Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.
1932-05-14 / 20. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám, -SSfszetésí ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám tol 20 BSé& Telefon ISI. axázo. Laptulajdonoi főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai oyotada. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Épen öt éve annak, hogy Rothermere lord nevezetes cikkét megirta, amelynek cime, mint a nap kisugározza tartalmát: »Magyarország helye a nap alatt«.'Az ötödik évfordulóra azután olyan esemény következett be, ami reménytkeltőbbé teszi a revíziós gondolat megszületésének évfordulóját, mint amilyennek az erkölcsi ereje ellenére mindeddig a gyakorlatban mutatkozott. Az esemény nem nálunk játszódott le, hanem ott, ahonnan a világot kormányozzák, Franciaországban. Tardieu, a revíziós gondolat merev ellenzője megbukott és győzelmesen vonult be százhatvan főnél nagyobb pártjával az a Herriot, aki már a múltban is a Briand-féle igazi megbékélésnek embere volt, s aki újabban több izben, így a választási kampány alatt is, a leghatározottabban állást foglalt a békeszerződések revíziója mellett. Ha Herriot valóban az a szilárd jellem, aminőnek hirdetik, aki nem engedi magát megfélemlíttetni semmiféle ultranacionalista terrortól, ha valóbán, az a nemesíelkü filozófus, aki saját hazájának üdvét csak az egész emberiség üdve által látja biztosítottnak, akkor a francia választás döntő fordulatot jelenthet a békerevizió történetében. Tudjuk nagyon jól, hogy ennek a fordulatnak gyakorlati eredményét máról-holnapra nem várhatjuk. Tizenhárom éve tanulván meg tűrni és várni, bele kellett sokunknak nyugodnunk abba, hogy nem fogjuk megérhetni a megvalósulás áhított napját. De ha arra gondolunk, hogy mennyi idő alatt következett be a francia revans, ha visszaérni éke-> zünk rá, hogy Lengyelország több mint egy századig senyvedett szétdarabolva, akkor azt kell mondanunk, hogy aránylag közel jutottunk a célhoz akkor, mikor csonkaságunk szerzője, Franciaország, olyan férfiút emelt paizsára, aki ennek a csonkaságn&k nyilt és határozott ellensége. Istennek malmai lassan őrölnek, de a liszt, ami onnan kerül ki, életet és üdvösséget hozó eledel. A Lélek missziója. A természet, ez a mi dajkáló anyánk, nemcsak fizikai fennmaradásunkat és jólétünket szolgálja; arra is segít, hogy igaz emberi mivoltunkban gyarapodjunk és fejlődjünk. Felöltözik ünnepi virágdíszébe, hogy tanítson gyönyörködni; elénk tárja az Élet lüktetését, azt a csak sejtett, de igazi méreteiben emberi szem elől örökre elrejtett nagy hatalmat, aimely csírázásra indítja a magot, rügy eket és virágokat bont a fán, megpezsdíti a vért az állatvilágban, hogy aztán az ember is észrevegye a benne szendergő akaraterőt és utat engedjen az érvényesülésnek. Milyen csodálatos is ez az életvágy, ez az önkifejtés sóvárgása. Eszményileg mennyi lehetőség szendereg mindenben, ami él. A tél jégtakarója alatt ott várakozik kifejlődésre a hímes rét, a madárdalos erdő, a csergő patak s amikor megérinti valami bűvös varázsvessző, eltűnik a lepel, amely fejlődésre váró életet takart és kibontakozik az Élet. Honnan ez a készség? Honnan ez a csodatévő Erő? Emberi értelem sok ezer év óta birkózik ezzel a kérdéssel. Próbálja megközelíteni a titokzatost és megfejteni a titkot, az Élet titkát. Sejti, hogy a magyarázat a jelenségek mögött rejlik, hogy nem a csira, hanem a benne rejlő erő adja a magyarázatot, de hát mi a lényege ennek az erőnek s honnan van maga is? Ami értékesebbé teszi a fenyőtobozt az égbenyúló hegyóriásnál annál az egyszerű oknál fogva, hogy életlehetőség van benne: mi az az erő és hogy támad? Támad-e egyáltalán, vagy örökké megvan? Változatlan-e és csak bújósdit játszik az emberi értelemmel, hogy meg ne foghassa, vagy csupán tünemények sorozata, de lényegében véve káprázat, mint az ég kéksége? Ezekre a kérdésekre nem felel az anyagi világ. De a feleletet mégis meg kell találni. Minden jelenség okok eredménye, éspedig elegendő okra épül fel minden. Lennie kell annak, ami történik, mert az okok kényszerítő ereje megteremti. Az értelem hivatása kibogozni az események szálait és felszínre hozni, világos fénybe állítani a szülő