Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-01-16 / 3. szám

XXIX, évfolyam. 3, szám. Pápa, 1932 január 16. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. E Kifizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 18L azáin. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. SZOMBATON. A bizonyítványgyáros Röser azzal védekezett a birósájg előtt, hogy ő hazafias kötelességet vélt azzal teljesíteni, ha az iskolájába járó, sőt legtöbbször oda csak a bizonyítvány átvevéséért járó ifjaknak érettségi bizonyítványt ad s őket ez által önkéntesi joghoz juttatja. Csodálatos, hogy a sajtó, mely az ilyen szenzációsabb végtárgyalások minden érdemleges mozzanatára lecsap, ezt a nyilatkozatot minden reflexió nélkül engedte elröppenni a füle mellett. Mintha azáltal, ha valaki a »hazafias« szót kiejti, valóban már hazafivá is vált volna, a hazafias érzést pedig nem illik kritika tárgyává tenni. Alapos a tévedés. A hazafiasság szólamát nagyon gyakran használják az emberek jótékony lepel gyanánt, amelybe önzésüket, kapzsiságukat, tolvajlásukat, máskor meg irigységüket, rossz indulatukat, gyűlölködésüket takarják el. A jelen esetben az első kategóriáról esik szó. Azt állítja! Röser Ervin, kinek, mint ugyancsak olvasható volt, »lyukas volt a tenyere«, kifolyt rajta a pénz, mert elpazarolta, amiből az következik, hogy ez jogcím a szabad lopásra, azt állítja,, mondom, hogy ő hazafias célt akart szolgálni a vizsga (de nem pénz) nélkül kiadott bizonyítványok osztogatásával. Nézzünk a dolog mélyére: miben nyilatkozik meg itt a hazafiasság? Hát az önkéntesi jog megadása lenne a hazafiasság kritériuma? Hát azok az ezrek, százezrek és milliók, akik önkéntesi karpaszománt nélkül teljesítették hiven és becsületesen kötelességüket — szerintünk ugyanis a hiv és becsületes kötelességteljesítés a hazafiasság — nem feleltek meg ép annyira a hazafiasság feltételeinek, mint azok, akiket Röser úr nem egész Önzetlen jóindulata hozzájuttatott az önkéntesi joghoz? Az önkéntesi jog, melyet egyébként helyesnek és fenntart tan dónak tartok, hisz általa van biztosítva a mozgósított hadseregnek kellő számú és intelligens tiszttel való ellátása, háború idején megadta a lehetőséget arra, hogy a tovább- j tartó kiképzés miatt valamivel később kellett 1 a frontra kimenni, mint azoknak, akiknek nem j volt meg a megfelelő iskolai képzettségük az önkéntesi jogra. A későbbi hadi élet folyamán viszont jelenthetett ez a jog bizonyos nagyobb kényelmet, tiszti szolgához való jusst, nagyobb illetményt, ami az egyénnek mind határozottan értékes és kellemes, amiből azonban a hazának semmi különös előnye nem származik. Nem is a hazát kivánta tehát Röser Ervin szolgálni a maga bizonyítványgyárával, hanem azoknak a kényelmét és biztosságát, akik szellemi erejük és iskolai felkészültségük nem lévén elegendő az önkéntesi jog megszerzéséhez, ezt a pénzük segítségével iparkodtak megkaparintani. Nem a bátorságot, hanem a gyávaságot istápolta ekként a bizonyítványgyár, nem hazafias, hanem kimondottan hazafiatlan célra nyújtotta ki »lyukas tenyerét« a nemeslelkü igazgató úr. És ha már szóvátettük a Röser-tárgyalással kapcsolatban azt, amiről mások nem irtak, csevegjünk keveset arról is, amit viszont mások feszegettek ez alkalomból. Azt olvassuk ez üggyel kapcsolatban, hogy Rösert azért nem lehet szigorúan elitélni, mert a bíróságnak mérlegelni kell azt is, vájjon milyen értéket juttatott ő bűne által bűntársai kezére. Mai szemmel mérve, igen