Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-09-19 / 38. szám

AZ ÁLDOZAT ÖRÖK. A. pápai főiskola eleseit l^ösei emlékmíívének leleplezésére, 400 éves liíblleum alkalmából. Szentelje meg most ünneplő szivünket a mély, magasztos, büszke fájdalom s mig dicsőségtől fényes századokba száll vissza lelkünk boldog szárnyakon, álljunk meg itt és hajtsuk meg fejünket e tettekről beszélő kő előtt: — a vesztes szülők, kiknek lelke gyászol, szivünk őszinte, mély hódolatából hadd nyerjenek vigasztalást, erőt. Hadd lássák meg, hogy dicsőség a gyászuk, mert van tett, ami örökkévaló, mit nem fog rozsda, nem fakít irigység, tisztán fénylik, mint ormokon a hó, van áldozat, mely fáj annak, ki vesztett, de glóriát gyújt homloka felett, van áldozat, mely felemel az égig, de azokat, kik kicsinylően nézik, kínozza, mint rossz lelkiismeret. Miért gyászolnád, ősi Alma Mater huszonhárom szép, hősen-halt fiad ? Ugy neveltéi: az életünk se drága, mikor veszély van s harci kürt riad, te küldted őket; tanárt és tanítványt együtt, hogy példát mutass tettel is, ha kell, kitartó, szellemi tusára s ha kell, dalolva menni a halálba, mely angyalok karján az égbe visz. A négyszázéves mult még fényesebb lesz, most, hogy a hősökről emlékezünk. Hiszen, mióta áll az Alma Mater, hős áldozat volt egész életünk. Csak véreztünk, csak sírtunk, lábbadoztunk, — nem duskáltunk mi örömben soha ! de gyémánttá kövült a könnyünk, vérünk s e gyémánt lett magasztos, büszke ékünk, mint Krisztusé a töviskorona. ÚJDONSÁGOK. — Kálváriaszeratelés. Nagy ünnepe volt mult vasárnap városunk hivő katholikus lakosságának. E napon szentelte fel ugyanis dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök az újjáépített ősi pápai Kálváriát. A hívek ezrei és ezrei vettek részt a plébánia-templomból délelőtt 10 órakor elindult ünnepi körmenetben, melyet maga a megyéspüspök vezetett az összes helybeli papság segédletével. A menet a kálváriára haladt, ahol a főpásztor minden stációt megszentelt, majd a templom előtti téren mondotta el gondolatokban gazdag szentbeszédét, amelyben dicsérőleg emlékezett meg a renováció gondolatának megvalósítójáról: Németh József apátplebánosról és mindazon áldozatkész hívekről, akik pénzbeli, vagy egyéb adományokkal járultak hozzá a renoválás költségeihez. Ezután a megyéspüspök a kápolnában szentmisét olvasott, melynek végeztével a hatalmas körmenet a legszebb -rendben vonult vissza a Szent Imre Fő-térre, a plebánia-templomhoz. — Dicsérőleg említjük meg, hogy az összes munkálatokat a kápolnában pápai iparosok végezték. A faszobrászi munkát Császár János, szobrok és egyéb festéseket ifj. Biró József, a kőszobrok javítását Csordos Géza és Willmann József. — Képviselőnk államtitkári felmentése. A m. kir. igaszágügyminiszter Dr. Ángyán Béla országgyűlési képviselőnkhöz államtitkári állásától történt felmentése alkalmából a következő r elismerő sorokat intézte: „A Kormányzö Úr Őfőméltósága folyó évi augusztus hó 24. napján kelt legfelsőbb elhatározásával Méltóságodat igazságügyi álamtitkári állása alól — saját kérelmére — felmenteni méltóztatott. Erről Méltóságodat szives tudomás végett értesítem ; egyben feihaszná- ! lom ezt az alkalmat arra, hogy Méltóságodnak állam titkári