Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-11-07 / 45. szám

ÍINDEN SZOMBATON. 1 Reí. Laptulajdonos főszerkesztő: D«. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és pap irkereskedésében. Az államháztartás egyensúlyának meg- ; óvása, helyrehozása a legfőbb követelmény, ! •amelynek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A nemzetnek a legerősebb fegyelmezettséget kell tanúsítania, hogy ezt az egyensúlyt biztosítsa. Azonban aki a mai helyzet okát a budget egyensúlyának időleges megingásában keresi, az abba a tévedésbe esik, hogy a magyar állam háztartását és a magyar pénzügyi helyzetet légüres térbe helyezi, mintha arra a nemzetközi események semmi hatással nem volnának. Ha Európa valutáinak 5—6 évvel ezelőtt történt stabilizálása után a világon a gazdasági és a hitelélet a rendes kerékvágásba jutott volna, akkor most az európai hatalmak képviselőinek sem kellene folyton a pénzügyi összeomlás veszedelme ellen védekezniük. A háború után új pénzpiac tünt fel és pedig Amerikával. Amerika a háborút finanszirozta és ugyanazzal a sikerrel kívánta a békeidőket is finanszirozni. Köztudomásu, hogy már 1020-ban a világ aranytartalékának majdnem fele a newyorki bankok pincéiben volt és az amerikai pénzpiac bőven vásárolta az elszegényedő Európa váltóit és kötvényeit. Még a farmerválság sem figyelmeztette az amerikai pénzpiacot a konjunktura végének közeledtére, mely a buza válságából indult ki. Amerika a hatalmas arányú búzatermeléssel nemcsak az európai agrárországokat tette szegényekké, de súlyos csapást rnért az európai ipari államokra is, végül saját nagyiparát is súlyos válságba sodorta. Az amerikai ipari válság idézte elő azokat a rengéseket, amelyek másfél-két évvel ezelőtt indultak meg a newyorki börzén. Ezek a börzei rengések hozták magukkal a bankbukások sorozatát és azok, akik a dollár örök értékét imádják, nem is gondolnak arra, hogy csak a mult esztendőben is 800 amerikai bank bukott meg és hogy a párisi piacon több nagy amerikai intézetről nem a legerősebb bizalom hangján beszélnek. A hitelválság általános és ép olyan világválság, mint amilyen egy-két esztendővel ezelőtt még csak a mezőgazdasági válság volt. Franciaország 1927-ben a francia frank hirtelen zuhanása al- \ kalmával, a maga erejéből, polgárainak fegyelmezettségével, áldozatkészségével és nemzeti önérzetével megteremtette a frank stabilizálását. Poincare, amikor a frank már katasztrofálisan esett, egy-két hét alatt a legsúlyosabb adókat vetette ki a francia polgái> ságra s azokat az adókat rögtön be is hajtotta. A frank stabilizálásával indult meg azután a francia aranygyűjtés is. Négy esztendő elég volt arra, hogy a francia pénzpiac visszanyerje régi békebeli erejét és gazdagíságát. De akik a francia pénzpiacot békében ismerték, azok jól tudták, hogy a francia tőke soha egy lépést sem tett a francia külpolitika hozzájárulása nélkül. Ez nyújtott magyarázatot a német hitelválság fejleményeire és részben a mi különleges helyzetünkre is. Még nem jártak, úgyszólván, minden héten az aranyszállító repülőgépek a La-Manche csatorna felett Londonból Párisba, amikor már a német birodalmi gyűlési választások eredményeire a francia tőke reagált. Viszont a francia pénzpiac szakértői is tisztában vannak azzal, hogy ha ezeken az állapotokon, amelyek Berlinből kiindulva végigmennek, jóformán az egész világon, nem segítenek és a dolgok rendes kerékvágásba nem jutnak, akkor az egész modern gazdasági élet, az egész kapitalizmus megrendülésével kell számolniok. Ez az az ok, amely miatt a francia tőke mégis résztvesz a segítésben, amikor azonban ezt teszi, mindig alárendeli magát a francia külpolitika utasításainak. Az elkövetkezendő tél a legválságosabb és megpróbáltatást hozó időszaka lesz a Trianon utáni magyarságnak. Nagy feladatok, égetően sürgős kérdések megoldása vár reánk, milliók létét kell biztosítani s közben védekezni kell a settenkedő vesziélyek ellen: fegyelmezetten s öntudatosan kell állni mindenkinek a helyén; legények kellenek a gátra, akik biztosítják a külső rendet, a zavartalan munkát s emellett a mindennapi kenyér biztosításával a lelkek harmóniáját is. Szörnyű teherpróba lesz a tél. A gyenge termés, a tetőfokát elérő gazdasági válság mellett ezer baj nyűgösködött ránk. A magyarság elpusztíthatatlan életerejét s jobb sorsra érdemességét fogja bizonyítani az, ha kiállja ezt a megpróbáltatást is. Azzal tisztában kell lennünk, hogy a falat kenyeret, a fűtött szobát, az életszükségletek kielégítését mindenki számára biztosítani kell. A meginduló állami és társadalmi akcióknak ez legyen a végcélja. Mert hazug és embertelen, önző és keresztyénietlen volna az a rendszer, amely egyes társadalomrétegeket úgy ment át a válságon, hogy másokat viszont pusztulni hagyna. Nagy lemondás, fokozott áldozatkészség, megértő emberbaráti szivek kellenek ide, áluozatos hazafiság

1, együttérzés a nyomorgókkal és annak a gondolatnak, hogy »minden magyar ember testvére minden magyar embernek« valóraválása fog átsegíteni bennünket 1931—32 telén. Most a sajnálkozás csak üres szóbeszéd, ma hamis szemforgatás és sajnálkozó gesztusok nem oldják meg a kérdést. Akinek van: adjon; aki felesleggel rendelkezik, hozzon áldozatot; aki teheti: gyakorolja minél sűrűbben a krisztusi parancsot, az irgalmasság testi cselekedeteit. Eleget beszéltünk, ígérgettünk s szavalgattunk. Tettek kellenek. Meg fogjuk-e csinálni? A télen majd elválik. —- Halottak ünnepe. Halottak ünnepére fehér lepelbe burkolózott a nagy természet, az éjszaka csendjében leesett az első hó, jeléül annak, hogy gyors tempóban közeledünk a tél felé. Az őszi virágok fázósan bújtak össze, nem merték kinyitni szirmaikat. Ezért volt idén olyan komor a temető, a sirok között ezért virított olyan gyéren a kecses fátyol virág, a népszerű őszi rózsa és a bozontos fejű krizantémum, amelyek a nyár vigaszát' szokták áthozni az elmúlást hirdető őszi időbe. Mintha még a sirok kivilágítása is gyérebb lett volna, mintha élő ember is kevesebb járt volna idén a halottak birodalmában. A végzetesen kialakuló gazdasági válság végig suhant a temetőkön is, — kevesebb gyertya, kevesebb virág került a sírokra, noha elköltözött kedveseink iránt épúgy lobogott a szeretet szivünkben, mint amikor ezt külsőképen is kifejezésre juttathattuk. Ám az Élet és a Halál nagy tusáját vivjuk most, folyik a sziszifuszi küzdelem, amely leköti minden gondunkat, minden idegszálunkat. Bocsássatok meg tehát drága halottaink, hogy idén a nagy természet mellett mostohábbak voltunk mi is hozzátok, és nem cselekedhettük azt, amit szivünk szerint cselekedni szerettünk volna. — Hősi halottak emlékünnepe. A hősi halottak emlékünnepe — mint minden évben — idén is november elsején, halottak ünnepén folyt le az alsóvárosi temetőben. A kegyeletes ünnepélyre délután 3 órára óriási közönség sereglett össze a hősi halottak sírjai körül, amelyeket ez alkalomra gondos kezek szépen összerendeztek. Az emlékbeszédet dr. Nagy György ügyvéd, városi képviselő mondotta, aki aposztrofálván a harcterek rettenthetetlen magyar hőseit, a hálás kegyelet soha el nem hervadó virágaiból font koszorút glóriás alakjuk köré. Hatásos beszéde után Fábián Attila ref. gimn. tanuló alkalmi költeményt szavalt hévvel, lelkesedéssel. A levente-zenekar bevezetésül a Himnuszt intonálta, végezetül pedig a Szózatot játszotta el. Az emlékbeszéd után elhelyezték a sirok homlokzatán álló kereszt tövében a város, a katonaság, a leventék stb. koszorúját. — A reformáció emlékünnepe. A reformáció emlékünnepét október hó 31-én a nagy naphoz méltó érzelmekkel ülte meg városunk protestáns közönsége. Délelőtt a szokott időben a református és evangélikus templomokban istentisztelet volt; előbbi helyen Nagy Gábor vallástanár, utóbbin Schöck Gyula lelkész mondott felemelő ünnepi beszédet. — A ref. nőnevelő-intézet emlékünnepélye d. e. li órakor folyt le az intézet dísztermében. Itt Zwingli Ulrikról halálának négyszázéves fordulója alkalmából Varga Gyula intézeti vallástanár mondott megragadó emlékbeszédet. A tanítónőképző énekkara Ritoók István tanár vezetésével fennen szárnyaló énekével, Nánásy Magda sikerült szavalattal és Papp Amanda szép zongorajátékával emelte az ünnepi hangulatot. — A theol. akad. Tóth Ferenc Köre este 6 órakor a ref. templomban tartotta emlékünnepét. Imádkozott Antal Gábor, tartalmas megnyitóbeszédet mondott Varga Kálmán szénior, Zwingli Ulrikról, a reformáció mártírhalált halt hőséről gyönyörű szavakban dr. Pongrácz József theol. igazgató emlékezett meg. Hajas Ibolya, Böröczky Géza szavaltak, a kántus énekelt, Hatvani Lajos és Győr Sándor énekduettet adtak elő; Nagy Gyula, Nánik Zoltán, Bugovics József és Szántó László zenekvartettje tették még változatosabbá a műsort. A lélekemelő ünnepély Győr Sándor alapos bibliamagyarázatával ért véget. — Kath. hitközségi választás. A helybeli római katholikus hitközség képviselőtestületének mult héten Németh József apátplébános vezetésével tartott közgyűlésében a hitközség eddig be nem töltött elnöki állására Handl József járásbirósági elnököt egyhangúlag választották meg. A dr. Domonkos Géza és dr. Sulyok Dezső lemondása következtében megüresedett alelnöki állásokra ugyancsak egyhangúlag dr. Friml Jenő főorvos és dr. Tóth István ügyvéd választattak meg. — Az árvaszéki elnök városunkban. Dr. Szeiberling Rezső vármegyei árvaszéki elnök f. hó 4-én és 5-én hivatalos ügyekben városunkban tartózkodott és a városi árvaszék tagjaival folytatott a városházán megbeszéléseket. Kitűnő zamatu Tea-rum 1 liter 2 50 P Tiszta törköly 1 liter 2'20 P Likőr- és rum-különlegességek kimérve is legolcsóbban kaphatók Csemege-, pecsenye- és asztali borok, félédes ó rizling 1 Valódi vörösbor, á la Bikavér 1 Nagyobb vételnél árengedmény liter liter 0-90 P 0-90 P Nagy Vilmos utóda Nagy Zoltán bor, sör, pálinka szaküzletében Pápa, Győri űt 10.