csekély, majdnem semmi értékű egy kereskedellmi érettségi. Hiszen ma még dupla doktori diplomával vagy mérnöki oklevéllel sem lehet álláshoz jutni, annál kevésbbé egy kereskedelmi érettségivel. Ha ezt a gondolatot tovább füznők, akkor az következnék, hogy legjobb lesz ennek utána minden iskolai oktatást beszüntetni, minden vizsgálatot és szigorlatot leállítani és az embereknek — természetesen i illendő és arányos pénzek ellenében — egy- j szerűen kiosztogatni a különböző bizonyítvá- j nyokat és diplomákat. Kivánom, hogy aki így < 'gondolkozik, az olyan autóra üljön, aminőt egy ilyen pénzcsinálta mérnök szerkesztett s ha szerencsésen kitörte a lábát, akkor ugyancsak egy pénzcsinálta doktor gyógykezelése alá kerüljön. De egyébként is, mikor Röser üzeme teljes gőzzel dolgozott, akkor még nagyon is lehetett még a kereskedelmi érettségi1 Á 1 A 1 A Á A y A A A ^ A ^ A ^ A 1 A ^ A J Á vei is valamit, sőt mint a példa mutatta, még utóbb is finomul dotált társadalombiztosítói állásokat is elérni, tehát a bizonyítványok időleges értékének, illetve értéktelenségének érve sem helytálló. Meg aztán ki állítja azt, hogy ez a mai helyzet, amikor tényleg annyian állnak becsületesen megszerzett diplomájukkal kenyér nélkül, örökké fog tartani. Bíznunk kell a változásban, a jobb jövőben, amit azonban semmi esetre sem hamis bizonyítványokkal^ hanem kemény és becsületes munkával megszerzett és még nemzetközi viszonylatban is számottevő tudásról tanúskodó bizonyítványokkal és oklevelekkel lehet előkészíteni. EGY CIGARETTA. Meggyújtok egy cigarettát. . . Kis szikra lobban csak S élet lett a holt anyag, Kék füstje száll, gomolyog El, el, feltör, fölfélé S ölt száz groteszk alakot, (Mily értelmetlen imbolyog !. . .) Míg sok, sok betű, gondolat Lesz a furcsa össze-vissza, Akárcsak a napsugár, Mely át-átvillan rajta, (Vagy átölelve tartja? ! . . .) Vár, nézzed, már Mintha megmaradna, Száz réteg bár A nyújtózó sokszínű fény, (Annyi, ahány talán az „én" . . .) Egy újabb szippantás . . . (Hogy' izzik a parázs!) S a bohó füstkarika Repül vigan, bátran, Hogy ajkamat elhagyja A zűrös hajrában . . . Most megint minden más, (Pedig ugyanaz a papir, dohány) Táncol, mint bálozó kis leány, Bókol, mint tavaszban virágszál, Rámhajol, mint egykor jó anyám, Míg eléri hirtelen könnyű lehellet (Oly érzékeny, akár idebenn a lélek) S eltűnik, eltűnik . .. Mire majd feltűnik Újra, már csak álom: Kicsi felhő magas égen Ottan távol holdas éjjel, Olyan sápadt, alig látom Még egyszer, hogy búcsút int, Aztán Végleg szertefoszlik . . , Leteszem cifra üvegtartójára, Lám, ez is bús végét, a végét járja, Ize sincs, se illata, Gyenge biz' már s vékonyka, Kellemetlen füstölgés, Hiu, kába erőlködés Az egész, az egész .. . Elégett a cigaretta .. . Mi maradt meg belőle ?! Tűzbe való kis szopóka, Kevéske szürke hamuja, Mely földre esik, Aztán kisöprik . . . (Cigaretta így ér véget, Akárcsak az emberélet) Németh Döme. Szalmiák és savmentes FERTRIX TELEPEK a leghosszabb élettartammal birnak, tehát a használatban a legolcsóbbak. r k r k r i r i f k r k f k f k r k f k r k f k f k r k PAPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: { helyiség 29 Táviratcím: Hitelbank. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1932. évi január hó 1-én megalakította X. éwtársulati YLETÉT három és öf évi időtartammal, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad felvilágosítást Pápa, 1931 december 23. a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.