működési körében ugy a jogalkotás terén, különösen a sajtótörvény és a hitbizományi reformmunkálatok elkészítésében, mint az igazságügyi igazgatás egyéb terén kiváló szakképzettséggel és lankadatlan buzgalommal kifejtett nagyérdemű vezető és irányító működéséért leghálásabb köszönetemet nyilvánítsam. Buda- 1 pest, 1931. évi szeptember hó 10-én. Dr. Zsitvay Tibor s. k." — Itt említjük meg, hogy országEngedjük hát, hogy betöltse szivünket még itt is, a méltóságos öröm. Huszonhárom hős néz le most az égből boldogan ránk egy kék felhő-közön, mert én hiszem: büszkék az Iskolára, hogy fiaiként vérezhettek el s — bár vesztett harc volt — tudják, hogy megérte s ha kell, még egyszer meghalnának érte, mert példájuk új hősöket nevel! Új hősöket, kik egy szebb jövendőért küzködve élnek s meghalnak, ha kell, kik előtt nem lesz bálvány az önérdek, mely körül most a magyar térdepel. Kinek fáj ma fajának koldus sorsa s az ország testén tátongó sebek? Vagyunk-e még, kik tudjuk, hogy e földnek, mit jogtalanul halálra gyötörtek, új, áldozatkész szivek kellenek ? 1 Fogadjuk meg most, pápai diákok, az ország felkent Vezére előtt, hogy szent örömmel áldozunk e földért verejtéket, vért, észt, vagyont, erőt, hogy nem nézzük, ki, hol mennyit harácsol, mi csak adunk, mert multunk erre készt s mert minden magyar áruló és gyáva, ki magának él, bár szenvedni látja bús, porbatiport, árva nemzetét. gyűlési képviselőnk hivatalos kelyisége a jövőben VIII. UHői-ut 2. Ií. e., alatt van, ahol ügyvédi irodáját is meg fogja nyitni. A választók mindennemű megkeresésüket e cimre küldhetik. — Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság e hó 10-én dr. Kenessey Pongrác főispán elnöklésével s az Összes tagok részvételével ülést tartott. Az alispán augusztus havi jelentéséhez Mohácsy Lajos szólt hozzá és aziránt interpellált, tud-e az alispán arról, hogy a vármegye jegyzői kara igen késedelmesen kapja meg a megyei alapból a fizetését, s hogy emiatt egyes családos jegyzők a tanév elején igen kinos helyzetbe kerültek. Ugyancsak az alispánhoz intézetten azt kérte, hogy az általános takarékosság elvénél fogva, intézkedjék, hogy az országos érvényben levő 54 filléres kilométerpénz szállíttassák le az egyes hatósági kiszállások alkalmával 36—40 fillérre. Majd a vármegye villamosításával kapcsolatban a Berger és Wolff cégnek a falvakon tanúsított magatartását tette bírálat tárgyává, védelmet kérve. A főispán megígérte, hogy az ügyet szigorú vizsgálat tárgyává teszi és ha a visszaélések beigazolódnak, eljár a cég ellen. Az alispán pedig amig egyfelől maga is elismeri, hogy a jegyzők tényleg elkésve kapják meg illetményeiket — mert az alap teljesen elfogyott s az adók nem folynak be —, megígérte, hogy a bajon sürgősen segíteni fog. Az 54 filléres kilométerpénz megállapítása nem a vármegyétől függ, ez országos rendelet. Az egyes hivatalfőnökök jelentése következett ezután. Halmi gazdasági felügyelő jelentésénél dr. Mohácsy arra nézve kért határozott kijelentést, vájjon a vetőmag árának visszatérítésénél a 15—16 pengő megfizetésére lesznek-e a kisgazgák kötelezve, vagy pedig — amire aggódva gondol a gazdatársadalom — a jövő szeptember hóban esetleg sokkal magasabb búzaár fizetésére lesz