Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-02-28 / 9. szám

XXVIII. évfolyam. 9. szám. Pápa, 1931 február 28. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Helyben. Arról van szó, hogy iegy ajándék telken jórészben a város költségével egy kisebb köz­egészségügyi intézmény létesüljön. Mivel ez elsősorban és kizárólag a népjólétet lesz hi­vatva szolgálni, mi sem volna természetesebb, hogy fenntartásáról a legfelsőbb népjóléti ha­tóság gondoskodjék. Egészen bizonyos, hogy száz más városban ennek az ügynek elintézése menne is mint a karikacsapás. Azonban, saj­nos, mi vagyunk a 101-dik. A 101-dik, a mos­toha gyerek, akivel senki sem törődik, aki­nek immár 10 év óta csak az a szerep jutott osztályrészéül, hogy sápadt arccal, rongyos ruhában irigykedve kellett néznie, milyen szép fényes, gavalléros úri ruhába öltöztek boldogabb várostestvérei. Hatalmas kórháza­kat, nagyszerű kulturális intézményeket, temp­lomokat, iskolákat kaptak a többiek ugyan­akkor, állami közköltségen, amikor nálunk egy városrész fullad az elhagyatottság fertőjébe és valóságos élethalálharcot kell vivnia egy öt-hat kisebb helyiségből álló népjóléti in­tézmény fenntartási költségeiért. Mindezek után — meddő lévén amúgy is minden panasz — csak az a kérdés marad egyelőre megol­datlan, ha vájjon lefogjuk-e vonni a lefolyt tíz esztendő tanulságát, be fogjuk-e látni végre, hogy igazi komoly támasz nélkül a városok versenyében nem boldogulhatunk és rátérünk-e arra az útra, amely a multunknak és elhivatottságunknak megfelelő érvényesü­léshez v«set? Ősz' választást emlegetnek; le­het ugyan, sőt valószínű, hogy alap nélkül. De ha nem ősszel, valamikor mégis csak vá­lasztunk. Tudnánk-e már egyszer végre jól választani? A főiskolai könyvtár. (Folytatás.) Fontos a könyvtár értékének megítélé­sére, hogy mennyi kéziratos könyv van benne. Nálunk a kéziratok száma 800 körül van, be­mutatok egy 14-ik századbeli kódexet, amely német nyelvű imádságos könyv, svájci dialek­tusban. Ezt is ajándékba kaptuk. Ránk, pápai főiskolára, nagy értékű Mándi Márton István Fundamentom Philosophiája, mely évtizede­ken át a családnál volt és szerző egyik lel­készleszármazottja ajándékozta oda a főisko­lának. Van nálunk sok oklevél is. Ebből bemu­tatom a legrégebbit, IV. vagy Kun László király 1277-ből való, a köveskáli Györffy­család birtokára vonatkozó, hártyára irt, ki­rályi levelét, melynek érdekessége az, hogy magyar szavak is fordulnak elő benne. Itt őrizzük a Főiskolai Nyomda királyi alapító­levelét; a függőpecsétes, díszes okmányt V. Ferdinánd 1837-ben írta alá. A sok százra, rúgó levélből bemutatom Kazinczy Ferenc le­velét Szentivány Bugomérhoz, Kossuth Lajos 1872-ben, Turinban kelt levelét, melyben ke­resztapaságot vállal el. Kozma Andor halha­tatlan versének, a Karthágói harangoknak a kéziratát, melyet a pápai diákoknak ajánlott, szintén itt őrizzük. A könyvtár értékét nagyban emelik a régi könyvek. Az 1500-ig nyomtatott könyve­ket incunabulumoknak nevezzük. Nekünk 11 ilyen könyvünk van. A legrégibb 1482-ből való; ebben a kézzel festett, díszes nagy kez­dőbetűk és az egész kézirat rubrikálása mu­tatja, hogy még közel vagyunk a kódexek korához. Különösen ritkák a magyar nyelvű régi könyvek, mert kevés példányban készül­tek és mert a sok háború következtében tönkre mentek. Nekünk ezekből szép gyűjteményünk van. Bemutatom a legrégibb, Magyarországon nyomtatott könyvünket, az igervölgyi hitval­lásnak 1562-ben, Debrecenben nyomtatott példányát. Legrégibb, magyar nyelvű, nyom­tatott könyvünk a Heidelbergi Káté 1577-ben készült példánya, mely azért is érdekel ben­nünket, mert ez az első pápai nyomdatermék. Az akkori református pap, Huszár Dávid for­dította le magyar nyelvre és nyomtatta ki sa­ját sajtóján. Ebből csak két példány ismere­tes, a mienken kivül a herceg Festetics könyv­tárnak, Keszthelyen van még egy példánya. Értékes könyv Bornemissza Péternek az Ör­dögi kísértetekről írt prédikációs kötete (Sempte, 1578), melynek a miénknél teljesebb példánya a budapesti egyetemi könyvtárban volt, de az most lappang és így jelenleg a mienk egyetlen példány. Fontos ez a könyv művelődéstörténeti szempontból, úgy hogy a Magyar Néprajzi Társaság el is határozta kia­dását a háború előtt, de sok más kezdeménye­zéssel együtt ez is abba maradt. A régi ma­gyar könyvek között előkelő helyet foglalnak el a hitvitázó könyvek, e 7$k közt nevezetes Pázmány Péter bíborosnak a műve: Hodoe­gus, vagy igazságra vezérlő kalauz, melyből több kiadásunk van. A bemutatott példány azért nevezetes, mert