okokat. Ha az anyagi világ nem ad kielégítő feleletet, a kutató értelem fénycsóvája befelé fordul és önmagában fedezi fel a magyarázó eszközt; megdöbbenve eszmél fel arra, hogy ott hordja a külső világ magyarázatát a »benső emberben, hogy amiket künn észlel, azoknak tükörképét magában hordozza, sőt fantáziájában és memóriájában tarkább világ él, mint amit künn szemlél, egy olyan hatalmat bír, amely teremt, megelevenít, megőriz, tehát habár parányi mértékben, de mégis ugyanazt végzi, amit az a nagy titokzatos Erő a külső világban. Még nagyobb megdöbbenés vesz erőt rajtunk, ha a tettek okait keressük. Világossá válik, hogy az emberi cselekedetek nem gépies folyományai az okoknak, sőt tudunk szembekerülni a kényszerrel, küzdeni az ösztönök ellen, sőt egészen irracionális életet élni, áldozatot hozni, folyton csak adni s önmagunk megszegényítése árán gazdagodni. Emberi mértékkel nem lehet mérni ezt a balgatagságában bölcs, önkiüresítésében gazdagon bővölködő életet, de letagadhatatlanul vágyunk utána és magasabbra értékeljük a magának élő, szűkkörű életnél. így eszmélünk rá a lélek világára. Mennyire más ez, mint az üzleti nyereséget hajszoló környezetünk világa! Mennyivel gazdagabb és hódítóbb erejű! Ebbe a világba emel bennünket a. pünkösti Lélek. Megnyitja szemünket és eddig nem sejtett új oldalait láttatja meg a jelenségeknek és eseményeknek. Kitágúlt látókörünk= minden típusban = legolcsóbban kaphatók Bísler üvegkereskedésében Fő-tór 19. szám alatt. Ugyanitt villany csillárok nagy választékban. ben megoldódnak a nehéz kérdések, hármóniába illeszkednek az eddig kuszáitan izolált jelenségek, megértjük azt, ami homályos volt s e miatt nyugtalanított, kibékülünk azzal, ami bántott. Rávilágít a pünkösti Lélek ennek az egész világnak nagy egységére, az emberiség együvé tartozására, arra az alaptörvényre, amely rendezi az anyagi világot s az embert is társadalmi lénnyé teszi és amely törvénynek neve: szeretet. De ez a megvilágosítás csupán azért van, hogy megláttassa velünk életünk feladatát, a rendeltetésünket. A pünkösti Lélek igazi missziója ebben mutatkozik meg. Tűz, amely elégeti életünkből a polyvát és pozdorját, hogy diadalmas fényben csillanjon elő annak aranya és tűzálló gyémántja. Szél, amely elsöpri a szemetet és megtisztítja a levegőt. Mindenek felett pedig erő, amely hatalmassá teszi a gyönge emberi akaratot az akadályok ledöntésére. Azután pedig hit, amely a jelen sötét ködén túlnéző tekintettel lát egy emberi szent törekvések által kierőszakolt s az igazságos Isten által meg is adott boldog jövendőt. Ez a tűz égessen el, ez a szél takarítson el társadalmunkból minden szennyet, az önzésnek és gyűlölködésnek fertőző miazmáit; ez az erő és ez a hit teremtsen! új világot ebből a mi alacsony és nyomorúságos éltünkből. Jövel, áldott Szentlélek! Lic. Rácz Kálmán. MOZOG A FÖLD. Fehér fény villódzik napkeleten, Mely halkan, titkon rózsaszínre bágyac(, A hajnal átnevet a nagy hegyeken, S arany sugárral húzza be a tájat. Kelet felöl dalos madarak szállnak, Kelet felöl jön a vándorcsapat, Búsan, mint késett éjjeli árnyak, Jönnek a Hargita lába alatt. . . Mind csupa nyalka, büszke legény, Jönnek egymás derekát átkarolva, Mint tüzes folyam sziklák peremén Átnyargal az izzó, bánatos nóta: „Hej, marosszéki híres piros Páris!" Itt maradsz árván a kertek alatt, Vándorol innen a legény, a lány is, S nem dalol többé, aki itt marad. Völgyi faluból sok ház kifehérük, Sok kicsi ablakban muskátli-virág, Útszéli füzek marasztalón kérik: „Ne menj el, megcsal a fényes, nagy világi* Piros szamóca gyümölcsét kínálja, A gyopár sóhajt: „Tűzz kebledre fel!" Álomra hívja erdő bűvös árnya! „Én adtam bölcsőt!" — szól a büszke cser. S ők mennek, mennek idegen világba, Át az ismeretlen, nagy vizeken, Hiába marasztja erdő csalogánya, Megrontó álom ül a sziveken; Mezőn nem izzad víg munkássereg, Buja vad gyommal az udvar benőtt, Nem béget a bárány, nem sír a gyerek, . Valami történt. . . Mozog a föld. . . Kiss Menyhért. Nem repedez és nem fagy fel a betonjárda Gyalogjárók, kapusslnek, udvarok slb. burkolására jobb és olcsóbb, mint a helyszint beíonöntés. KOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa. • Iroda: Fö-tér 18.