kötelezve ? A gazdasági felügyelő a leghatározottabban felelt: jövő év szeptemberében a 15 — 16 P lesz visszafizetendő éspedig kamatmentesen. Dr. Schandl Károly azt kifogásolta, hogy a gazdasági felügyelő csak buza vetőmagot ad, holott egyes földekben csak rozsot lehet termeszteni. Még kiemelendő — mert általános megdöbbenést keltett — dr. Csiba Mór pénzügyigazgató jelentése, amely az adóhátralékok nagyságáról szólva jelezte, hogy Gyulafirátót veszprémmegyei község csődbe került. A bizottság elfogadta Hunkár Béla ama indítványát, hogy a kormányt, illetve a 33-as bizottságot felkérik olyan rendelet kiadására, amely a magyar tőkének külföldre kivitelét 10 évi börtönbüntetéssel sújsa, Németország példájára. — Színházunk megmentése. A lapunk múlt számában felvetett eszme, hogy régi színházunkat mai formájában át kellene új helyre telepíteni, általános rokonszenves fogadtatásra talált. A város műszaki hivatala is foglalkozott vele s az áttelepítési munkálatok költségét hozzávetőlegesen 40.000 P-velpreliminálta, azonban csak az esetben, ha az alapozási mnnkálatokra nem kell nagyobb összeget költeni. Mivel az általunk ajánlott Tizes malom melletti telken az újonnan feltöltött tér földjének lazasága miatt az alapozás nagy nehézséggel és költséggel járna, a Tókerti u. m Színháztér lépett az érdeklődés előterébe. Ez ügyben majd a képviselőtestület dönt, egyelőre a fő az, hogy a szinház anyagát — bár erre előző közgyűlési határozat alapján árlejtés is kiíratott — nem szabad eladni, hanem az anyagot a közgyűlés újabb döntéséig és a pénzügyi rész elintézéséig raktározni kell. Ha 40—50.000 P költséggel elérheti a város azt, hogy régi, mozinak is használható színháza megmarad, akkor nem szabad haboznia s teljesíteni kell e téren is a mai nehéz viszonyok ellenére is kulturális kötelességét. — Művész-szinház. Az országos Művészszínház Szentiványi Béla igazgatása mellett elindult 4-ik esztendejének útjára. A Művészszinház ez ideig 139 városban 1200 előadást tartott. Az országszerte elismert kitűnő együttes sugó nélkül, pergő fővárosi nívójú előadásaival e hó 21-én Pápára is eljön 10 előadásra. Műsorán a Budapesten legnagyobb sikert elért újdonságok szerepelnek. Szentiványi a város tisztviselőkarának, tekintettel a hónap végére, rendkívüli kedvezményt nyújt. Minden hivatalban egy tisztviselő kiállítja a kért jegyeket, melyeket a pénztáros bevált, de a tisztviselők 1-én fizethetik a jegyek árát. Egyik este Sándor Pál tanár „Képmutatók" cimü víg színművét is előadják. A 10 nap műsora: 21-én, hétfőn este 8 órakor Tolsztoj világhírű színműve, a Kreutzerszonáta kerül szinre Sz. Salgó Ilonával, Szentiványi Bélával és Halász Kálmánnal a főszerepekben. A fenti előadásnak oly nagy sikere volt minden városban, hogy a Művész-szinház 4-ik éve műsorán tartja. 22-én, kedden a Nemzeti Szinház legnagyobb sikerű daraja, Klabund kinai mesejátéka a „Krétakör" kerül szinre Salgó Legyünk méltók e huszonhárom hőshöz, kiknek ez ünnep emléket emelt s a négyszázéves ősi Iskolához, mely minket igaz magyarnak nevelt, hogy úgy áldják majd egykor a nevünket, ahogy mi most a hős elődöket, éljünk áldozva, magunkat legyőzve s akkor hazánk és iskolánk jövője a múltjánál is fényesebb lehet! Bédds Júnos.