egykorú, díszes, préselt bőrkötése szolgált mintául Pázmány Összes Munkái ama példánya bekötésének, amelyet pár évvel ezelőtt a magyar kormány küldött el Őszentségének, XI. Piusnak, a kiváló tör­ténetbúvár és volt könyvtárnok-pápa részére felajánlott 1000 kötetes magyar történeti könyvtárban. Egypár protestáns adatgyűjte­ményt ép a mi könyvtárunkból egészítettek ki e küldemény részére. A hires pápai szár­mazású Páriz család egyik tagjának, Pápai Páriz Ferencnek, a szótárirónak munkája ez a gyászbeszéd, melyet Baselben tartott, 1675-ben. Érdekes az 1725-ből való, Amsterdam­ban nyomtatott magyar nyelvű Újszövetség, mely eddig egyetlen példány és amelynek egész irodalma van. Egy lipcsei könyvkereske­désben sikerült megszereznem. Elárulom, némi izgalmakat álltam ki, míg megérkezett a levél a könyvkereskedőtől, hogy még nem adta el ezt az unikum könyvet. Értékessé tesz egy könyvet, ha valamely hires embernek volt a tulajdona. Nekünk egész sereg van ilyen. Itt van Kálvin Institu­tiójának egy példánya, mely a bejegyzés sze­rint a Rákócziak sárospataki, fejedelmi könyv­tárából való. Hogy került hozzánk? Nem tudjuk. Ritka lehet egy könyv a nagyságáért vagy kicsinységéért. Ez esetben kilókkal vagy grammokkal mérik az értéket. Az egyik legna­gyobb és legsúlyosabb könyvünk Paulynak az Oroszbirodalom népeiről készült díszmun­kája, melyben az Oroszbirodalom összes népei • láthatók eredeti viseletükben lefestve. Ben­nünket azért is érdekel ez a ritka és szép könyv, mert van benne kép, melynek alakjait Zichy Mihály állította össze festői csoportba. Mellette mint ellentét, a legkisebb könyvünk Petőfi Sándor költeményeinek ez a gyémánt­kiadása. Ez szolgáljon összekötő kapocsul a. könyvtárunk legnagyobb értékeit tartalmazó speciális gyűjteményeinkhez. Van Papensia né­ven nagy gyűjteményünk; ebben a szakban csoportosítjuk a pápai tanárok, a pápai diá­kok, a Pápán élt irók műveit, a Pápán nyom­tatott és a Pápára vonatkozó műveket. A pápai diákok művei közül kiemelem Veszprémi István debreceni, híres főorvosnak a saját­kezű ajánlásával ellátott, nagy művét, mely­ben hálásan emlékezik meg itt töltött diáksá­gáról; Chernák László deventeri tanár szintén sajátkezüleg ajánlja nagyszabású munkáját az Almamaternek. (Folyt, köv.) A Pápai Takarékpénztár. Vasárnap tartotta a Pápai Takarékpénz­tár a Magyar Nemzeti Banknak képviselője a helyi piacon 68-ik rendes közgyűlését nagy­számú részvényes jelenlétében Karlovitz Adolf intézeti elnök vezetésével. A közgyűlés az igazgatóság összes ja­vaslatát, melyeket dr„ Molnár ímre ügyész­titkár ismertetett, egyhangúlag határozattá emelte. Az igazgatóságba dr. Tóth István ügyvédet, az igazgató-tanácsba dr. Donáth Kornél, dr. Hirth Miklós, dr. Kardos Károly és Pócza Ferenc urakat választották be egy­hangúlag a régi tagokon kivül. Az intézet zárszámadásainak tanúsága szerint az elmúlt évben hatszázezer pengőt meghaladó összeget fizetett ki kamatok, adók, költségek és osztalék cimén, amivel váro­sunk községének megélhetéséhez is jelentős mértékben hozzájárult. Jótékony célra három­ezer pengőt meghaladó összeget fordított. Tartalékba közel százezer pengőt helyezett a közgyűlés, miáltal az intézet vagyonát a fel­értékelés idejéhez képest megduplázta. Az osztalékot ez évben újból emelték, tiz év óta ilyen emelésről minden évben beszámolhat­tunk. Ez a legjobb mérföldjelzője az intézet állandó fejlődésének, nagy tőkeerejének. Az igazgatósági jelentésből, mely a mai általános gazdasági helyzetnek és az elmúlt év gazdasági történetének hű fotográfiáját adja, látjuk, hogy a felértékelési idő óta az intézet adóterhei tizenötszörösükre, betétei pe­dig huszonegyszeresükre nőttek. Ebben tehát a Pápai Takarékpénztárt, mint egyik legna­gyobb közteher-viselőnket tisztelhetjük, egy­ben azt is konstatálhatjuk, hogy a bizalom a betevők részéről megingathatatlanul folyton növekedőben van, hogy konservativ tartalé­kolási politikájával beláthatatlan fejlődésnek alapjait rakja le. Büszkén mondhatjuk el városunk ezen legrégibb és leghatalmasabb intézetéről, hogy a hitel olcsóbbá tételében, csonka hazánk újjá­építésében jelentékenyen kivette és kiveszi ré­szét. Eddig nem létezett szenzációs alacsony árak BALOG JENŐ divatáruházában Kossuth Lajos utca 17. szám. Hogy mindenkinek módjában legyen vásárolni, a raktáron levő összes áruk lényege s árenged­ménnye l kerülnek eladás alá. — A legújabb divatú női tavaszi felöltők, női és férfi divatszövetek, selymek és mosók raktárra érkeztek. Most vásároljon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom