a kereskedelmi mi­niszter képviseletében és a különféle keres­kedelmi és iparkamarák, úgyszintén egyéb testületek kiküldöttei. Délután kezdetét vette a tulajdonképeni kongresszus, amelyre az iparos kiküldöttek bajaiktól túlfűtött hangulatban jöttek össze. A levegőben érezni lehetett valami izgatott han­gulatot, a jelen levő kiküldöttek ajkáról csak panasz hangzott és érezni lehetett azt az el­keseredést, ami az egész ország iparosságát eltölti reménytelen helyzete miatt. Az iparosság elkeseredéséhez hozzájárult Papp József elnöki megnyitója, ki beszámo­lójában csak arról tudott referálni, hogy az elmúlt kongresszus követeléseiből eddig majdnem semmit sem lehetett megvalósítani. Az állandó közbeszólásokkal kisért elnöki be­számoló után dr. Dobsa László igazgató is­mertette az iparosságnak 25 pontban foglalt kívánságait, melyek közül a lényegesebbek a titkos választás és az érdekképviseleti rend­szer bevezetése, ez alapon az iparosság par­lamenti képviseletének biztosítása, az OTI és egyéb közterhek csökkentése, a kamatláb le­szállítása, moratórium stb. Az iparosság követeléseinek előterjesz­tése után Tihanyi Kálmán, az újpesti ipartes­tület elnöke azon határozati javaslatot ter­jesztette elő, hogy a kongresszus mondja ki, amennyiben a kormány követeléseinek na­gyobb részét záros határidőn belül nem tel­jesítené, az összes iparosság alkalmazottainak felmond, egyben az országos központ készít­sen elő rövid időn belül Budapestre egy nagy­gyűlést, amely nagygyűlés maradjon mind­addig együtt, mig a követelések nem teljesít­tetnek. Tóth József és Dávid Gyula pártoló hozzászólása után a kongresszus ezen határo­zati javaslatot egyhangúlag elfogadta Kör­mendy Mátyás felsőházi tag azon javaslatával együtt, hogy a kongresszus a többi program­pontokat ne is tárgyalja, több hozzászólás ne történjen és ezzel is juttassa a gyűlés kifejem zésre, hogy ezúttal mindenre el van szánva, hogy jogos követeléseinek érvényt szerezzen ­és még ezúttal biztosítani akarja a gyűlés bé­kés lefolyását és esetleg ezzel nagyobb ki­robbanás megakadályozását. Ezzel a két napra tervezett kongresszus vasárnap véget ért. Egy jelenvolt. A gyűlésen résztvettek a pápai ipartestü­let képviseletében dr. Nagy György ügyész, Braun Miksa pénztáros és Hajnóczky Ferenc előljárósági tag; ellenben nem képviseltette magát a győri kereskedelmi és iparkamara, noha több kamara elküldötte megbízottait ,a gyűlésre. LŐWY butoráruház GYŐR, Gr. Tisza I. fér 5. Önt jól és olcsón szolgálja ki. Balatoni iróhét. A magyar irók országos kongresszust tarta­nak a Balaton mellett. Nagy ünnepségek és előadások Veszprémben, Siófokon és Keszt­helyen. Irodalmi filléres vonatok fognak köz­lekedni. A magyar irodalom reneszánszának küszöbén. Nagyhorderejű és külső megnyilvánulá­sában fényes ünnepségek színhelye lesz a Ba­laton szeptember 4—11-ig. Ebben az időben rendezi meg az IGE a Balatoni Iróhetet. Az IGE az írók Gazdasági Egyesületét jelenti, amely testület országosan tömöríti magába világnézetre való tekintet nélkül a magyar tu­dományos és szépirodalom hivatásos írógár­dájának legjavát, hogy együttes erővel, har­cos akarattal intézményesen biztosítsa a ma­gyar írótársadalom gazdasági és szociális helyzetét. A nagyszerű elgondolás a tizenkettedik órában öltött testet az IGE-ben. Az írótársa­dalom nem maradhatott eddigi helyzetében, nem lehetett tovább összetett kézzel nézni, hogy sorvadnak el a nemzet legkiválóbb szel­lemi értékei, hogy őrlődik a napi gond kövei között a legkiválóbbak alkotó ereje. A ma­gyar írótársadalom leromlása a magyar kul­tura haldoklását jelentené, aminek meggát-< lása halaszthatatlan nemzeti érdek. Az IGE vállalta ezt a nemes küzdelmet s már első megmozdulásával bebizonyította, hogy nemcsak lelkesedése, hanem teremtő ereje is van. Biztosítéka ennek az a szeren­csés választás, amely Pakots Józsefet, a ki­tűnő irót és országgyűlési képviselőt emelte az elnöki székbe, bizonyítéka Karafiáth kul­tuszminiszter lelkesedése, aki az IGE racio­nális programmjának hatása alatt a legna­gyobb lendülettel igyekszik a magyar iroda­lom szebb jövendőjének alapjait lerakni és erőssége a székesfőváros, amelynek főpolgár­mestere is hitvallást tett az IGE programm­jára. Ilyen erők tudatában indul el az IGE a magyar irodalom új útjára, hogy megvalósítsa a maga nagy céljait: az irók legteljesebb gaz­dasági védelmét, megteremtse az Országos Iróalapot, az Országos Irói Házat, az Irók Özvegyeinek és Árváinak Segélyalapját, az irók betegellátásának intézményes biztosítását, tását. Első hatalmas megmozdulása a cél ér­dekében a Balatoni Iróhét megrendezése. A magyar tenger mellől fog elhangzani az első komoly magyar szó a közvéleményhez, hogy egybe kell forrnia a magyar Írótársadalom szent ügyével és maradéktalanul bekapcso­lódnia a magyar irodalom reneszánszába, amely egyúttal a magyar nemzeti lét megúju­lását jelenti. A Balatoni Iróhét nemcsak a Balatoni ünnepe lesz: páratlan irói felvonulása ki fogja váltani az egész ország érdeklődését. A magyar irók első parlamentjén meg fog jelenni minden hivatalos tényező, a kul­tuszminiszter és a magyar tudományos és szépirodalom leghivatottabb képviselői. Ese­ménye lesz az irói hétnek Tersánszky J. Jenő »Magyar Képeskönyv« cimü orosz Kék Madár­szerű előadása, a Budai Dalárda nagykarának hangversenyei, a magyar próza és költészet­nek irodalmi bemutatója, Karinthy délutánja, az jdegen impériumok alatt élő magyar irók bemutatkozása, a magyar tudományos iroda­lom legkitűnőbb tehetségeinek (dr. Lambrecht Kálmán, Baktay Ervin stb.) ismertető elő­adásai és még számos apró, sokszínű gyöngy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom