Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.
1932-01-02 / 1. szám
MEGJELENIK MINDÉIN SZOMBATON Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. ESSGzetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. issám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Szilveszter-este, Magyarország trianoni nyomorúságának tizenharmadik (Tizenharmadik!) esztendeje telik le a mai nappal. Ha a babonás emberek által szerencsétlennek tartatott ez a szám, a mi szempontunkból fatális módon igazolni látszott hírnevét, a babona hitelét a józan ész felvilágosító erején kívül megcáfolja az a tény is, hogy a lefolyt esztendőt az iegész világ szomorú esztendejének könyvelheti el, hisz megpróbáltatásai súlyát érezték az összes nemzetek, közöttük tehát azok is, amelyeknek semmi közük sincsen a mi trianoni évszámításunkhoz. Avagy úgy volna csakugyan, hogy ama nagy és világvégezetéig emlékezetes összeomlás nemcsak reánk nézve jelentene valami végzetes fordulatot, hanem delejes erővel vonzaná közel és távol fekvő minden népet közös balsorsba, közös nyomorúságba? Bármiként álljon is a dolog, egészen bizonyos, hogy az az esztendő, amely a mi rettenetes gazdasági válságunk mellett, másról nem szólva, a világ legnagyobb hatalmának, a brit világbirodalomnak presztízsét is képes volt megtépázni, ,az az esztendő, mely annyi népszövetségi tanácskozás és végtelenségbe húzódó leszerelési konferenciák sorozata után egy lege artis folyó véres és nagy háború borzalmas színjátékát hozta meg újból az emberiségnek, szerencsésnek igazán nem volt mondható. Legsúlyosabban a trianoni adottságnak megfelelőleg természetesen mi éreztünk meg minden bajt és szenvedést, ami az egész világot sújtotta, viszont az a körülmény, hogy a szenvedés általánossá vált, kezdte megérlelni a helyzet tarthatatlanságát s kezdte ébresztgetni az egész világ lelkiismeretét az orvoslás keresésének elkerülhetetlen voltára. így hát bármily bánatos érzéssel tekintünk vissza a lefolyt esztendőre, mint ahogy a régi klasszikus ige szerint solamen est miseris socios babuisse malorum, vigasza a szerencsétleneknek, hogy bajaikban társaik is voltak, úgy valóban ,a jelenben a szenvedések általánossága nyújthat némi reményt a kedvező változás tekintetében. A Szilvesztert közvetlenül megelőző hangok elég biztatóak voltak s ha olyan naiv nem lesz senki közülünk, hogy közvetlen szomszédainknál irántunk tizenhárom esztendő után bizonyos divináció útján felébredt jóindulatot feltételezzen, saját érdekeik helyes felismerését annyi idő után mégis el lehet képzelnünk s így felfogva az északról és keletről megnyilvánult közeledési kísérleteket, várhatunk bizonyos üdvös változást: földterményeink, állataink elfogadhatóbb értékesítését, ami apodiktikus biztonsággal hozná magával egész gazdasági életünknek e sivár tespedésből leendő kimozdulását. Nehéz megpróbáltatásokkal teli esztendő lepergése után, szorongó érzések és e mellett mégis az isteni gondviselésbe vetett rendíthetetlen bizalommal új esztendő küszöbére érr kezve, vájjon miben kereshetjük a jövendőre nézve boldogulásunknak titkát? Nem könnyű a kérdésre feleletet adni s mégis ezer éves mult s ebben talán a legtanulságosabb módon a közelmúlt tapasztalatai alapján meg lehet éppen próbálkozni a felelet megadásával: Mindenek előtt és mindenek felett a társadalmi rend sértetlen fennmaradását minden erővel biztosítani kell. Biztosítani nemcsak olyaténképen, hogy minden arra hivatott éberen őrködjék felette, hanem igen is akkép is, hogy a legteljesebb szociális megértést kell tettekben megbizonyítani. Lássa és érezze mindenki azt, hogy a törvénynek nemcsak erős keze, de megértő lelke is van s hogy ez a megértés a terheknek az azokat mégis csak jobban elhordozni bíró gazdagok vállaira való rakásában s a szegények terheinek csökkentésében nyilatkozik meg. Lássa és érezze mindenki, hogy igen is meg van a komoly, eredményeket elérni tudó törekvés arra, hogy senki ne álljon munka és kenyér nélkül, hogy addig is, mig amaz epedve várt radikális orvosság, első sorban egy józan középeurópai gazdasági koncentráció útján bekövetkezik, addig is a lehetőség határain belül városon és falun egyaránt csillapítani akarják és fogják a nyomort, mely aszott kezével kopogtat az ajtókon. És látnia kell, éreznie kell mást is mindenkinek. Azt, hogy az annyiszor hangsúlyozott takarékosság mellett egyúttal a legszigorúbb puritánság szelleme is érvényesüljön egész közéletünkben és a bürokrácia minden életnyilvánulásában. Nagy közületek sorsát csak a legteljesebb jeliemi szeplőtelenség mellett lehet megnyugtatólag irányítani, vezetni és jobbra fordítani. Csak így marad meg a tömegben az a bizalom, mely nélkül sikert semmikor és semmi téren elérni nem lehetw Vájjon a holnap beköszöntő újesztendő meghozná az egyetértést, a megértést és meg-* tisztulás jegyében boldogabb magyar jövendő kezdetét! — or— PAPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. ff?Í a tf ™ Táviratcím: Hitelbank. Üzlethelyiség 29. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: { HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbunk II é h z vé ny társ a §ág 1932. évi január hó 1-én megalakította X. évtárüiilati GÉLYZÖ-EGYLETÉT három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad felvilágosítást Pápa, 1931 december 23. a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. 1 Á Á y Á \ Á i i i A i Á Á y á i á i á i Á i á ARADEKVASAR BALOG JENŐ divatáru üzleíében K^sstuíS^. I^afos u- 17. Az elmúlt évben férfi és női gyapjú szövetekből, selymek, parisettek, delének, voalok, zefirek, flanelek, barchendekből felgyülemlett maradékokat minden elfogadható olcsó aron árusíttatom
